Kerítésen túl
Von der Leyen borított: „ezt kértük, Magyarország ezt teljesítette”
A héten az Európai Parlament egészpályás letámadást indít a magyar kormány ellen. Ennek több része lesz, de a folyamat a strasbourgi ülés szerdai napján kezdődik Ursula von der Leyen felszólalásával.
A héten az Európai Parlament egészpályás letámadást indít a magyar kormány ellen. Ennek több része lesz, de a folyamat a strasbourgi ülés szerdai napján kezdődik Ursula von der Leyen felszólalásával.
Stop, Orbán?!
- Az egyikben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke számol be a parlamentnek arról, pontosan mi történt a legutóbbi uniós csúcson.
A másik vita, amely ezt követi, a magyar jogállamiság helyzetével foglalkozik. Ezt az Európai Parlament kezdeményezte, és két dolgot szeretnének elérni:
- az egyik az, hogy a bizottság vizsgálja felül az úgynevezett horizontális feljogosító feltételekkel kapcsolatos döntését, amellyel Magyarország előtt megnyitották a hétéves uniós költségvetés kohéziós forrásainak azt a részét, amelyiket nem fagyasztotta be a tanács a jogállami mechanizmussal. Itt két érdekesség is lehet: egyrészt a parlament nagy pártcsaládjai perelni szeretnék az Európai Bíróság előtt bizottságot, hogy kiderüljön, jogosan férhet-e hozzá Magyarország ezekhez a pénzekhez. Másrészt belengették azt is, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be az Európai Bizottsággal szemben, amennyiben Magyarország számára újabb pénzeket tesz elérhetővé a következő uniós csúcs előtt.
- A másik az, hogy kérik a bizottságot, indítsa meg Magyarországgal szemben a hetes cikk szerinti eljárás második pontját, ami lehetővé tenné, hogy Magyarország szavazati jogát felfüggesszék a tanácsban. Ez a kérés valójában csak politikai állásfoglalás, kötelező ereje nincs.
A leányzó fekvése….
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a beszédében arra figyelmeztetett, hogy kritikus időszak előtt áll az Európai Unió, és egységesnek kell maradniuk. Majd elmondta, hogy Magyarország milyen döntések alapján kapott hozzáférést uniós pénzekhez.
Amikor hivatalba léptünk, megígértük, hogy meg fogjuk védeni a jogállamot az Európai Unióban, miközben fairek leszünk a tagországokhoz. Ez volt a bizottság egyik legfontosabb ügye.
– mondta.
Magyarország elfogadott egy igazságügyi reformot, ami több fronton is megerősítette az igazságügyi rendszert. Ezt kértük, Magyarország ezt teljesítette.
– fogalmazott Von der Leyen.
20 milliárd Euro talonban
Azt is elmondta, hogy 20 milliárd euró befagyasztva maradt Magyarország számára,
- egy része az LGBTQ-jogok és az akadémiai szabadság korlátozása miatt (ezek az úgynevezett szektorális feljogosító feltételek),
- egy része a jogállami (feltételességi) mechanizmus miatt.
Ezek addig befagyasztva maradnak, ameddig Magyarország nem teljesíti az elvárásokat. Emellett Magyarország előfinanszírozást kapott a Helyreállítási Alapból, ami nem jelenti azt, hogy az alap egészét megkaphatná, erre ugyanis további elvárások vonatkoznak.
Az Európai parlament óriási sikere volt a jogállami mechanizmus elfogadása
– reagált Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője, aki közölte,
örömteli, hogy az Európai Tanács belga vezetése támogatja a Magyarországnak kifizetett pénzekkel kapcsolatos döntés felülvizsgálatát, de azt is szeretnék, ha a hetes cikkel kapcsolatos kérésüknek is eleget tennének. Ebben egyetértett vele a parlament négy legnagyobb frakciójának vezetője is, a különbség csak hangnemben volt.
Mérsékelt hangnem
Az Európai Néppárttól valamivel jobbra álló Európai Konzervatívok és Reformisták képviselőcsoportjának vezetője volt az első, amelyik finomabb hangnemben beszélt a magyar kormányról. Itt került elő először a vitában, hogy
Magyarország álláspontját is érdemes lenne meghallgatni, és a magyar egyetemisták Erasmus-hozzáférése is.
A még tőlük is jobbra álló Identitás és Demokrácia frakció vezetője viszont alapvetően nem is Magyarországról beszélt, hanem optimista hangulatban közölte, hogy választási év van, de az ID pártjai máris nyertek.
Ülésrend szerinti álláspontok
Magyar részről a függetlenként felszólaló fideszes Hidvéghi Balázs közölte, hogy Ukrajnában tűzszünetnek kell lennie, és az ukránokat az uniós költségvetésen kívül kell támogatni. Szerinte nem lehet a jogállamisággal zsarolni tagországokat, és arra szólította fel a képviselőket, hogy nézzék meg, mi történik a napokban Lengyelországban, amire hangos nevetés volt az ülésteremben.
Daniel Freund, a Zöldek német képviselője szerint Magyarország valójában nem teljesítette az elvárásokat, amelyekért cserébe fel lehetett szabadítani a költségvetés nem befagyasztott részét.
Találkozunk a bíróságon.
– közölte Freund, utalva arra, hogy emiatt be szeretnék perelni a bizottságot.
Már látszik, hogy önök elvesztik a vitát. Önök, a liberálisok, a kommunisták, elveszik a lehetőséget a vitára.
– mondta hivatalosan kérdésként Schaller-Baross Ernő Freundnak. Erre Freund azt mondta, hogy
a magyar kormány szövetségesei elvesztették a választást Lengyelországban.
A képviselők jó része egyébként szóvá tette, hogy Ursula von der Leyen az első néhány felszólalás után elhagyta a termet, hogy elrepüljön Olaszországba, ahol Giorgia Melonival fog találkozni. Persze von der Leyen legalább megjelent az ülésen, Charles Michel, a tanács elnöke, akinek szintén be kellett volna számolnia arról, mi történt, beteget jelentett. Michel stábja közölte, hogy az elnöknek akut lumbágója van, és az orvosok szerint nem szabad mozognia.
A momentumos Cseh Katalin szerint az Európai Bizottság nem mérte fel a teljes kárt, amit azzal okozott, hogy engedett Orbán zsarolásainak. Ezzel belülről gyengítették az EU-t, és lehetővé tették, hogy Magyarország felbátorodjon. Például közvetlenül az igazságügyi reformok elfogadása és a pénzek feloldása után jelentették be a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását.
Szerző
