Banánköztársaság
Szanyi Tibor: kracsun = karácsony? – Úgy látszik, a jó hírek csak nem akarnak Orbánhoz kötődni
Kracsun, ez a szláv eredetű szó “átlépőt” jelent, vagyis innen ered a mi karácsony szavunk. A földkerekség szinte összes népe és vallása megemlékezik a december 21-e körüli napokról, tekintettel arra, hogy innentől kezdve egyre több a fény, s a rossz dolgok úgy-ahogy a múlt ködébe vesznek.
Optimista ez az ünnep
Talán keresztény olvasóim sem sértődnek meg, ha a tárgyilagosság kedvéért rögzítjük, hogy Jézus születése jobbára egyházpolitikai okokból lett (kracsun) Karácsony napjára írva. Nekem jól van ez így, mert szívesen hallgatom az összes vallás idetartozó meséit, hiszen mind a világosságról szól. Ebbe az idilli lelki állapotba szoktak belerondítani bizonyos politikusok, mármint azok, akik hitüket inkább nyomatéknak gondolják, mintsem erkölcsi útmutatónak.
Sajnos bekövetkezett
Amitől immáron mindenki retteg, hogy Németországban egy-egy őrült a karácsonyi vásárok valamelyikébe ront, megölve és megsebesítve sokakat, s egyben megmérgezve egész Európa ünnepi hangulatát. Orbán Viktor ebbe a mérgezett kútba akarja beletolni a magyar nép arcát, amikor a magdeubrgi drámát Brüsszel számlájára írja. Brüsszelben ugyanis semmi más nem történik, mint amit a tagországok kormányfői kiokoskodnak. Márpedig ha éppen végső felelőst keresünk, azt előbb találhatjuk meg a mohó tőkések soraiban, akik bármi áron olcsó és a végletekig kizsákmányolható munkaerőt akarnak, s amelynek szociális és mentális következményeit pedig pofátlanul az adófizetőkre hárítják.
Még egy kis Brüsszelezés
Ugyanilyen gyáva marad a miniszterelnök, amikor a Magyar Péter által fémjelzett helyzetet is Brüsszelre keni, holott csak arról van szó, hogy egy gyerekkora óta korrupt környezethez szokott NER-fióka olyan követelésekkel állt elő, amiket a Fideszben tanult. Az ellenzékinek hivatkozott véleményformálók persze örülnek e jelenségnek, bár majd ordítani fognak, amikor netán az ő zsírjuk fog kisülni.
Hasonlóképpen állunk a gazdasági problémáinkkal, amikért Orbán ugyancsak a külvilágot okolja, legfőképp megint Brüsszelt, illetve Berlint is. Érdekesek ezek problémák, ugyanis a gazdasági mutatók tekintetében tartósan Magyarország az uniós sereghajtó, így Brüsszelnek olyan receptje lehet, amitől csak mi magyarok leszünk rosszul, mindenki más sokkal jobban viseli a kúrát.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Úgy látszik a jó hírek csak nem akarnak Orbánhoz kötődni
Például a közel-keleti konfliktus úgy lépett egy nagyot a béke irányába, hogy Orbán orosz és iráni barátainak nagy kárára összeomlott a Szíria-i rezsim, s a keletkező vákuumot Izrael, Törökország kisebb területszerzéssel, Ukrajna pedig egy szösszenetnyi politikai győzelemmel töltötte fel. Ezenközben “Brüsszel” már hevesen a közelgő orosz-ukrán tárgyalásokra készülődik, azaz a nagyobb tagországok kormányai egymásra licitálnak, hogy ki ülhet majd a nagy tárgyalóasztalhoz?
Úgy tűnik, Orbán innen is ki fog szorulni, mert az elfuserált ötletelésével “csak” Ukrajna, Lengyelország és a fél, avagy egész EU haragját vonta magára, a lengyelek esetében megtoldva azzal, hogy menedéket adott egy általuk körözött politikusnak.
Miközben Lengyelország dagadó kebellel egy történelminek ígérkező EU-elnökségi félévére gyúr, addig Orbán Kracsun-kor még kiokádott magából egy rakat hazugságot, hátha ezzel elfedi a blöffjeinek 2025-ös dominóját.
Sok fényt és boldog világosságot, Magyarország!
Szerző
