Felére csökkent a hazai fecskeállomány

Minket pedig ezért ellepnek a szúnyogok. A klímaváltozás miatti rovarinvázió új kórokozókat hozott be. A fecskék hatásos védelmet nyújthatnának ellenük.

Ahogy a klímaváltozással melegedik az idő, csak úgy özönlenek a migráns szúnyogok, és a velük érkező potyautas kórokozók is. Az észak felé terjeszkedőkön kívül a kereskedelem útján erre vetődő rovarok is megtelepednek nálunk. Már 12 európai országban megjelent az ázsiai tigrisszúnyog, mely a betegségek egész tárházát hordozza, ez lehet felelős a Nyugat-nílusi vírussal fertőzésért, a Chikungunya-lázért, de említhetjük a zikavírust, a dengue-lázat, a sárgalázat, az agyvelőgyulladást vagy több fonalférget is. A Chikungunya-láz például magas lázzal, fejfájással, hányingerrel, ízületi és izomfájdalmakkal jár, sőt a fájdalmak huzamos ideig, akár egy évig is elhúzódhatnak. E cingár muzsikushorda elhúzza a nótáját egyéb emlősállatoknak is, újabb nyavalya mifelénk a szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket, szarvasféléket fenyegető kéknyelv betegség, melyet pedig a nálunk újabb törpeszúnyog fajok okoznak. Ahogy a kutyákra akár halálos szívférgesség is a szúnyoginvázió hozadéka.

Az embernek vegyi fegyvereket is bevetnek a rovarok ellen, de ennek nem csupán a célpontok látják kárát

Az ártalmatlannak titulált szerekről utólag szokott kiderülni, hogy nem teljesen azok, így néhány évente be is tiltanak egyet-egyet. Veszélyesek lehetnek az embereken kívül a denevérekre és persze a fecskékre, bármilyen rovarevőre. Pedig ez utóbbiak jelentik a leghatékonyabb biológiai védekezést.

Ezért minősíti aggasztónak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), hogy az ezredfordulót követően a településeken élő füsti- és molnárfecske-állomány megfeleződött. A gyérülés hátterében több ok áll, ilyen az élőhelyek átalakítása (például fészkelőhelyek megszűnése), az előbb említett túlzott kemizálással csökken a táplálékbázis, de a klímaváltozás a fészeképítést is kedvezőtlenül befolyásolja, mivel a szárazabb tavasz kevesebb sarat biztosít a madaraknak.

Na és hogy milyen az ember? Például leveri a fecskefészket, ahogy azt a Szóljon.hu írta, mert az neki piszok- és fecsegés-, azaz zajforrás. Arra ilyenkor persze nem gondol, hogy „minden fecske körülbelül 1 kilogramm muslicától a nagyobb légy mérettartományba tartozó repülő rovart fogyaszt el csak a költési időszak alatt” – írja az MME. Ha az ezredforduló után eltűnt nagyjából egymillió fecskével számolunk, akkor legkevesebb egymillió kiló, avagy ezer tonna(!) rovar, ami így évente a nyakunkon marad.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Kapcsolódó:

Teller Ede már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztetett