Tízszer annyi búza érkezik az országba, mint korábban

Az ukrán gabonaimport okozta károkról, valamint Horn Gyuláról is szó volt a napirend előtti felszólalások között az Országgyűlés keddi ülésén. 

Magyarországon évi mintegy 5 millió tonna búza terem, ennek nagyjából fele export

Bencze János (Jobbik) az ukrán gabonaimport okozta problémáról beszélt:

„Brüsszel nem fizet kompenzációt, a magyar gazdák pedig tudni szeretnék, mi ennek az oka. Az agrárkamara dokumentumai már 2021-ben jelezték, hogy probléma lesz az ukrán gabonaimporttal. Ott ugyanis az unióban tiltott növényvédőket is használnak, ami versenyelőnyt jelent számukra. Magyarország nemcsak tranzitország volt az ukrán gabona számára, az „lezúzta” a magyar gabonatermelőket: tízszer annyi búza érkezik az országba, mint korábban”

– mondta.

Bencze János azt szorgalmazta, hogy hozzák nyilvánosságra azon cégek adatait, amelyek nyerészkednek az ukrán gabonán, valamint azt, hogy szigorúan és részletesen vizsgálják át az Ukrajnából érkező árut.  

Azt kérdezte: ha a gazdatársadalom úgy dönt, hogy felemeli a szavát az ukrán gabonaimport ellen, melléjük áll-e a magyar kormány? 

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára azt felelte: a magyar gazdatársadalom valóban súlyos veszteségetek könyvel el az ukrán válság miatt. Ennek oka az, hogy a szállítmányok jelentős részben nem a Fekete-tengeren jutnak el a célhelyükre. 

Kijelentette: a kormány mindent megtesz azért, hogy a kérdésről tovább tárgyalhasson az Európai Unió mezőgazdasági biztosával.

Szerencsétlen szituációnak nevezte, hogy Magyarországon van a legnagyobb vasúti átrakóhely Ukrajna felől. Amikor ezt megerősítették az ukrán gabona elszállítása érdekében, úgy gondolták, hogy vasúton majd Európán keresztül juthat el Afrikába a szállítmány. Annak egy része azonban itt maradt, ami egész Európa gabonapiaci helyzetét felrobbantotta – fogalmazott az államtitkár. 

Hullámvasúton a búza ára

2021. júliusában az új búza tonnája 62 ezer forinttal indult, ez a valaha jegyzett legmagasabb aratáskori induló ár volt akkor. 2022. májusában megsúrolta a 130-135 ezer forint/tonna árat, vagyis több mint duplájára nőtt. Nyilván ennek a következménye megy tovább: a liszt, a kenyér, a takarmány és a hús ára is emelkedik. A nemzetközi helyzeten túl Magyarországon volt az elmúlt időszakban egy nagyon erős, soha nem tapasztalt termelői összefogás: arra biztatták egymást, hogy ne adják el az árut, kivárással a legutolsó pillanatban minél magasabb áron próbálják a búzájukat értékesíteni.

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 95,3 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával március első hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbitól 16 százalékkal maradt el.

MSZP: a kormány hagyjon fel Horn Gyula lejáratásával!

Újra lejárató kampány indult Horn Gyula néhai miniszterelnök ellen – mondta felszólalásában Molnár Zsolt (MSZP), aki arra szólította fel a magyar kormányt: szálljon ki ebből a küzdelemből, hagyja azt a radikálisokra. Szánalmasnak nevezte, hogy a kormányhivatal megtámadja a főváros döntését arról, hogy Horn Gyuláról nevezett el egy közterületet. 

Olyan államférfinak nevezte Horn Gyulát, aki „talán legtöbbet tette Kohl kancellár után a német egyesítésért, ezáltal az új európai egység létrehozásáért”. A szovjet csapatok árnyékában vágta át a vasfüggönyt – mondta, hozzátéve, a 1994-es kétharmados győzelem utáni önmérséklet példaképét támadják. 

Azt is mondta: Horn Gyula 1956-os szerepvállalásával valóban lehetnek kétségek, de Winston Churchill egykori brit kormányfőt sem az ír felkelés vérbe fojtása alapján, hanem komplex életpályája alapján ítélik meg. Horn Gyula sok évtizedes pályafutását „egy mozzanat alapján megítélni” szerinte szintén hiba lenne. 

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy felelt: a korszakok és miniszterelnökségek megítélése a történészek dolga, Horn Gyula politikai tevékenysége azonban „meglehetősen ellentmondásos”, sokakban kelt indulatot.  

Rámutatott: Horn Gyulának szerepe volt az 1956-os megtorlásokban. Ha ezt a szőnyeg alá söprik vagy elbagatellizálják, akkor mind a mai napig ellentmondásos a viszonyuk az erőszakhoz, akkor még nem tudták lezárni a Tanácsköztársaságot, 1956-ot és 2006-ot sem. 

Azt kérte a képviselőtől, Horn Gyula megítéléséről kérdezze meg azokat, akiket üldöztek, fenyegettek, kisemmiztek, vagy családtagjaikat megölték, kínozták a kommunizmus alatt. 

Cáfolta, hogy Horn Gyula kormánya önmegtartóztató lett volna, rámutatva, akkor „dobták oda” a magyar ipar jelentős résztét külföldi tulajdonosoknak úgy, hogy annak következményeit máig érezzük. Legyalulták a piacot, „rablóprivatizációt” folytattak – fogalmazott Dömötör Csaba.