Ez a nap
Vidnyánszky Attila marad a Nemzeti Színház vezetője
Vidnyánszky Attila marad a Nemzeti Színház vezetője – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Vidnyánszky Attilát 2018. július elsejei hatállyal bízta meg újabb öt évre a Nemzeti Színház vezetésével Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
A Nemzeti Színház főigazgatói álláshelyére december 12-én írta ki a pályázatot a minisztérium, egyedül a jelenlegi vezető, Vidnyánszky Attila indult a posztért.
A közlemény szerint a pályázat elbírálását követően az eddigi főigazgató vezetheti tovább az intézményt.
A pályázatot elbíráló szakmai bizottság tagja Tardy Anna, az Emmi politikai tanácsadója; Császár Angela színművész; Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója; Horváth Lajos Ottó színművész; Novák János, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház ügyvezető igazgatója; Mádi Zoltán, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének főosztályvezetője; Kiss János Antal, a Győri Balett igazgatója; Hegedűs D. Géza színművész, rendező és Éliás János szakszervezeti képviselő volt.
A színház korábbi közlése szerint Vidnyánszky Attila mintegy 100 oldalas pályázata A nemzet színháza címet viseli. A pályázat bemutatja az elmúlt öt év művészeti, gazdasági és nemzetközi munkáját, hangsúlyosan megjelenítve a MITEM létrehozásának okát, célját és a fesztivál sikereit. A pályázat részletesen taglalja Vidnyánszky Attila művészeti, gazdasági és stratégiai fejlesztési elképzeléseit és az ezek megvalósításához szükséges feltételeket.
Vidnyánszky Attila: folytatjuk a már megkezdett utat
Az eddigi művészi út folytatását, a kialakított működési forma és színházi nyelv további erősítését tűzte ki céljául Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház újabb öt évre kinevezett igazgatója.
A rendező, aki a Magyar Teátrumi Társaság elnöke is, az MTI-nek elmondta: mintegy 100 oldalas, A nemzet színháza címet viselő pályázatát a Nemzeti Színház honlapján közzétette.
Az eddig eltelt időszakot értékelve kifejtette: átalakították a színházat, új, több pillérű működési modellt hoztak létre és ezt szeretné továbbvinni. Mint mondta, egyrészt klasszikus repertoárszínházként sok előadást hoznak létre, 52 címből álló repertoárjuk van, ez azt eredményezi, hogy tarthatnak kevesebb bemutatót és lehetőségük nyílik hosszabb próbaidőszakra, komolyabb műhelymunkára. Hozzátette: míg az első évadokban 13-14 bemutatót tartottak, a következőben már csak hetet terveznek, mert a széles repertoár ezt megengedi.
Emellett befogadószínházként is működnek, betöltik azt a hídszerepet, amelyet munkájuk elején meghirdettek a vidék, a külhoni területek és a világ felé. Ennek része a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) és a számos vidéki és határon túli előadás is, amely a Nemzeti Színházban látható.
Vidnyánszky Attila szerint a színház tájoló-utazó-fesztiválozó jellege is meghatározó, az elmúlt évadban 70 alkalommal kelt útra a társulat, ami a színház történetében példa nélküli és ez a szám az idei évadban is hasonlóan alakul. Hozzátette: működésük negyedik pillérét azok az események adják, amelyeket befogadtak vagy maguk hoztak létre. Ezek között van a holokauszt roma áldozatairól való megemlékezés és a fogyatékossággal élők világnapja, a versfesztivál, továbbá az általuk indított pajtaszínházi program. Az utolsó pillér a Kaposvári Egyetemmel való együttműködés a színművész hallgatók képzésében.
Az igazgató kiemelte, hogy az átalakított struktúra a leglátványosabb eredménye az eddigi munkának, a másik pedig a létrehozott előadások tartalma, üzenete, fogalmazásmódja. „Egy új színházi nyelvvel kísérletezünk” – mondta, hozzátéve, hogy a Nemzeti Táncegyüttessel és Bozsik Yvette társulatával együttműködve járnak ezen az úton. „Szeretnénk valóságosan a lélek és a nemzet színházává válni” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a Nemzeti Színházat a nyitottság jellemzi.
Az idén ötödik alkalommal megszervezett MITEM-ről kiemelte: reméli, hogy a teátrum nemzetközi fesztiválja a jövőben szerves részévé válik a magyar színházi életnek. A fesztivál fő témája a nemzeti kultúrák, a nemzeti színjátszás helye a globalizálódó világban, emellett azonban a rendezvény nyitás a világ mindenféle színháza felé. Az idén például arab színházak előadásait is bemutatják. „A MITEM komoly dialógusra ad lehetőséget. A legfontosabb, hogy higgyünk a párbeszéd erejében és abban, hogy kíváncsiak tudunk lenni és kaphatunk másoktól olyan dolgokat, amelyektől épülhetünk, gazdagodhatunk” – mondta.
Vidnyánszky Attila a tervekről szólva elmondta, hogy a színpadi produkciók méltó színvonalú rögzítését, az előadásokkal párhuzamosan tévéfilmek elkészítését is tervezik a színházban.
A jövő évad első előadását Szász János rendezi: a Gyulai Várszínházzal közös produkcióként mutatják be Székely János Caligula helytartója című darabját. Két külföldi, a MITEM-en is bemutatkozó rendező, Elmo Nüganen és Szergej Potapov is dolgozik a társulattal. A következő évad elején műsorra tűzik Az ember tragédiáját az igazgató rendezésében, David Doiasvili a Tartuffe-öt állítja színpadra és Viktor Rizsakov is visszatér a társulathoz.
Vidnyánszky Attila kifejtette: továbbra is az európai nagy narratívákat járják körül, ami a Nemzeti Színházhoz illő vállalkozás. Emellett keresik az új szövegeket is. „Boldog lennék, ha munkánk eredményeként sikerülne olyan színdarabokat létrehozni, amelyeket az elkövetkező évtizedekben újra és újra bemutatnának. Ez eddig nem sikerült” – mondta, hozzátéve: ez is olyan terület, ahol változtatni kell, keresni a megoldásokat, akár színdarab-pályázat kiírásával. A társulatba fiatal művészeket szerződtet mindkét egyetemről, de nagyobb változást nem tervez.
A Nemzeti Színház felújítására rendelkezésre álló 2 milliárd forint felhasználásáról elmondta: a rekonstrukció 2020-ig valósul meg, fokozatosan megújul a 17 éves színpadtechnika, felújítják a fény- és hangtechnikát.
Vidnyánszky Attila kiemelte, hogy januárban 102 százalék volt az előadások látogatottsága, 2017-ben pedig 92 százalék volt a nézettség. „Kialakult az a közönségbázis, amely szeret minket és kíváncsi ránk” – jegyezte meg.
(Forrás: MTI)
Szerző
