Újabb fideszes trükk: csak nem tán valamilyen adathalászat a cél? – Magyar György olvas a sokok között….

A kormány a határon túli magyarok digitális tájékozódási igényeinek kielégítésére új web-oldalt kíván üzemeltetni. Csak nem tán valamilyen adathalászat a cél? Aminek meg is lenne az értelme, hiszen a határon túliak részt vehetnek a parlamenti választáson, bár egyelőre csak levélben, és kizárólag a pártlistákra szavazhatnak. Most felvetődhet, hogy ezen a biztonságosnak tartott felületen lehetővé tehetnék akár az internetes voksolást is.

„Az állam a határon túli magyarok digitális tájékozódási igényeinek kielégítése és a demokratikus közéletben való́ részvételének elősegítése, továbbá a magyar kultúra megőrzése, védelme, a magyar nyelv ápolása érdekében az interneten ingyenesen elérhető információs portált üzemeltet”

– fedezte fel a HVG, hogy a kormány honlapján a napokban megjelent egy ilyen törvénytervezet. Azt, hogy ennek mi az értelme, azt nem tudni, mert az előterjesztő a javaslatban a részletes indokolással adós maradt.

Az viszont a portál elemző írásából kiderül:

„súlyos nemzetpolitikai kérdés”,

hogy Erdélyben a külföldi jogtulajdonosok miatti szerzői jogi korlátozás miatt nem láthatóak a közmédia M4 Sport csatornáján a magyar vonatkozású sportesemények. Ám a leendő információs portálon interneten keresztül elérhető lesz mindez. Ennek feltétele, hogy a felhasználó magyar IP-címmel rendelkezzék, különben nem fér hozzá bizonyos szolgáltatásokhoz.

Mi már megint „okosban” akarjuk megoldani a dolgot,

mert aki regisztrál a kormányzati felületen, annak a rendszer automatikusan magyarországi IP-címet ad, ami felvethet bizonyos problémákat. Például azt, hogy ne lehessen visszakeresni a valódi felhasználót, amivel kapcsolatban leginkább a hekkerek jutnak eszünkbe. Ebbe azonban ne mélyedjünk bele, mert vannak itt ennék sokkal érdekesebb kérdések is.

Vajon mit akar kezdeni a kormány ezzel az új oldallal? Csak nem tán valamilyen adathalászat a cél?

Aminek meg is lenne az értelme, hiszen a határon túliak részt vehetnek a parlamenti választáson, bár egyelőre csak levélben, és kizárólag a pártlistákra szavazhatnak. Most azonban felvetődhet, hogy ezen a biztonságosnak tartott felületen lehetővé tehetnék akár az internetes voksolást is. A becslések szerint a világban van legalább ötmillió magyar állampolgár, miközben a külhoniak körében a szavazásra jogosultak száma a hivatalos adatok szerint a 450 ezret sem éri el, mert köztük zömében csak az egyszerűsített honosítással állampolgárságot szerzettek szerepelnek.

Ők legutóbb, 2022-ben 94 százalékban a Fideszre voksoltak, ami hozott a NER-nek egy mandátumot.

Orbán Viktor talán abban reménykedhet, hogy az ingyenes, és a teljes hazai médiatérhez hozzáférést biztosító információs portál talán többek érdeklődését is kiválthatja.

Aki pedig regisztrál, az újabb célcsoportot jelenthet.

Őket el lehet árasztani természetesen ingyenes, közpénzen finanszírozott kormányzati propagandával, s ennek révén – „a demokratikus közéletben való́ részvételük elősegítése” okán – akár új szavazókat is szerezhetnek.

Nem tudjuk, de feltételezhetjük, hogy a NER-nek lenne ilyen hátsó szándéka,

bár Magyarország a sajtószabadság éllovasa, és az állam a médiatartalmakba nem avatkozik be, s Nyugat-Európa szégyellheti magát. Ha a Magyar Nemzet címet viselő „pártatlan” sajtótermék ezt állítja, biztosan is így is van. Higgyünk a lapnak, és fogadjuk el, hogy nálunk rendben mennek a dolgok: nőnek a reálkeresetek, minden eddiginél jobban élnek a nyugdíjasok, s persze rohamosan csökken az elhibázott brüsszeli szankciók okozta „háborús” infláció. Térjünk azonban vissza a külhoni – illetve a szavazás napján külföldön tartózkodó, de hazai lakóhellyel rendelkező – magyarok választójogára. Az előbbiek postai úton voksolhatnak, ám akinek van magyar lakcíme, az utazhat sok-sok kilométert is a kijelölt szavazókörbe, ha élni kíván az alaptörvényben biztosított jogával. Nem véletlen, hogy az egyes becslések szerint félmillióra tehető magyar közül, aki nem szakított meg minden kapcsolatot az anyaországgal – mert például nem adta fel a hazai lakóhelyét –, 2022-ben még 50 ezren sem szavaztak, ami nem egészen tíz százalékot jelent.

Itt jöhet az újabb kérdés:

már az súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel – bár ezen az Alkotmánybíróság nagyvonalúan felülemelkedett –, hogy a határon túliak levélszavazásával nincs semmi gond, mert az is élhetett az állampolgári jogával, akinek van magyarországi lakóhelye, csak a szavazás napján éppen nem volt itthon. Azt találták mondani, hogy a

„Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, mint az ilyen állandó lakóhellyel nem rendelkező választópolgároké”.

Akkor folytassuk ezt a gondolatmenetet:

ha a magyarországi lakóhellyel rendelkező emberek kapcsolata az állammal közvetlenebb, mint a levélszavazásra jogosultaké, akkor ez utóbbiak milyen alapon szólnak bele a parlament összetételébe? Arról nem is beszélve: amennyiben – ami egyelőre csak távoli feltételezés – tényleg

lehetővé tennék az internetes voksolást a külhoni magyarságnak Amerikától, Afrikától, Ausztráliától, Európától át Ázsiáig, akkor újabb alkotmányossági kérdés merülhet fel. A határon túliak esetleges internetes szavazása, illetve a választás napján külföldön tartózkodók, meg az itthon élők alapvető állampolgári jogainak érvényesülése között milyen alapon lehet különbséget tenni?

Mindez persze csak gondolatkísérlet. Bár félő, hogy a NER ötletei előbb-utóbb valósággá válnak. Fogadjuk el, hogy a választási rendszert egyelőre nem akarják ilyen módon felülírni, de mi már semmin nem csodálkoznánk.

Forrás