Február az afro-amerikai történelem hónapja az Egyesült Államokban. Az Afro-amerikai Történelem és Kultúrális Nemzeti Múzeum (NMAAHC) másfél évvel ezelőtt nyitotta meg a kapuit a washingtoni National Mallon.
[mnky_ads id=”10551″]
Az afro-amerikai kultúra és politika közismert embereit nem kell bemutatni. Martin Luther King, Rosa Parks, Louis Armstrong, Chuck Berry, Jesse Owens vagy éppen Muhammad Ali mindenki által ismert, ám vannak olyan hősök is, akikre érdemes emlékezni, akikről érdemes szólni.


Theodore Melfi filmje a Hidden Figures (A számolás joga) ilyen alkotás, hiszen ki hallott arról, hogy az amerikai űrprogramban három zseniális afro-amerikai matematikus kulcsfontosságú szerepet vállalt.

Mary Jackson színesbőrűként elsőként harcolta ki a bíróságon, hogy fehér főiskolára járhasson ugyanis csak így válhatott mérnökké. A szintén matematikus Dorothy Vaughan a NASA szegregált számoló csoportját vezette, ez azt jelentette, hogy a keze alatt dolgoztak a számolásokat végző szintén afro-amerikai hölgyek. Később, amikor a NASA beszerzett egy teremnyi méretű IBM 7090-es számítógépet Dorothy villámgyorsan megtanulta a Fortran programozási nyelvet és átvette a gép irányítását.
[mnky_ads id=”10552″]
A harmadik főszereplő Katherine Goble Johnson elképesztő matematikai ismeretekkel a világűrbe kilőtt rakéták röppályáit és a visszatérő egységek leszálló pályáit számolta ki. Mindezt abban az Amerikában ahol még külön volt mosdó fehéreknek és színeseknek, a szegregáció szó szerint kettéválasztotta a társadalmat.

A több, mint két órás film ügyesen egyensúlyozott az űrprogram izgalmas kulisszái, a polgárjogi harc mindennapjai és a három főszereplő magánélete között. Szerencsére sem a dráma, sem a vígjátéki elemek nem kerültek túlzásba, így a valós történet életre kelt olyan alakításokkal, mint a főszereplő Taraji P. Henson és a férjét alakító Mahershala Ali jóvoltából. Dorothy Vaughan szerepét az Oscar-díjas Octavia Spencer játszotta el remekül, míg Mary Jacksont Janelle Monáe alakította.

Katherine Goble Johnson

Megelevenedett a korabeli hidegháborús hangulat, az ötvenes évek végének-hatvanas évek elejének az amerikai hangulata, a rock ‘n roll és a televíziózás hőskora.

A történet részletesebb ismertetése nélkül megismerhettünk három nagyon különböző afro-amerikai hölgyet, akik a tudásuk és tehetségük okán kerülhettek akkor az Egyesült Államok első számú tudományos-katonai projektjébe.

Mary Jackson, aki az első afro-amerikai mérnök volt a NASA-nál 2005-ben 83 éves korában hunyt el, Dorothy Vaughan 1971-ben a NASA-tól ment nyugdíjba, 2008-ban 98 éves korában halt meg.

Katherine Goble Johnson John Glenn első űrutazása után részese volt az 1969-es Apollo 11 holdraszálló programjának, majd szerepet vállalt a hetvenes évek végén indult űrrepülőprogramban (Space Shuttle) is.

2015-ben Barack Obamától megkapta az elnöki Szabadság Érmet (Presidential Medal of Freedom), 2016-ban a Hamptonban épült 3,700 m2-es kutatóközpontot (Katherine G. Johnson Computational Research Facility) róla nevezték el. A létesítményt tavaly ősszel adták át.

Katherine Goble Johnson 2017. augusztus 26-án ünnepelte 99. születésnapját.

Az amerikai-szovjet űrversenyben Jurij Gagarin első földkerülő űrrepülése után 1961-ben Alan Shepard és Virgil Grissom volt az első két amerikai, aki járt az űrben. Végül 1962. február 20-án John Glenn volt az első amerikai űrhajós, aki a Friendship 7-es fedélzetén háromszor megkerülte a Földet.

Harminc évvel később az Endeavour (STS-47) fedélzetén Mae Jamison volt az első afro-amerikai asztronauta nő. Ő 190 és fél órát töltött a világűrben.

Mae Jamison

Kapcsolódó

Székelyhidi László elnyerte a Leibniz-díjat

[mnky_ads id=”10553″]

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét