Banánköztársaság
A legszabadabb fogású birkózás – a nép szemében mindenképpen MZP nyerte az előválasztást
Az idei év – kétségen kívül – legizgalmasabb politikai mutatványa az ún. ellenzéki előválasztás. Múlt és jelen időben mindenképp, de megelőlegezhetjük a jövő időt is.
Az idei év – kétségen kívül – legizgalmasabb politikai mutatványa az ún. ellenzéki előválasztás. Múlt és jelen időben mindenképp, de megelőlegezhetjük a jövő időt is.
Az eredeti cél elérése azonban kétséges
Valódi politikai alternatíva híján bizonyos ellenzéki pártok egy technikai összefogást hirdettek, amely a valaha volt első választási fordulót lett volna hivatott pótolni. Valójában két választást ötvöztek. Az egyik a körzetenként egyetlen (?) ellenzéki jelölt megtalálása, a másik pedig a főjelölt kiválasztását célozta. A nagy különbség az, hogy az egyéni jelöltek esetében tulajdonképpen a sokat kritizált orbáni egyfordulós választás módszerét másolták, ezzel szemben a miniszterelnök-jelölt esetében a klasszikus kétfordulóst alkalmazták. Az egyéni jelölteknél a nulladik fordulót az előzetes mutyik és visszalépések helyettesítették, s egyúttal kimondható, hogy valódi két forduló esetében sok helyütt másvalaki lett volna a “legalkalmasabb” közös jelölt.
Mikor e sorokat írom, még nem ismert a miniszterelnök-jelölti súlycsoport eredménye, bár ha a várakozásokat tekintjük, igen valószínű, hogy Márki-Zay Péter kiütéses győzelmet arat Dobrev Klára fölött.
MZP a ketrecharcos
A bamba pártok pedig el kívánják fogadni ezt az esetleges eredményt, annak ellenére, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester a demokratikus fair-play elemi, sőt megállapodott szabályait felrúgva lényegében a wrestling, azaz a kvázi szabály nélküli, ütlegeléses ketrecharc eszköztárával nyomult. Normál esetben ugyanis ki kellett volna őt állítani, ahogy ez nem kevés sportágban szokásos.
Megengedve, hogy esetleg mégis Dobrev győz, látszólagos vesztest már most hirdetett néhány portál. Ez a szemükben a baloldal, hiszen az “ellenzéki” összefogás egészen bizonyosan vagy konzervatív, de mindenképpen neoliberális jelöltet állít a csapatai élére. Igen, olyat, akinek a mai magyar kapitalizmussal alapvető gondja nincs, legfeljebb egy-két balos kiegészítővel gondolja feldobni az összképet.
Kérdéses, vajon igazuk van-e azoknak, akik szerint manapság tulajdonképpen nincs szükség baloldalra, hiszen az eredetileg hét, összefogásos miniszterelnök-jelölt legtöbb balos és zöld karakterjegyét mutató budapesti főpolgármester önként feladta a harcot, ezáltal a végső “ellenzéki” kínálat a liberális centrumtól a szélsőjobbig állt fel. Ám az, hogy az “ellenzéki” politikai szupermarket levesz valamit a polcokról, az még nem jelenti a kereslet megszűntét. Inkább a rossz üzletpolitikát mutatja.
Kormány és ellenzéke tehát nagy bajba került
Bizony, dobhatják a kukába a korábbi stratégiáikat. A kormány azért, mert mindent egy lapra, azaz a baloldal és Gyurcsány rémképére tett, az ellenzéke pedig azért, mert az előválasztás olyasmit produkált, amit rémálmaikban sem akartak volna, azaz hogy marsall-botot adjanak egy erősen szcientológusokra emlékeztető, politikai ketrec-harcos kezébe. Ez a bot viszont immár akkor is ott lesz a kezében, ha netán ezüstéremre tenne szert. A nép szemében mindenképpen MZP nyert.
Szerző
