Banánköztársaság
Szanyi Tibor: harsona, adu, avagy blöff?
A magyar nyelvben nem illik a nevekkel képletesen bánni, de az angol ennél engedékenyebb. Márpedig Trump elnök neve egyszerre jelent adut és harsonát, s a világsajtó néha él is az ebből fakadó verbális lehetőségekkel. Orbán Viktor nem játszik ugyan ilyen húrokon, bár a legtöbbször az új világrend hírnökeként és garanciájaként szokta emlegetni az egyesek által csak “szőke Torgyánnak” nevezett politikust.
Annyi biztos,
hogy a hatalmas ramazuri közepette hivatalba lépett amerikai elnök által eddig okozott károk felméréséhez még idő kell, annyi azonban látszik, hogy a tényleges eredményei igen csekélyek. Például az USA-ból kipaterolt illegális migránsok száma tavaly novemberben (azt még Biden idején) lényegesen magasabb volt (20 ezer fölött), mint az idén (20 ezer alatt), amit hivatalosan azzal a butasággal igyekeznek magyarázni, hogy a belógni kívánók megijedtek Trumptól, így már nem is jönnek.
Mintha nem lennének eleve 10 milliónyian, ahogy azt a kampányban hallhattuk.
Ugyanez zajlik a vámok vonatkozásában. Mexikó és Kanada, amely országok hosszú ideje vámmentes kereskedelmet folytatnak az USA-val, bár fenyegetve vannak, eddig még semmilyen vámot nem kaptak a nyakukba. Itt megint érdemes pontosítani, ugyanis a vámokat nem a mexikói, vagy a kanadai (stb) szállítók, hanem az amerikai vevőik kellene befizessék, tehát az amerikai fogyasztók jutnának drágábban valamihez.
Kanada esetében többnyire nyersanyagokhoz és energiához, Mexikó vonatkozásában pedig gyümölcsökhöz, és számtalan összeszerelt termékhez.
Vicces példaként szokták emlegetni
a legendás amerikai gitár, a Fender esetét, amely cég központi irodái az USA-ban vannak, ám a gyártás Mexikóban zajlik a határ két oldalán, mintha Komárom/Komarno esetével állnánk szemben. Ha Trump mégis beváltaná a fenyegetéseit, az a híres gitár azonnal és jelentős megdrágulásával járna.
Kétlem, hogy ezzel Mexikón ütnének egy nagyot.
A sok valószínűsíthető példa hallatán Trump elnök azt az ostobaságot találta mondani, hogy
az igazságosság nem olcsó dolog, s ezzel alighanem megy is a füstbe a nagy terv. Kanada dettó.
Kína és India esetében
viszont a nagyon is létező vámokat bizonyos termékekre átlag +10 százalék vámot vetnek ki, tehát messze nem teljeskörűen, viszont láthatóan feleslegesen. E két ország csendesen a vállát húzogatja, illetve kellemetlen viszontvámokkal illetik az amerikai termékek egy részét, ami cseppet sem segít a hatalmas amerikai kereskedelmi deficit csökkentésében. Nem véletlen, hogy a két ország minapi elnöki találkozóján ugyancsak vicces módon tolmács segítségére volt szükség az indiai angol és az amerikai angol különbségeinek áthidalásához, szóval a közös nyelv sem feltétlenül adott.
Ám ha igazán nevetni akarunk, akkor említsük meg, hogy Trump és Modi a vámháborújuk közepette a kereskedelmi forgalmuk megsokszorozásáról beszélgettek, továbbá India visszaveszi az USA-ban elfogott illegális migránsok indiai állampolgárságú hányadát, azaz jelen kimutatás szerint 105 főt. Igen, 105 embert befogad a 1.500.000.000.000 fős lakosú India. Nagy eredmény. Trump “győzőtt”.
Európa persze a legnagyobb és legnehezebb falat
A gazdaságtörténelem mai állása szerint az USA akárhányszor fogott vámháborúba az öreg kontinenssel, eddig mindig betört orral szállt ki belőle. Az ok roppant egyszerű. Az USA legnagyobb exportterméke ugyanis az amerikai dollár, s ezzel semmilyen egyéb terméke nem tud versenyezni, márpedig éppen ez az ún. kereskedelmi deficitjük fő oka.
A dilemma óriási, ugyanis a nagyobb volumenű amerikai exporthoz a dollárt kellene gyengíteniük. A leértékelés azonban egyben hitelvesztés is, márpedig az a “nagy” Amerikával – ugye? – nem fordulhat elő.
Mindezeknél jóval nagyobb baj, hogy az USA kihátrálást hirdetett meg Ukrajna mögül,
azaz teljesíti Putyin legfőbb követeléseit. Az USA nem először hagyja pácban a szövetségeseit, sőt, Kanada és Grönland esetében még a szövetségeseinek a lerohanását sem zárta ki. Mondanunk se kell, hogy ez már most a NATO gyengülését eredményezi, ami szintén az oroszok nagy álma. Ebben a helyzetben igen bátor beszédet mondott Zelenszkij ukrán elnök Münchenben, amiben gyakorlatilag árulással vádolta az USA-t és az európai egységet sürgette. Amikor meglódul az amerikai infláció, amikor a világ többi része az USA helyett keres magának megoldásokat és piacokat, akkor már késő lesz. A világ valóban átrendeződik, de önsorsrontó módon aligha Trump fején lesz a babérkoszorú.
Szerző
