Budapesti hétköznapok
Szente Vajk és Cseke Péter évi 3 milliárd közpénzből mulattatják a jegyvásárlókat – Színházat kaptak a fiúk
Ahogy arról hajnalban, az akkor elérhető információk alapján beszámoltunk, a friss Magyar Közlönyben leírtak szerint a kormány határozatot hozott állami fenntartású színház létrehozásáról és működtetéséről, aminek élén Szente Vajk és Cseke Péter áll január 1-től és évente 3 milliárd közforintot szán rá a regnáló.
Megjelentek a részletek
A kormány a magyar zene- és táncművészet népszerűsítése érdekében egyetért egy új, önálló, állami fenntartású színház létrehozásával és annak az állam 100 százalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság útján 2025. január 1-jétől történő működtetésével az egykori Erkel Színház épületében (1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 30.)
– olvasható a 2024. november 28-án este megjelent Magyar Közlönyben. Az Index információi szerint az Erkel Színház helyén létrejövő új zenés-táncos teátrumot Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház jelenlegi igazgatója és Szente Vajk színész-rendező vezeti majd 2025. január 1-jétől. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter feladata, hogy 30 millió forintból létrehozza ezt a gazdasági társaságot és hogy megtegye a szükséges intézkedéseket, hogy a társaság felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter legyen.
Összedolgoznak a miniszterek
Szintén a nemzetgazdasági miniszter feladata, hogy a kultúráért és innovációért felelős miniszter bevonásával gondoskodjon a színházépületre, valamint az annak működtetéséhez szükséges műszaki és egyéb ingóságokra vonatkozó, a Magyar Állami Operaházzal fennálló vagyonkezelési szerződés megszüntetéséről, illetve a színházépület, valamint az annak működtetéséhez szükséges műszaki és egyéb ingóságok átadásáról.
Az új zene- és táncszínház a 2025. évi költségvetésből 3,5 milliárd forintot kap, a Magyar Állami Operaház pedig az ingóságok átadásának ellentételezésére 2 milliárd forintot. A zenés színház 2026-ban 3 milliárd, 2027-ben 2,5 milliárd forintot kap.
Szente-ötlet
Szente Vajk két éve vetette fel, hogy igencsak ínyére lenne, ha „kapna” egy színházat, amit akkor úgy képzelt, hogy
„…építsünk egyet, ami miatt semmit sem kell lebontani Budapesten, egy olyan helyre, ahol még fák sem nőnek, tehát azokat sem kellett kivágni. Ha már épülne a színházam, az lenne az első gondolatom, hogy elég nagy-e a nézőtér. Nagyon fontos szempontnak gondolom, hogy a színház – legalábbis jelentős részben – el tudja tartani magát. Tehát viszonylag nagy befogadóképességű nézőteret tartanék ideálisnak….”
Azt is elárulta, hogy
„…Olyan zenés színházat csinálnék, ahol minden előadás a saját kultúránkban gyökerezik. Ebbe belefér az a musical, amelyet magyar szerzők írnak, bemutatunk olyan darabokat, amelyeket másutt ugyan már játszottak, de magyar darabok, és olyan nemzetközi előadások is jöhetnek, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak Magyarországhoz. Nem csak musical jöhet szóba, lehet az akár egy operába hajló zenemű is….”
Hozzátette akkor, hogy
„Olyan lenne, mint egy laboratórium, ahol ki lehet próbálni, mennyit és mit kell tenni a kémcsövekbe, hogy elinduljon a várt reakció. Tehát valahogy így épülne fel a színházam. Ez persze utópia, de miért ne élnénk álmokban?”
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Csak úgy… a Szente-mentalitásról….
„A Puskás, a musical teljes egészében hazai mű, szerzője és rendezője Szente Vajk. A minden előzetes várakozást felülmúló sikerdarab előbemutatójának dátuma szimbolikus volt, augusztus 20-án, Szent István királyunk ünnepén, akinek a pogány neve Vajk volt. „
Böhm György ötven éve a színházi szakma egyik alapköve. Nevéhez olyan produkciók fűződnek, mint például a több mint ezer előadást megélt A Szépség és a Szörnyeteg című musical, amely jelenleg Németországban látható. A Jászai Mari- és Nádasdy Kálmán-díjas színházi rendezővel és dramaturggal szót ejtettünk mindenről, ami színház és ami van azon innen és túl. Puskás Öcsiről szóló musical ötletéről először tőle lehetett hallani.
„Ezt én már elengedtem, szeretném múltnak tudni. Egyszerű és szimpla a történet. Édesapám a két világháború között igen jó nevű focista volt. Innét a késztetés, hogy éppen ebben a témában kalandozzak, hiszen a történetnek családi vonatkozása is van. A közvetlen oka pedig az volt, hogy 2016-ban megjelent Kemény Kristófnak, egy tehetséges fiatalembernek egy remek gyerekkönyve Puskás Öcsiről. Erre egy gimnáziumi osztálytársnőm hívta fel a figyelmem. Elolvastam, beszéltem Kristóffal, majd alkotótársaimmal összeraktunk egy darabot.
Ám ahhoz, hogy a műből nagyszabású előadás lehessen, producereket, tőkét kellett találni, amihez az alap az elkészült darabunk kiajánlása volt. Sokan hitegettek vagy inkább átvertek a segítség helyett. Én alkotó ember vagyok, az ön-érdekérvényesítő képességem nulla.
Szóval amikor javasolta valaki, hogy keressem bizalommal Szabó Lászlót, aki otthon van a sportcsarnokos rendezvényekben, biztosan tud segíteni, hogy színre kerüljön a darabunk, megkerestem a Puskás-musicalünkkel. 2019 februárjában meg is kaptam a válaszát: bár megtiszteltetésnek vette a megkeresésem, de szkeptikus abban, hogy Puskásról musical íródjon. Megköszöntem, hogy reagált, és februárban elküldtem neki a darabot. Ez volt köztünk az utolsó kommunikáció. Hozzátette
„mielőtt bárki is félreértené: nincs plágium, a Puskás, a musical című mű nem azonos, még részleteiben sem a mi darabunkkal. Mi azt a munkacímet adtuk a darabnak, hogy Puskás Öcsi, a külvárosi vagány hihetetlen kalandjai a nagyvilágban. Azt pedig mindenki tudja, hogy ötletvédelem nincs. „
Szente Vajk egy interjúban így reagált arra az újságírói felvetáésre, hogy ” Böhm György egy indexes interjúban szóvá is tette, hogy ez az ötlet neki jutott először az eszébe.”
„Olvastam, és úgy gondolom, hogy ha valaki írni szeretne Puskásról – könyvet, színdarabot, musicalt –, azonnal csinálja meg. Ha bármilyen információra szükségük van, amire esetleg nem bukkantak rá, nyugodtan keressenek meg, segíteni fogunk. Éveket töltöttünk el ezzel a történettel, minden apró rezdülését ismerem, ismerjük a Puskás-sztorinak, és boldogan segítünk mindenkinek, ha kéri.”
Szerző
