Bűncselekmény hiányában megszüntette a 4-es metró-ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tudta meg a PestiSrácok.hu. A lap értesülését a Népszava kérdésére az ORFK kommunikációja is megerősítette.

Két évig nyomoztak – hiába

A kormánypárti portál a rendőrségtől értesült a megszüntető határozatról. Mint írják, a nyomozás célkeresztjében a 4-es metró beruházáshoz kapcsolódó – elsősorban építési és tanácsadói – szerződések, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdések, döntések voltak, de – mint kiderült – a két éves eljárás során egyik tényállásban sem állapítottak meg bűncselekményt.

Az ügyben 2012-ben az OLAF kezdett vizsgálatot, az Állami Számvevőszék jelzése alapján. Az uniós ellenőrző szerv jelentést tett közzé, vizsgálatuk eredményeit bemutatva:  e szerint a metróépítés projektjével kapcsolatban többszörösen felmerült az Európai Unió pénzügyi érdekei megsértésének, a hűtlen kezelésnek, a csalásnak, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének, a közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodásnak, a vesztegetésnek, a sikkasztásnak, az adócsalásnak, a befolyással üzérkedésnek, a számvitel rendjének megsértésének, valamint a köz- és magánokirat hamisításnak a gyanúja.

Az okozott kár közel 167 milliárdra rúghat

Az OLAF szerint a csalással érintett összeg nagysága elérheti a 272 milliárd forintot, ezek pénzügyi összehatása – vagyis az okozott kár pedig közel 167 milliárdra rúghat. A fejlesztéshez 76 milliárd forintot használtak fel a Közlekedési Operatív Program terhére, ebből 59 milliárd forint volt az Európai Unió hozzájárulása.

A visszaélések kapcsán a Miniszterelnökség is feljelentést tett, majd az ügy 2017-ben több vádhatóságon is „átfutott”, míg az NNI-hez került. Hiába volt azonban az uniós és a hazai vészjelzés, rendőrség végül nem talált bűncselekményekre utaló nyomot.

Bár a nyomozást most lezárták, a Siemens-akta kivételnek számít. A Siemens a metró áramellátó és vonatvezérlő rendszerét építette ki. 31,7 milliárd forintért dolgozott. Az OLAF szerint a szervezet bennfentes információkhoz jutott, ez segítette a tender megnyerésében. A vállalati aktát az alapügytől pár hónapja elkülönítették, majd április 11-én egy évre felfüggesztették a nyomozást, arra hivatkozva, hogy olyan új információk derültek ki, amelyek szerint külföldön rendelkezésre álló adatok segíthetik a nyomozók munkáját. Ezért a magyar hatóság bűnügyi jogsegély keretében a német igazságügyi szervekhez fordult. Azért döntöttek a felfüggesztés mellett, mert a jogsegély megérkezése hosszabb időt vehet igénybe.

Jelentős vagyoni hátrány

A Siemens-ügyhöz hasonlóan, ugyancsak külön eljárásban vizsgálták korábban  az Alstom-botrányt, amivel összefüggésben április elején emelt vádat négy személy ellen a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Ebben az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Akkor hűtlen kezelés miatt az új városvezetés és a számvevőszék is feljelentést tett. Azóta az is kiderült, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala eddig négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak a BKV tisztviselőinek, illetve az üzlet megkötésében közreműködő ügynököknek, hogy befolyásolják a Budapesti Közlekedési Vállalatot a francia társaság metrószerelvényeinek megvásárlása érdekében – írja a Pesti Srácok.

(Forrás: Népszava)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét