Szijjártó Péter Székelyföldről riogat

Szijjártó Peter Székelyföldi országjárását is természetesen kampányolásra, valamint riogatásra, demagóg csúsztatások újabb kimondására használja.

Madéfalvi vérengzés

A bécsi udvar 1763-ban megbízta Adolf Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben három székely és két román határezredet. A székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados katonáskodási hagyományukat, kiváltságaikat, és ellenálltak a székely ezredek erőszakos felállításának, amely megszüntette a különállásukat. Buccow tábornokot ekkor Mária Terézia leváltotta, a helyébe lépő báró Siskovics József altábornagy parancsot adott katonáinak Madéfalva megtámadására, ahol a székelyek vezetői találkoztak. Egy havas téli éjszakán (1764. január 7-én, a Vízkereszt utáni hajnalon, akárcsak később Nagyenyeden), vad ágyútűzzel indított támadásban mintegy 200 embert (köztük ártatlan gyermekeket és asszonyokat) mészároltak le.(Wikipédia)

Mi az a birodalmi akarat?

Az áprilisi országgyűlési választáson eldől, hogy folytatódhat-e a nemzeti érdek érvényesítésére fókuszáló politika, vagy visszatér a birodalmi akaratnak való kiszolgáltatás időszaka

– mondta a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a madéfalvi Siculicidium-emlékműnél. A koszorúzást követően a tárcavezető kijelentette, hogy a székelyföldi település az 1764-ben elkövetett vérengzés miatt a birodalmi elnyomás kegyetlenségével szembeni bátor kiállás jelképévé vált.

„Madéfalva emlékeztet arra, hogy mennyire kegyetlen tud lenni a mindent a saját akarata alá rendelő birodalmi logika pusztán azért, mert egy közösség máshogy gondolja a jövőjét, másként gondolkozik a saját sorsáról, és mindezt merészeli nyíltan is megfogalmazni (…) „a birodalmi akarattal csak akkor van esélyünk sikeresen szembeszállni, ha elegen vagyunk és elég szervezettek vagyunk, különben nemcsak hogy nem tudunk érvényt szerezni az igazunknak, hanem elveszthetjük mindazt, amiért oly sokat küzdöttünk, a hazánkat és a szabadságunkat”.

– közölte.

Minden magyar felelős minden magyarért, na meg a birodalmi törekvések

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a magyar nemzet annak köszönhetően tudott fennmaradni több mint ezer éven át, hogy a fontos pillanatokban mindig képes volt az összefogásra. Ezzel kapcsolatban pedig rámutatott, hogy 2010 után belefogtak a nemzet határokon átívelő újraegyesítésébe, világossá téve, hogy minden magyar felelős minden magyarért.

„Feladatunk, hogy újra meg újra megerősítsük a nemzetünket, a nemzeti összefogást, mégpedig annyira, hogy a minket folyamatosan ostromló birodalmi törekvések ne söpörhessenek el bennünket (…)

Néhány hét múlva a magyar nemzet újra fontos döntés előtt áll. Ismételten eldől, hogy a birodalmi akaratnak való kiszolgáltatás korszaka köszönt-e vissza, vagy folytatjuk a nemzeti érdek érvényesítését, amelyet tizenkét évvel ezelőtt indítottunk meg (…) A döntési helyzet tehát világos: vagy ez, vagy az.

Középút nehezen elképzelhető, valószínűleg azért, mert nincs”

– fogalmazott Szijjártó Péter, aki szerint a szavazás kimenetele meg fogja határozni a nemzet következő évtizedeit az anyaországban és a határon túl élő magyarok esetében is.

„Legyünk erősek, egységesek, jól szervezettek, álljunk ki a magyar nemzet érdekei mellett”

– mondta.

Kapcsolódó

Szijjártó Péter legpofátlanabb csúsztatása