Banánköztársaság
Tankönyv által homályosan – Kérdezd meg szüleidet, miért nem kereszteltek meg téged?
Orbanisztánban csak két ötödik osztályos hon- és népismereti tankönyv közül választhat az iskola és a szülő.
Az egyik, a Bánhegyi Ferenc-féle* (Apáczai Kiadó) most az évszázaddal korábbi paraszti életformát (a becsületes, a szegénységben is dolgos, minden nehézséget tűrő embereket, családokat) idealizálja. Nyilván a „bűnös város” és „romlott lakói” ellenében. S azt is javasolja az éppen felső tagozatba lépett 11 éves nebulóknak: „Ha nem vagy megkeresztelve, kérdezd meg szüleidet, miért nem kereszteltek meg téged!”…
(* Bánhegyi Ferenc volt a szerzője a néhány éve jókora felháborodást kiváltó, Adolf Hitler életútját ismertető, ám őt minősítés híján akár pozitív történelmi figuraként bemutató 8. osztályos történelem tankönyvnek is. – A szerk.)
Ismételjük csak el még egyszer:
„Ha nem vagy megkeresztelve, kérdezd meg szüleidet, miért nem kereszteltek meg téged!”
Vond kérdőre őket! Így megtudhatod, hogy a te szüleid nem rendes keresztények, hanem mondjuk zsidók, buddhisták, Krisna-hívők, mohamedánok, shintóisták vagy – apage satanas! – „istentagadók”. Darwinista tévelygők, akik azt állítják: a majmok a mi rokonaink(!). Olyanok, akik szerint nem is a Mindenható Isten, a Teremtő teremtvényei vagyunk, hanem emberek teremtették az isteneiket. Mindet. Magyarázatul mindarra, ami spirituális, amire nincs magyarázat, meg felsőbb erkölcsi mércéül és tán némi öröklét-reménységért.
Szóval ők, még ha a szüleid is, nem lehetnek ám igaz magyar emberek! Gyüttmentek. Idegenek. „Másfajták”. Migráncsok vagy legalábbis migráncssimogatók. Jakobinusok. Szabadkőművesek. Liberál-bolsevikok. Komcsik. Hazaárulók…
És ha ezt már „okosan” megtudtad édesanyádról, édesapádról, akár feljelentést is tehetsz ellenük. Mert elmulasztották keresztény-nemzeti kötelességüket. Hisz’ eléggé el nem ítélhetően meggátoltak téged Öcsi, Hugi, hogy dacolva az öregeiddel úgy érezhesd: te is egy vagy a nyájból, te is igazi, rendes, jó magyar vagy. Épp, mint a többiek. Akikkel egyívásúként te leszel majd a keresztény-nemzeti Orbanisztán legjobb, leghűségesebb, minden áldozatra kész állampolgára…
Csak egy kis párhuzam
A kiskamaszok hazafias-militáns megdolgozása, fegyverforgatásra, parancs-teljesítésre kondicionálása és a bakfisok nemzetgyarapításra felkészítése persze nem volt soha hatalmi, diktatórikus politikai érdek nélküli. Vegyük például a Hitlerjugendet:
„1939-re már a német gyermekek több mint 90%-a Hitlerjugend tag volt. A náci rendszernek így lehetősége nyílt a fiatalokat a leginkább befolyásolható korukban indoktrinálni saját értékrendszerük szerint. A szervezet ugyancsak alkalmas volt arra, hogy a gyerekeket kiszakítsák a családi környezetből és így fokozatosan maguk alá gyűrjék a társadalom utolsó autonóm egységeit is. A módszer sikeresnek bizonyult, minthogy több példát ismerünk arra, amikor egy-egy gyerek megtagadta szüleit, ha azok nem-náci elveket vallottak”.
(Forrás:„Hitlerhez tartoztam testben és lélekben” – hogyan nevelt a Hitlerjugend fanatikusokat egy német generációból? Múlt-kor, 2017. December 12.)
A Führer fanatizált gyermekseregét amúgy a világháború (és nem ám „nyugati polgárháború”!) során be is vetették. Hajítófát sem ért az életük: a náci rendszer védelmében feláldozhatók lettek – a kalkulált veszteség részei. Minden 17. életévét betöltött német fiú köteles volt 1943-tól katonai szolgálatra, s a háború végén a hitleráj az iskolapadból küldte a frontra a gyerek-katonákat, a tankok ellen – „hősi” halált halni…
Vajon efféle ifjúságpolitika kimunkálásán, efféle „áldozatkész” droid-fiatalság kinevelésén tüsténkedik a magyar családokat mindenki más elé soroló magyar állam oktatásügye, ha ilyen „tankönyvet” ad a gyermekek kezébe?
Szép kis generációváltásnak ígérkezik a következő…
Lelki szemeink előtt meg is jelenhet, amint dobok százainak pergésére, fáklyákkal, rendezett sorokban, egyszerre lépve (hogy rétes is legyen estére) masíroznak be egyenruhás gyermekeink, unokáink a stadionokba. Parancsszóra bokáik csattannak? Tisztelegnek a fővezérnek? Lesz ünnepélyes eskütétel? És persze a seregszemle után indulókat is játszik a fúvószenekar? Lesz zászlókarusszel, önvédelmi, lovas és többféle fegyveres bemutató? Lesznek erőt, fürgeséget, állóképességet követelő versenyek is, hogy edzettségüket, rátermettségüket demonstrálják a díszpáholyban szotyolázó előkelőségek előtt? A végén még tűzijáték is lesz? Harsan majd lelkesítő, öngerjesztő szöveg az ezernyi gyermektorokból? Mondjuk, hogy „Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!”…
Cum Deo pro patria!… Et libertate? Ja, persze! Most még maradt egy választási lehetőség: a másik tankönyv…
Olvasóink tájékoztatására: fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy sem a Városi Kurír szerkesztősége, sem a cikk szerzője nem ellenzője a fiatalok hazafias, honvédelmi és közösségi vagy vallási nevelésének. Csak éppen ezek náci változatát tartjuk felháborítónak, tűrhetetlennek. Ahogyan a családok szétverését és a gyermekek hatalmi-politikai célú kijátszását is – a szüleik ellen.
