Kerítésen innen
Saját kastély kéne? Nosza….
Aki úgy érzi, hogy egy Esterházy-, vagy egy Festetics-kastély, esetleg egy püspöki palota jól mutatna a „családi legendáriumban”, annak szeptember 2-a nagy nap, hiszen egyelőre nyolc kastély megpályáztatásával megkezdődik az állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok és kertek, valamint a hozzájuk tartozó ingóságok tulajdonjogának ingyenes átruházását lehetővé tevő, úgynevezett kastélytörvény végrehajtása.
Elsőre nem ment, de Lázár kitartó miniszter
„A kormány célja, hogy a műemlékek ne kihasználatlanul és leromlott állapotban álljanak, a törvény elő fogja segíteni a fenntartható és méltó használatukat, értékőrző felújításukat, az épületek közműfejlesztését és lakórendeltetéssel való hasznosítását”
– mondta 2023-ban Csepreghy Nándor, Lázár János tárcájának államtitkára a nemzeti örökség kiemelt műemlékeinek „valódi nemzeti terekké” alakítása és a magántőke bevonásával való megőrzése koncepciójának indoklására. Lista nincs, bármelyik szabadon vihető, a milliárdokért felújítottak is, és csak egy kérelem kell hozzá, amelyet Lázár János bírál el – volt a terv.
Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Országgyűlés december 12-én elfogadott, a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényének több pontját,
-írta a testület közleményében. A törvény azután került az Ab elé, miután Novák Katalin 2024 januárjában élt a vétójogával, és nem írta alá azt, helyette alkotmánybírósági normakontrollra küldte. A köztársasági elnök szerint a koncepció ugyan támogatható, de a törvény rendelkezései anélkül teszik lehetővé a magántulajdonba adást, hogy
„ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljeskörűen meghatározta volna”
Telt, múlt az idő: elérkezett 2024 szeptembere…
Nyolc kastély megpályáztatásával kezdődik meg jövő héten az állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok és kertek, valamint a hozzájuk tartozó ingóságok tulajdonjogának ingyenes átruházását lehetővé tevő, úgynevezett kastélytörvény végrehajtása. Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára az MTI-nek pénteken elmondta:
a jogszabály végrehajtását „próbaévvel” kezdik, ennek során nyolc ingatlanra írnak ki pályázatot:
- a bajnai Sándor-Metternich-kastélyra,
- a füzérradványi Károlyi-kastélyra,
- a nádasdladányi Nádasdy-kastélyra,
- a sümegi püspöki palotára,
- a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra,
- a tatai Esterházy-kastélyra,
- a dégi Festetics-kastélyra, (A Pollack Mihály által tervezett épület felújítása a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében hazai és uniós forrásokból valósult meg, összesen 3,361 milliárd forintból.)
- valamint a majki kamalduli remeteségre és a hozzá kapcsolódó Esterházy-kastélyra.
A Gulyáságyú Média térképre tette az ingyenesen megszerezhető kastélyokat:
A lehető legjobb megoldás… – kinek?
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy
a 20. század közepén a magyar kastélyokat államosították, elvették eredeti tulajdonosaiktól, azzal az ígérettel, hogy azok mindenkié lesznek. Ezzel szemben inkább „senkié lettek”, a legszebb kastélyokban is traktorgarázsokat, gabonatárolókat helyeztek el, és hagyták azokat lepusztulni.
Hozzátette, ezen időszak alatt a magyarországi kastélyállomány több mint egyharmada jóvátehetetlenül elpusztult, de a maradék is nagyon komoly állagromlást szenvedett el. Az 1990-es évektől aztán több környékbeli országban megtörtént a kastélyok restitúciója, Magyarországon azonban úgy döntött az állam, hogy ezeket nem adja vissza a korábbi tulajdonosoknak.
Több mint száz állami tulajdonú kastélyból 13-14 ingatlanban folytak – elsősorban uniós pénzek lehívásával – felújítások, de teljes körű rekonstrukció sehol nem történt. Ráadásul még a felújított kastélyoknál is azt lehetett látni, hogy a fenntartásra, az üzemeltetésre nem sikerült működőképes modellt kialakítani.
Erre jött az a gondolat, amely a világban már nagyon sok országban felmerült:
vonják be a magántőkét, hogy újítsa fel és hosszú távon rendezze bizonyos kastélyok sorsát, de mindezt úgy – és ez a legfontosabb –, hogy a köz számára teljes mértékben hagyja ezeket látogathatónak.
26 pontból álló módosító
Lett közcél: olyan épületek privatizálása, amelyek hasznosítása állami intézményekkel nem biztosítható.. Lánszki Regő ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy
a törvényben nagyon szigorú kikötéseket határoztak meg: a kastélyparkokat például az év 300 napján ingyenesen látogathatóvá kell tenni, a kastélyokban őrzött közgyűjteményeket – „értelmezhető” jegyár mellett – be kell mutatni, mindemellett természetesen fenn kell tartani az épületet.
A törvény szerint az új tulajdonos tíz éven belül köteles teljes körű felújítási tervet elfogadtatni és megvalósítani, harmincéves fenntartási és üzemeltetési terv mellett – közölte, hozzátéve: mindezek nagyobb anyagi terhet jelentenek, mint amilyen értékük az épületeknek van.
Ezeket a kastélyokat tehát nem „ingyen osztogatja” az állam, hanem komoly teherrel és kötelezettségekkel együtt – emelte ki.
Tájékoztatása szerint a minisztérium azt vállalta, hogy augusztus 31-ig elkészül a kastélyok elsőkörös átvizsgálásával, felmérve melyek azok a kastélyok, amelyek nincsenek megfelelő állapotban vagy megfelelően működtetve.
A törvény melléklete 48 kastélyt sorol fel, ezekből első körben nyolcnak a teljes körű – műszaki, működésbeli, művészettörténeti és stratégiai – dokumentációját készítették el, ezekkel az ingatlanokkal indul a próbaév.
Jövő héttől mind a kormány, mind a minisztérium honlapján megjelenik a pályázati felhívás. A pályázó lehet természetes és – átláthatóan működő – jogi személy is, aki befizeti a kérelem díját.
Ez, mivel komoly dokumentációt tartalmaz, 10 millió forint lesz
– közölte.
Szerző
