Banánköztársaság
Új Jalta köttetik? Orbán magányosan, Európából kitaszítva, súlyát vesztve…
Borult az ég felettünk, és ebből nagy pofára esés lehet. A háborúnak egyhamar nem lesz vége, de nem tudható, hogy az USA nélkül csak Európa támogatásával Ukrajna meddig bírja az értünk is folytatott harcot. Hírek szerint már Oroszországnak is elege van a veszteségeikből és a gazdasági bajokból.
Vámháború
De hogy Trump és Putyin megegyezése(?) – a háttérben Kínával, és Európát kihagyva – mit hoz, azt ki tudja?
Meglehet, új Jalta köttetik, kinek-kinek jut, amennyit jut a világból, „én nem zavarlak téged, te nem zavarsz engem, a jövőt majd meglátjuk.”
De jelenleg még nem tiszta a kép, egyelőre felmérhetetlen a mindenkinek káros trumpi vámháború minden következménye is, például a kínai befektetéseket korlátozó intézkedések hatása. Az amerikai belpolitikai helyzet is változhat, mert a demokraták mindösszesen és a republikánusok egyik-másik értelmesebb tagja már igencsak csóválja a fejét, és a közhangulat is romlik, a fogyasztó, vállalkozói várakozások nem igazán derűlátók. A nagyvilágban a jobboldalon és Moszkvában Trumpot ünneplik, de az EU-ban semmi lelkesedés nincsen – eltekintve Ficotól és a két félcédulás magyar vezetőtől, utóbbiak nyilvánvalóan utálják az Európai Uniót, és kényelmes helyet keresnek maguknak, Trump, Putyin és Hszi ánuszában – ebben a sorrendben. (Mellesleg – szerintem – Trump már alig-alig emlékszik a nagyszerű Orbán Viktorra, akinek országa és személye így, magányosan, Európából kitaszítva, teljesen súlyát vesztette, akármit is fecseg az a szerencsétlen macskajancsi, aki jelenleg felveszi a külügyminiszteri fizetést. Magyarországnak biztosan nem jut hely a döntéshozók asztalánál.)
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Egy frászt!
Egyelőre ott tartunk, hogy az európai árukra kirótt (még csak tervezett) vámok közvetve is, közvetlenül is érzékenyen érintik majd a magyar áruexportot; a magyarországi kínai befektetéseket Washington aligha nézi majd jó szemmel; és az orosz energiahordozók (túl)súlya a magyar energia-rendszerben nem ígér stabilitást és alacsony árakat. Közben semmi remény nem látszik arra, hogy a kormány képes lenne, avagy csak valóban akarná orvosolni a gazdaság bajait. Ellenkezőleg,
- a 21 pontos program, ha megvalósul is, csak a felszínt kapargatja, a választási célzatú világszenzáció,
- a beígért adócsökkentés a már most is semmit érő költségvetés összeomlásához vezethet inflációval és a forint további gyengülésével.
- A 100 gyár program képzett, szabad munkaerő híján aligha lesz a hatékonyság és versenyképesség bázisa,
- az autógyártás, főként pedig az akkugyártás pillanatnyilag a padlón van.
- A költségvetés (Uniónak benyújtott) friss változatában már csak 1,2-2 százalékos növekedési előirányzat szerepel, vagyis tovább nő a hiány és az államadósság, mert a növekedés a kiadásokra nem nyújt majd fedezetet.
Talán emiatt kötelezik az önkormányzatokat, hogy a pénzüket tartsák az államkasszában, ez amolyan spéci magyar folyószámlahitel lesz az állam számára, amiből szükség esetén csórhatnak kisebb-nagyobb összegeket, ami kell a gazdasági felpattanáshoz. Az önkormányzatok pedig majd költhetnek a sajátjukból, ha a kincstár valahonnan pénzt kap. Ettől lesz az önkormányzatok világa stabil és ellenőrizhető? Egy frászt!
Korrupt, ostoba, önkényes
Az árszínvonal emelkedése pedig megállíthatatlannak látszik – éppen mert a termelékenység növekedését elősegítő gazdaságpolitikát a ráolvasásos gazdaságirányítás helyettesíti: a személyében is alkalmatlan miniszter esedezik a kereskedőknek, hogy ne emeljék az árakat, különben kénytelenek lesznek árstopot bevezetni és a kereskedelmi hasznot elvonni.
Vagyis a pocsék helyzet megoldását ostoba és káros, de átmenetileg tetszetős intézkedésektől remélik, mert pillanatnyilag amúgy igazából egyetlen cél foglalkoztatja a kormányt: miként lehet megtartani a hatalmat (lehetőleg 2/3-os arányban), mert annak elvesztése után bizonyítékok sokasága kerülne a világ elé arról a végtelenül korrupt, ostoba és önkényes kormányzásról, amelynek keserű, férges gyümölcseit már évek óta etetik velünk.
A 15 éves kormányzás alapvető eleme, lényege a kormányzó rablóbanda kommunikációjában egy mondatban összegezhető ”Csak a Fidesz” . Vagy amint e szerény mondatot némileg kibővítve a nagyúr mondta:
”A Fidesznél csak a Fidesz lehet jobb!”
A Fidesz legalább ebben a tekintetben arcátlanul őszinte. És valóban, őket nem érdekli más, csak a hatalom, az is csak elsősorban azért, hogy törvényi kereteket szabhassanak a közjavak, jövedelmek eltulajdonításának, az erőszakos, önkényes kormányzásnak. S ebben a fideszes munkálkodásban számukra nincs mérték. Orbán már Trump előtt is Trump volt. (Ő maga mondta!) Mintát adtunk Amerikának. Mintha nem ismernék sem a politikai, sem az üzleti tisztesség fogalmát, de nem ismerik a hétköznapi, emberi tisztesség fogalmát sem, amint azt nem csak a kegyelmi botrány, hanem más emberi esetek sokasága bizonyítja.
Csak a Fidesz!
Valójában ezerszer leírt dolgok ezek, hovatovább unalmas leszek a magam számára, de nem lehet elégszer ismételni: a Fidesz hatalma nagyon nagy részben arra a szerfölött túlsúlyos kommunikációs mételyre épül, amely állandóan hazugságokkal, rágalmakkal mérgezi a honi közéletet, s amely megfosztja a szavazók jelentős részét a hiteles, alapos tájékozódás lehetőségétől. A választópolgárok egy része (akár személyes tapasztalatai ellenére) mérlegelés nélkül hiszi:
„Viktor majd megvéd minket! (Akármitől) Viktor majd ad munkát! (Akármilyet!) Viktor majd emeli a nyugdíjamat! (Mikor, mennyit?!) Viktor majd visszaadja nekünk a rendelőt, iskolát, postát, a vasutat, a kisboltot, de ha egyiket sem, a kocsmát biztosan”
A tehetetlen többség
Mármost mindezt mindenki tudja, aki tudja, és hallott már a hatvanpusztai majorságról, de ki az, aki tesz is ellene? És ha tesz, mit tesz? A kutatások szerint a választó-korú népességben Orbán további uralmát ellenzők sokasága már többségben van, de az a többség még a Tisza támogatói körében is erősen megosztott, közös bennünk biztosan csak annyi, hogy a Fidesz végre távozzon a hatalomból! Márpedig ez az egyetlen, akár még oly szilárd közös cél nem elegendő ahhoz, hogy az ellenzék legalább erre a választásra kövesse a józan ész és a kérlelhetetlen választási matematika parancsát, és minden egyéni körzetben egyetlen jelöltet állítson. Amíg ezt a többség el nem fogadja, addig ez amolyan tehetetlen többség.
Én már (súlyos fenntartásaim ellenére) ott tartok, hogy legyen akkor a Tisza!
Magyar Péter hagyja abba ezt a szánalmas óellenzék – Orbán-Gyurcsány dumát, az óellenzék pedig egységesen lépjen vissza, és remélje, hogy majd egyszer a valaha volt, s még meglevő, 2-3 milliós, konzervatív demokrata-liberális-baloldali szavazói bázison újraépítheti önmagát.
Csak Orbán menjen már végre, mielőtt kilépteti az országot az Unióból, a NATO-ból, és megalakítja a Washingotn-Budapest-Moszkva tengelyt Kína és a türk pasák segédletével.
