Elfogadta a minisztériumokról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés

A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról folytatott összevont vitát az Országgyűlés. Elfogadták a kormánypártok javaslatát, tíz minisztériummal alakul meg az új kormány.

Gulyás: az új kormányzati struktúra biztosítja a következő négy év kormányzásának sikerét

A magyar választók által az áprilisi választáson kijelölt célokhoz igazodik az új kormány struktúrája, amely biztosítja, hogy a következő négy év kormányzása sikeres legyen – mondta Gulyás Gergely (Fidesz).

A tárcaszerkezetről szóló törvényjavaslat összevont vitájában előterjesztőként felszólaló képviselő közölte, a kormány céljai változatlanok: „szeretnénk megőrizni a keresztyén kultúrát, megvédeni az országot, megteremteni a teljes foglalkoztatottságot és támogatni a gyermeket nevelő családokat”.

Ezekhez a fő és általános célokhoz igazodik az a struktúra, amivel az Európai Unió legkevesebb, tíz minisztériumából álló kormánya jön létre – tette hozzá.

Gulyás Gergely elmondta, a korábbi struktúra alapvetően megmarad, kisebb módosítások azonban lesznek. A legfontosabbként említette, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrejöttével egy minisztériumba szervezik azokat a feladatokat, amelyek egy modern, 21. századi kereszténydemokrata politika megvalósításához szükségesek.

Fidesz: a tárcaszerkezet lefedi a kormányzati célokat

Hende Csaba (Fidesz) a kormányzati struktúra és a célok összhangját emelte ki felszólalásában. Utóbbival összefüggésben a keresztény kultúra megőrzése, az ország megvédése, a teljes foglalkoztatás megteremtése és a gyermeket nevelő családok támogatása mellett állt ki.

Azt is mondta, segély helyett továbbra is munkát kell biztosítani és azon kell dolgozni, hogy Magyarország továbbra is Európa egyik legbiztonságosabb országa maradjon. A határvédelem szükségességét és a kerítés fenntartását, szükség esetén erősítését, bővítését hangsúlyozta.

A kormánypárti politikus a tárcaszerkezettel kapcsolatos legfontosabb változásnak nevezte, hogy a kormány tevékenységének irányítását a miniszterelnök végzi, s kiemelt szerepet kapnak a nemzetbiztonság kérdései és az innováció.

Hende Csaba arra kérte az ellenzéket, járuljon hozzá, hogy a kormányfő mielőbb hozzá tudjon látni feladataihoz.

MSZP: gyalázatos, hogy nincs önálló minisztere az oktatásnak és az egészségügynek

Hiller István (MSZP) elsősorban az oktatásirányítás területén fogalmazott meg kritikákat, értékelése szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma a magyar hagyományoktól idegen, nem tudja jól kifejezni az emberek érdekeit, sőt a tárca maga a probléma.

Az ellenzéki politikus gyalázatosnak minősítette, hogy nincs egyszemélyi minisztere az oktatásnak és az egészségügynek, továbbá vitatta, hogy ezeket az óriási területeket, továbbá a sportot és a kultúrát egy minisztériumon belül kellene kezelni.

Hiller István azt is megfogalmazta, várakozással tekint az innovációval és tudománnyal foglalkozó tárcára, látja értelmét, hogy külön minisztériumban foglalkozzanak vele, ugyanakkor nem talál logikus magyarázatot arra, hogy a tudománynak lesz minisztériuma, az oktatásnak viszont nem.

KDNP: hatékony és gyors reagálású kormányra van szükség

Vejkey Imre (KDNP) egy hatékony és gyors reagálású kormány igényét fogalmazta meg, utalva a világ biztonsági helyzetének és gazdasági életének gyors változásaira.

Üdvözölte a nemzetbiztonsági kérdések és az innováció kiemelt szerephez jutását, továbbá az állami vagyonnal és a fejlesztésekkel kapcsolatos kérdések szétválását.

A kormánypárti politikus azt is mondta: az április 8-i választás egyértelműen kijelölte a kormányzás céljait, amelyek nem változtak az elmúlt két ciklushoz képest. Ezek közé sorolta a keresztény kultúra megőrzését, az ország védelmét, a teljes foglalkoztatást és a családok támogatását. Fontosnak nevezte továbbá, hogy a mindennapok biztonsága is tovább erősödjön.

Vejkey Imre bírálta, hogy a keresztény értékeket nyugaton elfeledni tűnnek, miközben az unió alapítói is azt fogalmazták meg, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Úgy vélte, a kontinens a végzete felé rohan, meg kell kísérelni megállítani.

DK: önálló oktatási és egészségügyi minisztériumra van szükség

Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció (DK) egyik vezérszónoka úgy vélte: a kormányzati struktúráról szóló javaslat leginkább a miniszterelnök mindenhatóságáról és mindenhez értéséről szól, a kormányfő bármilyen feladatot elvonhat a tárcáktól, bárhol beleavatkozhat a kormányzati rendszerbe, hiszen már nemcsak két, személye körüli miniszter van, hanem egy harmadik „félminiszter” is, érvényesítve a „bizalom alapja az ellenőrzés sztálini elvét”.

Szerinte a kormánypártiak szívesen hivatkoznak a nemzeti hagyományokra, miközben „semmibe veszik azt a hagyományt, amit a színvonalas magyar oktatásirányítás, a vízióval rendelkező oktatási miniszterek sora jellemez”.

A kormányzati struktúra egyetlen érdemi pozitívumának a tudományos és innovációs tárca létrejöttét tartja, ugyanakkor úgy vélte: előre kódolja a konfliktusokat és a zűrzavart, hogy a felsőoktatás területen két miniszter irányítja majd a rendszert.

László Imre, a DK másik vezérszónoka az önálló egészségügy minisztérium mellett érvelt és tiltakozott az Emmi egyben tartása ellen.

Párbeszéd: több külön minisztériumot!

Bősz Anett (Párbeszéd-frakció) szerint a javasolt kormánystruktúra nem válaszol a 21. század kihívásaira. Önálló európai ügyi és regionalizációs minisztérium, környezetvédelmi és oktatási tárca, továbbá esélyegyenlőségi minisztérium mellett érvelt.

Tordai Bence, a Párbeszéd másik szónoka úgy értékelt, a javaslat a Fidesz elnökének félelmeiről, totális kontroll iránti vágyáról szól, arról, hogy „mindenható legyen legalább a saját kormányában”, ne legyenek autonóm gondolkodók és cselekvők a kabinetben, „ne jöhessen egy új Lázár János”.

Azt is mondta, a javaslatról történő szavazáson kiderül, hogy a kormánypártiak felelős képviselők vagy „lelketlen droidok”.

Az elnöklő Latorcai János kétszer is rendre utasította az új képviselőként most először szót kapó Tordai Bencét felszólalásának – tegező – stílusa miatt.

Jobbik: a Fidesz uralkodni és a dirigálni akar

Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője úgy vélte: a kormány eddig is látszatkormányzást folytatott és kommunikációs propagandagépezetet működtetett, nem foglalkozott az ország súlyos problémáival, de ugyanott folytatják, ahol az előző ciklusban abbahagyták. Már leplezni sem kívánják azt a szándékot, hogy a Fidesz továbbra sem az ország javára szeretne kormányozni, hanem uralkodni és dirigálni akar – mondta.

Döbbenetesnek minősítette, hogy a miniszterelnök személye körüli „slepp” már három tárcát foglal magába, miközben sem az oktatás, sem az egészségügy, sem a gazdaságfejlesztés nem kap önálló minisztériumot.

Elgondolkodtatónak nevezte, hogy a miniszterelnök vajon milyen bizalommal bír a miniszterei iránt, ha bármikor bármilyen ügyben átnyúlhat a szaktárcák felett. Sokszorosára erősödik a kézi vezérlés, a kegyencek és udvaroncok szerepe erősödik, nem a szakmaiságé – értékelt, hozzátéve: azzal, hogy a kormányfő saját magát tette meg egy minisztériumi szintű intézmény, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjévé, „sakknyelven fogalmazva, berosált”.

Gyöngyösi Márton közölte: a Jobbik javasolja, hogy önálló oktatási, egészségügyi, gazdaságfejlesztési és társadalompolitikai minisztérium alakuljon.

LMP: önálló egészségügyi, oktatási és környezetvédelmi minisztériumot!

Schmuck Erzsébet (LMP) közölte, pártja szerint szükség van önálló egészségügyi, oktatási és környezetvédelmi minisztériumra.

Olyan országot kell teremteni, ahol nem kell a magánegészségügybe menekülni – hangoztatta. Szerinte Magyarország a következő évek nyertese lehet, de ehhez világszínvonalú oktatásra van szükség. Fel kell számolni a dolgozói szegénységet és meg kell óvni a természeti és környezeti értékeinket – sorolta. Azt mondta, ezekre a célokra a kormányzati struktúra alkalmatlan, ezért nem támogatják azt.

Beszélt arról is, hogy a kormánystruktúra önmagában nem értelmezhető, mivel látni kellene ahhoz a kormányprogramot. De ha célokat tűznek ki, akkor kormányozni is kellene, erre azonban nem lehet számítani a jövőben sem, erről árulkodik a kormányzati struktúra – mondta.

Schmuck Erzsébet szerint a Fidesz továbbra is elfedni és nem megoldani akarja a problémákat. Mással nem lehet magyarázni – folytatta -, miért nincs önálló minisztériuma az oktatásnak, az egészségügynek és a környezetvédelemnek, miközben „külön minisztériuma van propagandának” és lassan meg sem lehet számolni hány miniszterelnökség van. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a paksi bővítéssel külön miniszter foglalkozik.

Fidesz: nem a neve minősít egy minisztériumot

A törvényjavaslat egyik előterjesztője, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az ellenzéki felszólalásokra válaszolva azt hangsúlyozta, nem hisznek abban, hogy egy minisztériumot a neve minősít, azt az abban folyó munka, az azt vezető emberek jellemzik.

Elmondta, a szocialista kormányok alatt volt foglalkoztatási minisztérium és 13 százalékos volt a munkanélküliség. Most nincs ilyen minisztérium és 4 százalék alatt van a munkanélküliség.

Úgy folytatta: volt szociális és családügyi minisztérium és elvették a családi adókedvezményt. Most nincs ilyen nevű minisztérium és minden idők legtöbb támogatását ez a kormány adja a családoknak.

Tordai Bencétől – akit az elnöklő Latorcai János felszólalásának stílusa miatt többször is rendre utasított – azt kérte, azokat a képviselőket tegezze, akik neki erre engedélyt adtak. Nemcsak azért, mert a Parlament falai között ez nem szokás, hanem mert akinek volt gyerekszobája, ezt a szabályt általában tudja és alkalmazza – tette hozzá. Lázár János élete egyik legnagyobb csalódása, hogy ön vette a védelmébe – jegyezte meg.

Tíz minisztériummal alakul meg az új kormány

Végül kormánypárti szavazatokkal elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt a parlament, ennek értelmében a negyedik Orbán-kormányban tíz tárca működik majd.

Az előterjesztést – házszabálytól eltéréssel – 127 igen szavazattal, 35 nem ellenében fogadták el a képviselők.

Az ülésen öt képviselő nem élhetett szavazati jogával: négyen összeférhetetlenség miatt, egy képviselő – Hadházy Ákos (LMP) – pedig még nem tette le esküjét.

A jogszabály alapján a leendő kabinet tíz tárcája: Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Miniszterelnökség és Pénzügyminisztérium.

Ezt követően Latorcai János lezárta az ülésnapot, a parlament várhatóan jövő pénteken folytatja munkáját.

Az előző kormányzati ciklusban ugyancsak tíz minisztérium működött, de néhány esetben más elnevezéssel és felosztásban

A miniszterelnök részletes feladat- és hatáskörét a jövőben kormányrendelet állapítja meg.

Rögzítették továbbá, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a miniszterelnök politikai munkaszervezeteként, a létrejövő Miniszterelnöki Kormányiroda pedig kormányzati igazgatási munkaszervezeteként működik.

A közigazgatási államtitkár által vezetett kormányiroda önálló költségvetési fejezettel rendelkező, különös hatáskörű központi államigazgatási szervnek minősül, amelyet a kormányfő közvetlenül irányít.

Az előterjesztés általános indoklása a kormányzati szerkezetről azt írta: a kormányzati tevékenység irányítását a miniszterelnök végzi. Ennek keretében megszűnt a kormányzati tevékenység összehangolásáért való külön miniszteri felelősség, az e körbe tartozó feladatok a továbbiakban megoszlanak az angolszász mintára létrejövő kormányzati központ szervei között. A kormányzati központ része a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kormányiroda.

A benyújtók hangsúlyozták továbbá, hogy hatékony és gyors reagálású kormányra van szükség, mert a világban percek alatt olyan változások mennek végbe, amelyek „mindannyiunk életét érintik”. Vannak ilyen kihívások a biztonság területén és a gazdasági életben is – folytatták -, ezért a kormányzati struktúrában kiemelt szerepet kapnak a nemzetbiztonsági kérdések, valamint az újítás és az innováció. Szétválik az állami vagyon kezeléséért és a fejlesztésekért viselt kormányzati felelősség, létrejön az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A gazdasági életben ugyanakkor nagy jelentőséggel bír a pénzügyi stabilitás és a megbízhatóság – írták -, ezt a szempontot a kormányzati struktúrában a pénzügypolitikáért és a költségvetési tervezésért felelős Pénzügyminisztérium képviseli.

A törvény arra is kitér, hogy a tárca nélküli miniszterek – akikből több is lesz az új kormányban – részletes feladat- és hatáskörét kormányrendelet állapítja majd meg, tevékenységüket pedig minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda segíti.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

Apróbb módosítások a minisztériumok felsorolásáról szóló előterjesztésen