75 éves a londoni olimpiára utazó magyar csapat finanszírozója, a TOTÓ

A II. világháborút követően 1946-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az olimpiai játékok újraindítását tervezte. Magyarország is örömmel fogadta a kezdeményezést, sportolóink felkésztésére azonban hazánk igencsak szűkös anyagi keretekkel rendelkezett. Ahogy más európai nemzeteknél, Magyarországon is úgy döntött az ország vezetése, hogy az olimpiai játékokra való felkészülésre, illetve a részvételi költségek fedezésére szerencsejátékot, sportfogadást szervez. 

Így került sor a nyereményalap-felosztásos rendszerek közül a leginkább közérthető 12 főmérkőzéses angol Totó hazai átvételére

1947. október 19-én vezették be – Európában hetedikként – a Totót Magyarországon. A hazánkban ekkor még ismeretlen és a lóversennyel szemben „embersportfogadásnak” hívott játék előkészítése szinte csak néhány hetet vett igénybe. Egy rövid piackutatást követően 1947 augusztusában a Minisztertanács már el is fogadta azt a rendeletet, miszerint embersport versenyekkel kapcsolatos esélyfogadást, úgynevezett tippversenyt kizárólagosan az Államkincstár rendezhet. Majd 1947. október 2-án az „embersport esélyfogadás intéző bizottsága” jóváhagyta a tippelés lebonyolítását meghatározó szabályzatot. Alig 17 nap múlva el is indulhatott hódító útjára a Totó.

Az országot ellepték a Totót népszerűsítő plakátok, melyek az olimpiai karikákkal és egy klasszikus diszkoszvető figurájával buzdítottak a játék kipróbálására

A játékosok első tippjeiket az 1947. október 19-én, vasárnap megrendezett mérkőzésekre tehették meg. Olyan meccsekre, mint például az Újpest – Ferencváros, a Kispest – Vasas, az Erzsébeti MTK – MTK, a Csepel – SZAC Barátság találkozók. 

A legelső fordulóra 20 882 darab alapjáték érkezett. A sportfogadás a kezdeteken Budapesten kívül csak 7 vidéki városban: Debrecenben, Pécsett, Miskolcon, Győrött, Szegeden, Szolnokon és Szombathelyen volt elérhető a helyi postahivatalokban.

Ide kapcsolódik, hogy a tatai edzőtábor az 1948-as londoni olimpia előtt fogadott először sportolókat, mivel – a krónikák szerint – igen hasonló a klímája a londonihoz. Az építkezések, fejlesztések 1951-ben olyan szintre kerültek, hogy megtarthatták a hivatalos átadóünnepséget is. 

Empire Pool (ma Wembley Arena). Balra Mitró György, jobbra Csordás György gyorsúszók.

Az olimpiai részvételhez szükséges anyagi forrást jórészt a totó teremtette meg, amelynek nyereségét közvetlenül a magyar sport támogatására fordították. Az 1948-as londoni játékokon az addigi olimpiákon maximálisan elért 16 éremnél 12-vel szereztek többet sportolóink. 

Összesen tíz olimpiai aranyéremmel gazdagodott a magyar sport

A totó bevezetésekor a szelvény egyhasábos volt, azaz az egy szelvényen szereplő 12 főmérkőzésre és 4 tartalék mérkőzésre mérkőzésenként csak egy darab tippet lehetett tenni. Mindez 3 forint 30 fillérbe került. Nyereményt ekkor a 12-es, a 11-es és a 10-es találatokra fizettek, viszont 12 találatos szelvény hiányában a 9-essel is pénzhez lehetett jutni. A labdarúgás nyári „uborkaszezonjában” alkalmanként tárgynyeremény-sorsolásokra is sor került.

Egy ifjú hölgy, Kiss Éva volt az első Totó-nyertes

1949-ben bevezették a kollektív szelvényt, amelynek segítségével a fogadási események akár mindhárom (1 – hazai győzelem, 2 – vendég győzelem, X – döntetlen) kimenetelére is fogadhattak az érdeklődők.

1952-ben elindult az önálló góltotófogadás

A 2 forint 50 fillér árú góltotószelvényt az első alkalommal az augusztus 30–31-i fordulóra lehetett megjátszani. A szelvény két fő- és egy tartalék mérkőzés végeredményére, valamint az első félidejére külön kínált fogadási lehetőséget. Az első szelvényen NB I-es mérkőzések (a Vasas – Kinizsi, a Szegedi Honvéd – Diósgyőri Vasas, a Pécsi Lokomotív – Győri vasas) góljainak darabszámára lehetett megtenni a téteket.

1953. november 25-én a magyar labdarúgás a korszak legnagyobb sportszenzációjával hívta fel magára a figyelmet: az aranycsapat otthonukban győzte le Anglia legjobbjait 6:3-ra. 

A magyar totó iránti érdeklődés az angol–magyar mérkőzés után közel megduplázódott

A korábbi három évben a heti szelvényforgalom átlagosan 150 000 darab körüli volt, a 23. Játékhéten már átlépte a 200 000-es határt, és tovább növekedett.

Az 1954 19. és 20. játékhét fogadói között tétjeik arányában 200-200 jegyet sorsoltak ki a magyar–angol labdarúgó-mérkőzésre. Az akció a totó forgalmát és népszerűségét tovább növelte. A mérkőzés – amelyet a közvetítéseknek köszönhetően 16 országból követhették figyelemmel – 3:0-ás félidő után 7:1-gyel végződött a magyarok javára.

Az évek óta sikeres négyhasábos szelvények mellett 1955 45. héten bevezették a totó hathasábos szelvényeit, amelyet 9 forint 90 fillérért lehetett megvásárolni. A kínálat bővülése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a fogadói kedv olyan mértékig fokozódott, hogy már az 50. héten 1 403 928 szelvény érkezett be. Ez a totó, akkori nyolcéves történetében a legnagyobb heti szelvényszámot jelentette. 1956. október 14-én pedig megérkezett a Totó 12-es időszakának legnagyobb főnyereménye, 648 789 forint.

1964-ben 13+1-es szerkezetűvé alakították át a TOTÓ-t

A heti szelvényen 13 főmérkőzés mellett 3 tartalék is szerepelt. 

1993 novemberében elindul a gépesített lottó-totó értékesítés vele együtt a Góltotó is, 3 évvel később pedig már csak gépi fogadások voltak köthetőek. 2011-től már nem csak hétvégén lehet Totózni, illetve lehetőség van kombinációs játékra is.

További érdekességek: 2013-ban volt a legtöbb telitalálat, illetve ebben az évben fizették ki a legnagyobb nyeremény is. Előbbi 1167 darab hibátlan szelvényt jelent, míg utóbbi 57.145.865 forintot hozott a szerencsés játékosnak.

Pin It on Pinterest