Emlékeztető a jövőbeli énednek, mi az, amit nem kellene öregkorban csinálni.

Szóval, kedves én, amikor immáron öreg lettél…

Soha ne oktass senkit. Még akkor se, ha biztosan tudod, hogy igazad van. Emlékezz arra, hogy ez mennyire bosszantott téged annak idején. És nyilván te is tettél akkoriban magasról arra, mit mondanak az öregek…

Ne próbálj segíteni, ha nem kérik. Ne mássz bele senki életébe. Ne próbáld meg megvédeni a szeretteidet a világ minden gonoszságától. Csak szeresd őket.

Ne panaszkodj! Egészség, szomszédok, kormány, nyugdíjpénztár! Ne válj olyanná, mint azok a ronda, pletykás öregasszonyok, akik állandóan a padokon ülnek.

Ne várj a gyerekek hálájára. Ne feledd: nincs hálátlan gyerek! Sajnos vannak olyan ostoba szülők, akik elvárják a gyerekektől a hálát.

Ne példálózz a következő kifejezésekkel: „Bezzeg a te korodban én…”, „A legjobb éveimet áldoztam rád, hogy…”, „Mivel idősebb vagyok, jobban tudom, hogy…” Ez elviselhetetlen!

Ha unokáid vannak, ne ragaszkodj ahhoz, hogy nagymamának nevezzenek, ahelyett, hogy a keresztneveden szólítanának. Ez olyan ostobaság.