Banánköztársaság
Múltidéző: 31 évvel ezelőtt írták alá a szovjet csapatkivonásról szóló egyezményt
1990. március 10-én Moszkvában aláírták a szovjet csapatok Magyarországról való kivonásáról szóló egyezményt.
Az 1990. március 10-én Moszkvában megkötött magyar–szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként,
a szovjet alakulatok távozása azonban a tervezettnél két héttel hamarabb megtörtént. Valójában már egy évvel korábban megkezdődött a szovjet csapatok és a technikai felszerelések kivonása Magyarországról. Igaz a a Szovjetunió az idegen területeken állomásozó csapatainak kivonását 2000-re tűzte ki célul.
1989. április 25-én Kiskunhalason 31 harckocsit és személyzetüket vagonírozták be. A nemzetközi sajtó tudósítói előtt megkezdődött a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonása.
A Szovjetunió tízezer katonát, 450 harckocsit és 200 löveg- és aknavetőt vont ki 1989 tavaszán
1989. április 21., péntek – Április 25-én megkezdődik az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport részleges kivonása Magyarországról. Az erről korábban közzétett egyoldalú szovjet döntésnek megfelelően több mint 10 ezer katona, 450 harckocsi, 200 löveg és aknavető, valamint 3000 különböző típusú gépjármű hagyja el Magyarország területét.
A csapatkivonások menetrendjéről pénteken Mórocz Lajos vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár és Matvej Burlakov vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában.
Összesen 22 egységet vonnak ki; köztük június végéig egy teljes létszámú harckocsi-hadosztályt, egy kiképző harckocsi-ezredet, egy légvédelmirakéta-ezredet, több szakalegységet, majd az év végéig egy vadászrepülő-ezredet. Jövőre pedig egy deszant rohamzászlóalj hagyja el Magyarországot. A kivonás eredményeként a szovjet alakulatok átadnak tíz laktanyát, köztük műemlék, illetve műemlék-jellegű épületeket, valamint 900 lakást, illetve lakássá átalakított helyiséget.
Mórocz Lajos elmondta, hogy a csapat- és fegyverzetkivonás időpontjáról, rendjéről a közeli napokban részletesen tájékoztatják valamennyi érintett megye, város és település tanácsát. A kivonás jelentős közúti és vasúti mozgással jár együtt. A szovjet déli hadseregcsoport parancsnoksága a vasúti szállításokat a MÁV illetékeseivel egyeztette, s a közúti szállítást is igyekeztek úgy előkészíteni, hogy a lehető legkisebb kellemetlenséget okozzák a lakosságnak.
Cicciolina (Staller Ilona), az Olasz Republikánus Párt képviselője búcsúztatja a szovjet katonákat Kiskunhalason (1989. április 25., MTI Fotó: Friedmann Endre)
Úgy tervezik, hogy a szállító-konvojok csak az éjszakai órákban közlekednek majd
Erről az érintett települések lakossága a megyei sajtó útján időben részletes információt kap. A kivonás zökkenőmentes lebonyolítására egyébként a minisztérium koordinációs bizottságot hozott létre.
Matvej Burlakov vezérezredes azt hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés védelmi doktrinájának érvényesítése céljából az osztrák-magyar határ mintegy 100 kilométeres sávjában szovjet részről csak légvédelmi csapatok maradnak, a Varsói Szerződés egységes légvédelmi rendszerének részeként. Kiemelte, hogy a csapatok kivonása Szombathelyről, Mosonmagyaróvárról, Fertődről és Győrből jó példa a biztonsági övezet gyakorlati megvalósítására, illetve az elégséges védelem ésszerű elvének érvényesítésére.
Az APN szovjet sajtóügynökség kérdésére válaszolva Matvej Burlakov elmondta, hogy a Magyarországról kivont csapatok személyi állományának egy részét – a szolgálati idő letöltésétől függően – leszerelik, a többiek pedig más-más alakulatoknál folytatják szolgálatukat.
A kivont harci technika egy részét megsemmisítik, illetve a népgazdaságban hasznosítják
Több újságíró – köztük a Szabad Európa Rádió tudósítója – a Magyarországon maradó csapatok létszámáról érdeklődött. A déli hadseregcsoport parancsnoka annyit mondott, hogy a mostani kivonások a Magyarországon állomásozó alakulatok létszámának mintegy negyedét, a harckocsiknak pedig csaknem harmadát érintik. A teljes kivonás lehetőségeit firtató kérdések kapcsán a szovjet és a magyar katonai vezetők emlékeztettek a Szovjetuniónak arra a korábbi bejelentésére, miszerint az idegen területeken állomásozó csapatainak kivonását tűzi ki célul 2000-re. A mostani csökkentés is azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió meglépte az első lépést;
„a labda a másik térfélen van”.
A Magyar Rádió kérdése nyomán elhangzott, hogy a kivonások után magyar kézbe kerülő létesítményekről – minden egyes épületről – pontos műszaki felmérést készítenek, s ennek alapján határozzák meg azok értékét. Az adatokat összegzik, majd a kormány elé terjesztik. Minden gazdasági jellegű kérdésben a kormány hoz döntést.
A katonai jellegű tájékoztatókon eleddig szokatlan, kombinációkon alapuló kérdést tett fel a Kapu című folyóirat újságírója. Arról érdeklődött: egy esetleges külföldi-, konkrétabban: román – agresszió esetén a Magyarországon maradó szovjet csapatok beavatkoznának-e a konfliktusba. Mórocz Lajos az elméletieskedő kérdésre válaszolva katonai szempontból kizártnak tartotta egy esetleges román támadás lehetőségét. Azt sem tartotta elképzelhetőnek, hogy a szovjet csapatok beavatkoznának egy ilyen jellegű konfliktusba. (MTI)
1989. április 21., péntek 18:46
A Déli Hadseregcsoport egyik harckocsiezredének búcsúztatása Sárbogárdon (1989. május 19., MTI Fotó: Friedmann Endre)
Alig több mint négy gépelt oldalas egyezmény
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti
Moszkva, 1990. március 10. szombat (MTI-tud.) – Szombaton délben Moszkvában Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter aláírta a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok teljes kivonásáról szóló megállapodást.
Az alig több mint négy gépelt oldalas egyezmény értelmében a csapatkivonás 1990. március 12-én kezdődik, s 1991. június 30-ig befejeződik. Kivonják a teljes személyi állományt, beleértve a szovjet állampolgárságú polgári személyeket, valamint a fegyverzetet, harci technikát és az anyagi eszközöket. A kivonás ütemtervét az egyezmény melléklete tartalmazza.
A magyar kormány közreműködik az egyezmény végrehajtási feltételeinek megteremtésében. Ezen időszak alatt a szovjet csapatok kiképzési-harci tevékenységével kapcsolatos mozgásokat, beleértve a repüléseket, korlátozzák. A szovjet csapatok jogi státusát az egyezmény értelmében az 1957. májusában kötött megállapodás és más érvényben lévő egyezmények szabályozzák. A most aláírt egyezmény szól arról is, hogy a vitás kérdéseket miként rendezi a két fél. Az egyezmény nem érinti a Varsói Szerződésben, valamint más két- és többoldalú megállapodásban vállalt kötelezettségeket.
A meghozott döntés teljesen törvényszerű, de lehet, hogy kissé késedelmesen hozott döntés volt – jelentette ki az aláírás után magyar újságíróknak Eduard Sevardnadze. Azt hiszem, jobb lett volna, ha korábban meg tudtuk volna kötni ezt az egyezményt. A mai tárgyaláson kifejtettem, hogy az egyezmény aláírása a szovjet csapatok magyarországi kivonásáról megszabadítja kapcsolatainkat a múlt terheitől. A Szovjetunió-beli demokratizálás és a Magyarországon zajló folyamatok feltételei között új szakasz nyílik előttünk, minőségileg új kapcsolatok alakulnak ki a két szomszédos állam között. Ezek a kapcsolatok a teljes bizalom, a jószomszédság, a szövetségei kötelezettségek elveire épülnek
– hangsúlyozta a szovjet külügyminiszter.
Az utolsó szovjet katonai alakulat indítása Hajmáskérről (1990. november 13., MTI Fotó: Arany Gábor)
Sevardnadze teljesen helyénvalónak nevezte, hogy az országos listát állító 12 magyar párt képviseletében megfigyelőként részt vett a tárgyaláson három magyar ellenzéki személyiség is. (Demszky Gábor, Kósa Lajos és Raffay Ernő ugyanakkor a jövő június 30-i csapatkivonási határidő miatti elégedetlenségük demonstrálására az aláíráson nem vett részt.)
Sevardnadze úgy vélekedett, hogy a kivonásról szóló döntést nemcsak kormányok, hanem társadalmak hozzák. Mind a magyar, mind a szovjet társadalomban vannak olyanok, akik támogatják, s olyanok is, akik vitatják a döntést.
A miniszter kérte, hadd ismerkedjen meg a három megfigyelővel
Amikor a szovjet külügyminiszter figyelmét a magyar újságírók felhívták arra, hogy az ellenzékiek a határidő miatt bírálják a kormány álláspontját, továbbá úgy vélik, hogy a megállapodás mostani aláírásával a szovjet vezetés a választási küzdelem hajrájában a Magyar Szocialista Pártot támogatja, a miniszter kérte, hadd ismerkedjen meg a három megfigyelővel. Elmondta nekik, hogy a mongóliai csapatkivonáskor, a közép-európai haderőcsökkentéskor és egyéb leszerelési intézkedésekkor sem az volt a cél, hogy a Szovjetunió bárkit is támogasson. Ezek a lépések a szovjet politika általános vonalába illeszkednek, céljuk pedig olyan helyzetet teremteni, hogy szovjet csapatok egyetlen idegen országban se tartózkodjanak – hangoztatta.
A két külügyminiszter szombaton a szovjet külügyminisztérium vendégházában először a két küldöttség plenáris ülésén folytatott eszmecserét, majd négyszemközt tárgyalt. Ezután került sor az egyezmény aláírására..
Somogyi Ferenc külügyi államtitkár az MTI tudósítójának az ellenzéki képviselők fenntartását kommentálva elmondta, hogy felelősen a kivonás időpontja és ütemezése nem feszíthető tovább. Ezzel ugyanis már felbomlana a mielőbbi és rendezett kivonás egyensúlya.
A tárgyalások utolsó szakaszában így is sikerült két hónapot lealkudni, hiszen a szovjetek 1991. augusztus 31-ét jelölték meg végső határidőnek. Ezt a két hónapot úgy sikerült lefaragni, hogy Magyarország megvásárol mintegy 260 szerelvényt kitevő üzem- és kenőanyagot, s hozzájárult, hogy az ezek tárolására használt tartályokat a szovjetek hazánkban értékesítsék.
Az aláírás után Sevardnadze ebédet adott a magyar vendégek tiszteletére. +++
MTI, 1990. március 10., szombat 13:54
A kiemelt képen: Kiskunhalason kezdődött meg a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonása (1989. április 25., MTI Fotó: Friedmann Endre)
illusztráció: V.K.
