Kerítésen túl
Trump kiadta az ukázt: létrehozzák az amerikai űrhadsereget
Az Egyesült Államok már rendelkezik egy potenciális űrhadsereg bizonyos feladatainak ellátására alkalmas egységekkel és képességekkel. A tényleges űrflotta létrehozásának ötlete sem új keletű. A Rumsfeld Bizottság 2001-ben már megállapította, hogy „hosszú távon Amerika biztonságát az űrben egy űrhaderő tudná szavatolni”.
Tavaly nyáron a Kongresszus tárgyalt már egy törvénytervezetről az űrhadsereg felállítására vonatkozóan. A NASA új igazgatója, Jim Bridenstine, akkor még képviselőként a Ház által elfogadott, de a védelmi költségvetésből végül kihagyott intézkedés egyik leglelkesebb támogatója volt. Ezt követően Donald Trump a múlt hónapban, a Nemzeti Űrtanács ülésén utasította a Pentagont a nemzeti és kereskedelmi érdekeket az űrben védelmező „hatodik haderőnem” kialakítására.
Trump döntésének hátteréhez az is hozzátartozik, hogy a katonai és politikai körökben az utóbbi időben egyre élénkebbé vált a vita arról, hogy hogyan lehetne felkészülni a fenyegetésre, amit a potenciális ellenfelek – elsősorban Oroszország és Kína – jelentenek az amerikai űreszközökre.
Miért olyan fontos egy űrhadsereg?
Jim Bridenstine szerint a világűr ugyanolyan nemzetközi kereskedelmi terület, mint az óceán, ezért az amerikai érdekeket itt is tudni kell megvédeni. Az, hogy milyen az életünk itt a Földön, nagyban függ mindattól, ami ott fönt zajlik – ha például a banki tranzakciókhoz szükséges GPS-jelek elvesznek, a pénzügyi forgalom megbénul.
Háború esetén az Egyesült Államok űrhaderejének elsődleges feladata lehet a világűrbe telepített saját eszközök védelme és az ellenfeleinek a támadása – állítják szakértők, például Mark R. Whittington, aki politikai tanulmányt is írt az űrkutatásról (Why Is It So Hard to Go Back to the Moon? – magyarul: Miért olyan nehéz visszamenni a Holdra?).
Különleges teherszállítók segítségével az űrhadsereg várhatóan képes lesz a jelenlegi szállítási idők töredéke alatt ellátmányt, járműveket, utánpótlást és személyzetet eljuttatni a földkörüli pályáról bármilyen földi műveleti helyszínre. Az ellenséget a földkörüli pályáról műholdakra és űrállomásokra telepített lézerágyúkkal lehetne támadni.
A Naprendszer égitestei évtizedek múlva stratégiai célpontokká válhatnak
Az űrhatalmaknak számító országok bázisokat hozhatnak létre aszteroidákon, holdakon, bolygókon, amelyek az üzemanyag-felvételt, a katonák és a polgári utasok szórakoztatását és tájékoztatását szolgálnák – a tulajdonosuknak jelentős hasznot termelve. A verseny ennél fogva a források megszerzésén túl (becslések szerint Kína és Japán 2025-től képes lehet fémeket, ásványi anyagokat, vizet és más anyagokat kinyerni a Holdon és aszteroidákon) a kereskedelmi útvonalak mentén lévő fontos csomópontokért is elindul majd.
(A Hetek cikke)
Szerző
Friss
- Ókovács Opera-igazgató ‘jogilag megfuttatja’ a róla készült ‘kútmérgező’ mémet
- Újabb 26:1 – Az uniós országok megszavazták az USA elleni vámintézkedést, kivéve Magyarország kormányát, aminek nem volt vétójoga
- Krausz Ferenc lelkiismereti okok miatt lemond orosz tudományos akadémiai tagságáról
- Egy ‘vadonatúj’ Milák Kristóf mosolygott a versenytársakra és a közönségre Kaposváron
- Ha pénzed van, az Uzsokiban minden van – A rendőrség szerint viszont: nincs itt kérem semmi látnivaló
- Lázár György: Hankó Balázs minisztert becsempészték Harvardra, Dudits Lucát meg meghívták – nagy különbség!
- A ‘dokumentumfilmes’, akinek smafu a tényellenőrzés – Skrabski Fruzsina esete a like-vadászattal és az IKEA-vak
- A miniszterelnöki Sancho Panza torkán megakadt a Sir Schiff András-kritika
- Szia, uram, balatoni ingatlan érdekel? – Kiárusít az agráregyetem
- Hogy mik vannak!? Donald! Téged megvezettek!