Kerítésen innen
Tiborcz István „négere” (?) lett a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója
Előljáróban tisztázzuk a „néger” kifejezés jelentését: szellemíró, vagy régiesen „néger” olyan személy, akit azért fizetnek, hogy irodalmi műveket, beszédeket vagy más szövegeket írjanak, amik aztán más neve alatt jelennek meg. Például hírességek gyakran használnak szellemírókat önéletrajzok, beszédek vagy más anyagok megírására, de előfordul, hogy írók vagy zenészek is felbérelnek szellemírókat ahelyett, hogy ők maguk alkotnának, illetve szakmai anyagokat, publikációkat is szoktak szellemírókkal íratni. A szellemírókkal általában titoktartási szerződést kötnek, ami megtiltja számukra, hogy bárkinek felfedjék, hogy valójában ők készítették a művet.
A hír
Dr. Zsigmond Gábor, PhD történész, kulturális turisztikai szakközgazdász vezeti tovább a Magyar Nemzeti Múzeumot
– jelentette be Demeter Szilárd a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke Csák János kulturális és innovációs miniszter jóváhagyásával. Az erről küldött sajtóközleményből kiderül az is, hogy a
„szakmában és a könyveiről is jól ismert múzeumi szakember elmondta: célom, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum az örökségre és meglévő értékeire építkezve egy együttműködésekre nyitott, a magyar múzeumügyet szolgáló és erősítő, katalizátorként és kompetenciaközpontként is működő, a magyar kulturális örökséget nemzetközi térben is bemutató erős, lendületes intézménnyé fejlődjön.”
Írói munkássága része….
Zsigmond Gábor könyvei közül néhányról korábban mi is megemlékeztünk, az első egy olyan belvárosi palotát mutat be, amelyet Tiborcz István cége újított fel, a második a magyar hajózással és a MAHART-székház történetével foglalkozik, a harmadik pedig szintén egy történelmi épületet tesz meg fő témájának, történetesen olyat, amire Tiborcz István tette rá a kezét.
A három kötetben az épületek bemutatása mellett közös pont az is, hogy Zsigmond Gábor mellett társszerzőjük Tiborcz István.
Ami még a nevéhez fűződik….
A Magyar Nemzeti Múzeum közleménye szerint Zsigmond Barna nevéhez fűződik többek között a Horthy Miklós által egykor használt Turán vasúti szalonkocsi hazahozatala és restaurálási munkáinak megkezdése, emellett az új Közlekedési Múzeum nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásában szakmai vezetőként vett részt (erről egyébként Vitézy Dáviddal, a múzeum akkori főigazgatójával írt közösen cikket, még főigazgató-helyettesként).
Szerző
