Tudták, hogy van nekünk Nemzethy Akkumulátor Iparági Stratégiánk?

Tudták, hogy van nekünk Nemzethy Akkumulátor Iparági Stratégiánk? Pont olyan komolytalan bullshit gyűjtemény, mint ahogyan hangzik és amilyen a kormány hozzáállása az akkumulátorgyárakhoz. Egy közepes minőségű egyetemi szakdolgozat talán lehetne – hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos a mindent (semmit?) megmagyarázó papírosra.

„Az egész kemény 51 oldal, de valójában még annyi sem

Ugyanis a rövid „helyzetértékelés” és „célmeghatározás” után a 23-31. oldalon már a „cselekvési terv” pontjait mutatja be, de a 31-51. pont mellékleteiben ugyanazt ismétli meg, csak táblázatos formában (mint egy rossz, szószaporító szakdolgozat vagy tanulmány, amikor a jegyet vagy a honoráriumot az oldalak számáért adják). Egy fontos adatot azért meg tudunk belőle, ami jól mutatja a kormány inkompetenciáját és impotenciáját és azt, hogy mennyit érnek ezek a „stratégiák”. A tanulmány ugyanis elárulja. hogy a

2016-os „Jedlik Ányos Terv” 2020-ra 2100 elektromosautó-töltőállomást irányozott elő, 21000 elektromos autó mellett.

Nos, ebből 1300 töltőállomás lett (pedig a Terv sok milliárd EU-s támogatás elköltését is jelentette – feltehetően egy nagy része ilyen tanulmányokra ment). Mindeközben autóból kicsit több is lett a tervezettnél, nyilván a nagyon furcsa körülmények között kiosztott támogatásoknak köszönhetően is.”

Hatástanulmány a környezetvédelmi nélkül?

„Jellemző, hogy az akkumulátor gyártás környezetvédelmi hatásaival egyetlen mondatban foglalkozik:

„Az akkumulátorgyártást ezért szigorú környezetvédelmi előírások követelményeinek szükséges alávetni, és környezeti hatásait a lehető legalacsonyabb mértékűre csökkenteni.”

Az óriásberuházások vízigényét is csak pedzegeti, bár kicsit kritikusan:

„A folyamatban lévő kiugróan nagy méretű beruházások (gigaberuházások) tapasztalatai azt jelzik, hogy a jövőre nézve alapelveket kell meghatározni a telepíthető gyártókapacitások földrajzi elhelyezésére. A jövőben olyan helyszínekre indokolt gigaberuházást telepíteni, ahol a) minimalizálható a gyártókapacitáshoz szükséges közüzemi hálózatok bővítési költsége: a gigaberuházások létesítéséhez szükséges többlet kapacitások szinte sehol sem állnak rendelkezésre a közüzemi (víz, szennyvíz, gáz és villamosenergia) hálózatokban.”

Akku-nagyhatalmasoskodnánk?

„Kockázatként inkább azt jelöli meg, hogy mennyivel jobb lenne, ha nem a külföldi gyártók összeszerelő üzemeiben jeleskednénk, hanem a kutatásban és fejlesztésben. És ír arról is, hogy a gyárakba szánt munkaerőt is képezni kellene, ugye.

Azt azonban nem fejti ki, hogyan leszünk mi kutató/fejlesztő és szakképző nagyhatalom, ha évi néhány kémiatanár jön ki az egyetemekről és a szakiskolákban már nincs is külön kémia óra, akkora a tanárhiány.

A „stratégia” egyetlen számítást sem közöl arról, hogy mennyi az az összeg, amivel megéri az államnak az akkumulátor gyárakat támogatni. Egy érdekes felvetés a geotermikus energia (termálvíz) felhasználása lítiumforrásként. Ezt a tanulmány nagyon dédelgeti, állítólag

a MOL felhagyott olajkútjain keresztül lehetne felhozni a vizet.

Arról viszont nem ír, hogy ez a lítium kinyerési technológia még sok technikai kihívás előtt áll, másrészt viszont nálunk fejlettebb országokban, például Angliában, Olaszországban, Németországban már ígéretes próbálkozások vannak (és ott is van melegvíz). Arra pedig egy honfitársunk hívta fel a figyelmet, hogy

akár ezzel kapcsolatos is lehet a termálfürdők államosításának terve….

Semmit nem tudunk arról, hogy az anyagot ki készítette, azonban a PDF fájl tulajdonságai között megtalálható, hogy egy bizonyos Horváth Viktor a szerző. Volt ilyen nevű osztályvezetője a már beszántott ITM minisztériumnak….”