A klímaváltozás, a munkaerőhiány, valamint a lengyel és a szerb konkurencia miatt lassan megszűnhet itthon egyes bogyós gyümölcsök termesztése.
Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke elmondta: a nyolcvanas években hétezer hektáron évi 40-60 ezer tonna málna termett, és a termőterület még az ezredforduló környékén is 1200-1400 hektár, a termés tíz-tizenötezer tonna volt. Ma száz hektár körüli területen 600-800 tonna málna terem – írta a Magyar Időkre hivatkozva a 24.hu.
Megváltoztak a klimatikus viszonyok hazánkban
A drasztikus visszaesés egyik oka, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben megváltoztak a klimatikus viszonyok hazánkban, ami már nem kedvez a bogyós gyümölcsök, köztük a málna, a szeder és a fekete ribiszke termesztésének sem.
A FruitVeB alelnöke kitért arra is, hogy a helyzetet tovább súlyosbítja a munkaerőhiány: a málna és a szeder munkaerőigénye egy hektárra vetítve 3-4 ezer munkaóra, míg a szántóföldi növényeknél ez alig 10-20 óra, és az almáskerteknél is csak 500-800 munkaóra. Ráadásul az ültetvényeken alig néhány hónapos munkát tudnak ajánlani a termelők, és azt is egymástól távol eső időszakokban.