Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Országgyűlés december 12-én elfogadott, a kulturális örökség egyes elemeinek -kastélyok- fenntartható fejlesztéséről szóló törvényének több pontját…
„A kormány célja, hogy a műemlékek ne kihasználatlanul és leromlott állapotban álljanak, a törvény elő fogja segíteni a fenntartható és méltó használatukat, értékőrző felújításukat, az épületek közműfejlesztését és lakórendeltetéssel való hasznosítását” – mondta fél évvel ezelőtt Csepreghy Nándor, Lázár János tárcájának államtitkára a nemzeti örökség kiemelt műemlékeinek „valódi nemzeti terekké” alakítása és a magántőke bevonásával való megőrzése koncepciójának indoklására.
A terv szerint indulhatott a várak, kastélyok, kúriák állami elajándékozása. Lista sincs, bármelyik szabadon vihető, a milliárdokért felújítottak is, és csak egy kérelem kell hozzá, amelyet Lázár János bírál el. Tiborcz István és Mészáros Lőrinc nyomába lépve nyilván sok NER-vitéz vágyik saját kastélyra. A még csak nem is piacra dobni, hanem elajándékozni tervezett ingatlanok és műtárgyak könyvi nettó értéke – a vagyon kezelésével megbízott Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési (NÖF) Nonprofit Kft. tavalyi beszámolója szerint – alig 16,5 milliárd forint.
Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Országgyűlés december 12-én elfogadott, a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényének több pontját,
-írta a testület közleményében. A törvény azután került az Ab elé, miután Novák Katalin élt a vétójogával, és nem írta alá azt, helyette alkotmánybírósági normakontrollra küldte. A köztársasági elnök szerint a koncepció ugyan támogatható, de a törvény rendelkezései anélkül teszik lehetővé a magántulajdonba adást, hogy
„ehhez a törvényalkotó a nemzeti vagyon megfelelő védelmét biztosító garanciális szabályokat teljeskörűen meghatározta volna”
Az Alkotmánybíróság január 16-i határozatában megerősítette az államelnök érvelését. Az Ab-határozat az indoklásban azt írta:
„Nincs megjelölve az a közcél, amely a magántőke törvény szerinti bevonását szükségessé, sőt elengedhetetlenné teszi”,
valamint a törvényben
„nem adnak kellő garanciát”
a nemzeti vagyon védelméhez. A testület szerint
a jogalkotónak figyelemmel kell lennie a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos állami érdekekre, valamint ezzel összefüggésben a nemzeti vagyonnal való felelős és átlátható gazdálkodás követelményeire is.
Az alaptörvényben meghatározott rendelkezések a biztosítékai annak, hogy
„a nemzeti vagyon ne mindenfajta korlátozás nélkül legyen elidegeníthető, hanem csak törvényben meghatározott célból, főszabályként az értékarányosság követelményét érvényesítve.”