Tudta a nyomozási bíró hétfőn, amikor lenyomta Czeglédyt, hogy megvezették?

Nem a most futó ügyben  kérte a legfőbb ügyész a mentelmi jog felfüggesztését, hanem egy  másikban amelyben már jogerősen lezárult  a polgári peres eljárás. Igaz, egyesítették ehhez az alapügyhöz, amiből nemrég a jelöltállítás miatt szabadult, de akkor a mentelmi felfüggesztést miért nem az egyesítéssel egyidejűleg kérték? És tudott mindezekről időben a védelem?

Őrizet

Ha igaz az, hogy tényleg egyesítették, vagyis a két ügyben ugyanaz az eljárás folyik, azon a bizonyos 721. számon, akkor megszegték a büntetőeljárási törvénynek azt a szabályát (Be. 126.§ (4). bekezdés), hogy „ugyanazon bűncselekmény miatt… az őrizetbe vétel újra nem rendelhető el” – írta Sándor Zsuzsa nyugalmazott bíró. Vagy talán rosszul tudja? És felfüggeszteni is a mentelmi jogot csak abban az ügyben lehet, amire azt kérték, tette még hozzá. Ebben is tévedne?

A nyomozási bíró az összes körülményt figyelembe vette. Ez szakmai kötelessége. Döntésében mi befolyásolta inkább? A szakmai felvértezettség, vagy a megfelelési kényszer?

Közvetlen előzmények

Tudta a nyomozási bíró hogy Hankó Faragó védő csak tegnap előtt reggel kapta meg azt a kétezer oldalas ügyiratot, amelyből a Szombathelytől a Szegedig tartó úton kellett felkészülnie a személyes szabadságot korlátozó aznapi döntésig?

Tudta bizonyára azt is, hogy a Fidesz már ősszel elfogadott a parlamentben egy határozati javaslatot, amely előre, még a vádemelés előtt nyilvánította bűnösnek Czeglédy Csabát.

Mit szólt vajon ahhoz, amiről a már említett védő hétfőn az egyik ellenzéki televíziós csatornán így nyilatkozott: „Az ügyészi felszólaláskor az hangzott el leginkább, mint» főbenjáró bűn«, hogy Czeglédy Csaba rögtön idejött önhöz a stúdióba, politikai nyomásgyakorlásnak titulálta az ügyész úr, aki azt mondta, hogy ő egyébként politikával nem kíván foglalkozni” – közölte a védő. Csak nem figyelmeztette a bíró az ügyészt, hogy térjen a tárgyra és ne politizáljon a teremben?

Következmények

A nyomozási bíró hétfő éjjel sokat forgolódhatott az ágyában, ha a lelkiismerete nyugtalanította, és ennyi jogsértő történeti tényállás után, kénytelen volt törvénysértő döntést hozni. Korábban Czeglédyt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt tartották nyolc és fél hónapon keresztül előzetesben. A NAV ebben a mostani „új ügy” fordulatban is arra hivatkozik, hogy „fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye.” Világos, hogy ez nem más, mint erőltetett gumiszabályként való alkalmazás, amit arra is rá lehet húzni, akinek esze ágában sincs megszökni

Innen kérdezem minden bírónak, ügyésznek, védőnek az igazságszolgáltatásban, hogy nem pirulnak, netán vörösödnek el mindezek láttán? Amikor bementek tegnap munkahelyükre, nem volt hányingerük, nem érezték gyomorforgatónak mindazt, ami hétfőn, a nyomozóbírónál, Szegeden történt a Czeglédy ügyben, annak összes körülményével, a látvány-tervezett pórázon vezetéssel együtt?!

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük