Washington az atomfegyverek bevetésével fenyegetőzik

Amerikai tisztségviselők felvázolták egy pénteki sajtótájékoztatón Washingtonnak az atomfegyverek alkalmazásával kapcsolatos terveit. Trump pedig hozzáfogott az FBI lejáratásához. 

Patrick Shanahan védelmi miniszterhelyettes bejelentette, hogy Donald Trump elnök kormányzata lényegében folytatja elődje, Barack Obama adminisztrációjának nukleáris fegyverekkel kapcsolatos politikáját, de erőteljesebb álláspontot foglal majd el bizonyos kérdésekben.

A washingtoni sajtótájékoztatón jelen voltak az energetikai minisztérium és a külügyi tárca képviselői is. Bemutatták azt a 74 oldalas jelentést, amelyből kiderül, hogy a kormányzat ugyan nem tervezi az amerikai stratégiai nukleáris fegyverzet növelését, de Washington atomfegyverrel válaszolhat az Egyesült Államok és szövetségesei ellen esetlegesen intézett olyan nagyobb támadásokra is, amelyeket nem atomfegyverekkel követnek el. A figyelmeztetés nem részletezte, hogy milyen „különleges körülmények” vezethetnek ahhoz, hogy Washington nukleáris ellencsapással válaszoljon, de megjegyezte, hogy az Egyesült Államok, szövetségeseinek és partnereinek civil lakossága, infrastruktúrája, nukleáris hadereje vagy parancsnoksága elleni nem nukleáris támadások beletartoznak ebbe a kategóriába. A The Wall Street Journal című lap megjegyezte: kibertámadások és baktériumfegyverekkel elkövetett támadások is kiválthatnak nukleáris válaszcsapást.

A védelmi minisztérium (Pentagon) dokumentuma összefoglalja, hogy Észak-Korea „egyértelmű és súlyos fenyegetést” jelent az Egyesült Államok és szövetségesei számára, s leszögezi, hogy bárminemű észak-koreai nukleáris csapás, amely az Egyesült Államokat vagy szövetségeseit venné célba, „annak a rezsimnek a végét jelentené”.

A jelentés Kínát a potenciális nukleáris ellenfelek közé sorolta. Megállapította: az amerikai atomarzenál képes arra, hogy „megakadályozza Pekinget ama téves következtetés levonásában”, hogy előnyre tehet szert nukleáris fegyverzetének ázsiai alkalmazásával, vagy azt gondolja, hogy „nukleáris fegyverzete bármilyen korlátozott mértékű bevetése elfogadható lehet”.

Donald Trump elnök még tavaly utasította a Pentagont az Egyesült Államok atomarzenáljának felülvizsgálatára. Az elnök közleményt adott ki arról, hogy az amerikai stratégia az atomfegyverzet bevetésének minél kisebb esélyével számol, és célja az Egyesült Államok és szövetségesei ellen irányuló támadások elrettentése, beleértve a nem csak nukleáris fegyverekkel elkövetett nagyobb támadásokat is. Az elnök az amerikai atomarzenál modernizálását szorgalmazta, a szerinte a orosz és a kínai katonai stratégiában és programokban hangsúlyosabbá vált atomerő elrettentésére.

Republikánus politikus: az FBI-ról készült feljegyzés után újabbakat hozhatnak nyilvánosságra

Devin Nunes, az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus párti vezetője egy televíziós interjúban közölte: a pénteken az FBI-ról készült feljegyzés után újabbakat is nyilvánosságra hozhatnak.

Nunes a Fox televíziónak nyilatkozva mondta, hogy további feljegyzések várhatók, a következő a külügyminisztérium munkájába nyújthat majd betekintést.

A kaliforniai politikus újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a hírszerzési bizottság tényfeltáró munkája nem állt meg az igazságügyi minisztériumról és a Szövetségi Nyomozó Irodáról (FBI) készített feljegyzés után, a tényfeltárás „második szakaszában” már vizsgálják más minisztériumok munkáját, közöttük például a külügyminisztériumét. Hozzátette, hogy Jeff Sessions igazságügyi miniszternek, Rod Rosenstein miniszterhelyettesnek, valamint Christopher Wray FBI-igazgatónak „még van munkája” a nyomozó iroda rendbetételében. Nem szólt azonban arról, hogy szerinte el kellene-e bocsátani bármelyik vezetőt. Az interjú előtt a Fehér Ház egy névtelenséget kérő munkatársa az AP hírügynökségnek azt mondta: Donald Trump nem tervezi Rosenstein miniszterhelyettes lemondatását. Maga Trump elhárította az erre vonatkozó újságírói kérdéseket.

Devin Nunes hangsúlyozta: a hírszerzési bizottság munkájában sem a Fehér Ház munkatársai, sem Donald Trump ügyvédi csapatának tagjai, sem pedig konzervatív csoportok nem vettek részt.

Az interjúban a politikus kitért a hírszerzési bizottságnak a 2016-os elnökválasztásba történt vélt orosz beavatkozás vizsgálatára is, és kiemelte, hogy nem volt összejátszás orosz tisztségviselők, valamint Donald Trump kampányának munkatársai között.

Trump jóváhagyta az FBI-ról készült republikánus feljegyzés nyilvánosságra hozatalát

Donald Trump amerikai elnök pénteken jóváhagyta a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) tevékenységéről készült, s az FBI-t az elnökkel szembeni elfogultsággal vádoló republikánus feljegyzés nyilvánosságra hozatalát.

Az elnök döntését Raj Shah, a washingtoni Fehér Ház helyettes szóvivője jelentette be.

A dokumentum eddig titkosított információkat tartalmaz az FBI feltételezett túlkapásairól, azt vélelmezve, hogy az FBI – hatáskörét túllépve – a 2016-os elnökválasztási kampány idején, majd ezt követően is jogtalanul lehallgatta Trump kampánycsapatát és Trumppal szembeni elfogult nyomozást folytatott az elnökválasztási folyamatba történt vélt orosz beavatkozás ügyében.

A négyoldalas feljegyzést a Devin Nunes kaliforniai republikánus képviselő vezette képviselőházi hírszerzési bizottság állította össze, és a bizottság jóváhagyása után a Fehér Ház kezében volt a döntés, hogy nyilvánosságra hozzák-e. Az igazságügyi minisztérium, az FBI és demokrata párti politikusok ezt hevesen ellenezték, arra hivatkozva, hogy a feljegyzés lényeges adatokat nem tartalmaz, félrevezeti az amerikai közvéleményt és veszélybe sodorja az amerikai nemzet biztonságát is, célja pedig az igazságügyi tárca miniszterhelyettese, Rod Rosenstein lejáratása és végső soron az Oroszországgal kapcsolatos vizsgálatokat folytató különleges bizottság vezetője, Robert Mueller ellehetetlenítése. A hírszerzési bizottság republikánus politikusai viszont azzal érveltek, hogy feltáró munkájuk során „komoly mulasztásokra” bukkantak, melyekről tájékoztatni kell a közvéleményt.

A nyilvánosságra hozatal előtt Christopher Wray FBI-igazgatónak lehetősége volt betekinteni a dokumentumba.

Donald Trump elnök pénteken reggel Twitter-bejegyzésben ostorozta az FBI-t és az igazságügyi minisztériumot, azt állítva, hogy politizáltak, és a demokrata pártiaknak kedveztek a republikánusok ellenében.

A Fehér Ház döntése után egy órán belül a hírszerzési bizottság nyilvánosságra is hozta a jelentést. Kiderül belőle, hogy az úgynevezett Steele-dosszié volt az, amelynek nyomán 2016 októberében az FBI megindította a titkos lehallgatással is járó nyomozást, először Carter Page, Trump tanácsadója, majd kampányának más tagjai ellen. A Steele dossziét egy volt brit hírszerző, Christopher Steele állította össze Trumpról, először néhány republikánus politikus kérésére, majd a demokraták finanszírozásával.

A nyomozás engedélyezéséről szóló dokumentumok közül hármat James Comey, az FBI tavaly májusban menesztett igazgatója, egyet pedig a múlt héten távozott volt helyettese, Andrew McCabe írt alá. A nyomozást jóváhagyták az igazságügyi minisztérium vezetői is: aláírását adta Sally Yates, az Obama-kormány kinevezettje, aki 2017 januárjáig ügyvezetőként irányította a tárcát, majd utódja, Dana Boente, végül Rod Rosenstein, akit tavaly márciusban neveztek ki miniszterhelyettesnek.

A feljegyzés szerint az igazságügyi minisztérium és az FBI tisztában volt azzal, hogy a Steele-dossziét a Demokrata Országos Bizottság (a párt vezető testülete) és Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje kampánystábja finanszírozta, ám ezt a kapcsolatot egyáltalán nem fedte fel a nyomozati anyagban. Nem szóltak arról sem, hogy Christoper Steele személyesen rendkívüli ellenszenvvel viseltetett Donald Trumppal szemben, és az igazságügyi tárca egyik tisztségviselőjének el is mondta, „kétségbeesett, nehogy Donald Trumpot megválasszák elnöknek”.

A dokumentum azt állítja, hogy az FBI tisztségviselői visszaéltek a külföldi hírszerzési tevékenységet szabályozó FISA-programmal, és így figyelték meg Page Cartert, a Trump-kampány külpolitikai tanácsadóját. A FISA értelmében ugyanis csakis akkor lehet amerikai állampolgár ellen titkos nyomozást folytatni, ha széles körű és meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre, hogy külföldi kormányzat ügynöke. A megfigyeléshez szükséges felhatalmazást egy erre a célra létrehozott különleges bíróság adja meg, az FBI azonban elhallgatta a bíróság előtt azt, hogy a Steele-dossziét Trump politikai riválisai finanszírozták.

Közvetlenül a feljegyzés nyilvánosságra hozatala előtt Donald Trump újságíróknak megjegyezte: „szégyen, ami az országunkban történik (…) egy csomó ember szégyellheti magát”. Trump nem reagált arra a kérdésre, amely Rod Rosenstein, a jelenlegi igazságügyi miniszterhelyettes jövőjét firtatta.

A képviselőház elnöke, Paul Ryan, demokrata párti politikus megjegyezte: az emlékeztetőben szereplő állítások „jogos aggodalmakat vetnek fel”.

Demokrata politikusok bírálták a dokumentum nyilvánosságra hozatalát. Mark Warner, a szenátus hírszerzési bizottságának rangidős demokrata politikusa az amerikai nemzetbiztonságra nézve „veszélyesnek” minősítette az eddig titkosított adatok nyilvánosságra hozatalát, tíz demokrata párti törvényhozó pedig levelet intézett Trumphoz, és „alkotmányos válságra” figyelmeztetett, ha esetleg felmentenék Robert Muellert vagy akár a Mueller-bizottság munkáját felügyelő Rod Rosensteint.

Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti frakciójának vezetője – aki csütörtökön Devin Nunes elmozdítását javasolta – úgy fogalmazott: Donald Trump „azzal, hogy nem védte meg az amerikai hírszerző forrásokat és módszereket, virágcsokrot küldött barátjának, Putyinnak”.

James Comey, az FBI tavaly menesztett igazgatója Twitter-bejegyzésben minősítette „tisztességtelennek” és „félrevezetőnek” a feljegyzést.

John McCain, republikánus szenátor közleményt adott ki, amelyben úgy vélekedett, hogy az ügy „nem amerikai érdekeket szolgál”, hanem „egyedül Putyinét” (az orosz elnökét).

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

Észak-Korea hónapokon belül képes lehet atombombával elérni Amerikát