Connect with us

Kerítésen innen

8:4 – ilyen arányban utasította el az NVB Dr. Karsai Dániel népszavazási kezdeményezését eutanázia-ügyben

Megosztás

Az ülésen meglehetősen heves hangulatú vita zajlott, például arról, hogy a hitelesítés kérdésének vannak-e filozófiai vetületei vagy nincsenek, illetve, hogy szereptévesztésbe került-e a bizottság. A lényeg: elutasították Dr. Karsai Dániel beadványát.

Karsai Dániel: Orbán Viktor igazi arca
Megosztás

A Nemzeti Választási Bizottság február 1-i ülésén 8-4 arányban nem engedte át a gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő Dt. Karsai Dániel egyik népszavazási kérdését sem, amit az eutanázia ügyében kezdeményezett – tudatta a G7.

Lelkük rajta?

Az NVB honlapja szerint a 2013-as népszavazási törvény hatályba lépése és idén október között közel 30 lezárult aláírásgyűjtést sorol fel: a 200 ezret egyszer sem, a 100 ezret kétszer, a 10 ezret öt esetben lépte át az aláírásgyűjtés eredménye.

Az indoklás szerint a kérdés az Alaptörvénnyel nem egyeztethető össze.

Az ülésen meglehetősen heves hangulatú vita zajlott, például arról, hogy a hitelesítés kérdésének vannak-e filozófiai vetületei vagy nincsenek, illetve, hogy szereptévesztésbe került-e a bizottság.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán a Karsai vs. Magyarország ügy túl van a tárgyaláson, de a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő jogász és támogatói december 11-én kezdeményeztek népszavazást. A döntést Karsaiék a Kúrián megtámadhatják.

Élőben…

Formálisan Karsai Dániel testvére magánszemélyként adott be az Nemzeti Választási Bizottság (NVB) két kérdést, de a népszavazási kezdeményezést a Momentum és a Párbeszéd – Zöldek is támogatja. Az ülést a Momentum képviselője élőben közvetítette.

A két kérdést így szólt:

  • “Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik gyógyíthatatlan, számukra elviselhetetlen mértékű fizikai vagy mentális szenvedést okozó és emiatt az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen halálos betegségben szenvednek, és állapotukban nem várható javulás?”
  • “Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik fizikai állapotuk okán az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, a javulás lehetősége nélküli helyzetben vannak?”

Az elutasított kérdések nem arról döntöttek volna, hogy Magyarországnak legyen-e részletes aktív eutanázia vagy életvégi döntésekre vonatkozó szabályozása az egészségügyi törvényben, hanem arról, hogy a büntető törvénykönyvben létrehozzanak-e a törvényhozók egy speciális kivételt az öngyilkosságban közreműködés jogi alakzatán belül. Ez azért is lényeges különbség, mert van olyan példa Európában, ahol az aktív orvosi eutanázia nem legális, de ilyen büntetőjogi kivétel az öngyilkosságban közreműködésben létezik.

„Sajnos ma ismét bebizonyosodott, hogy ebben az országban valódi kérdésekben nem lehet népszavazást tartani. (…) Ez a rendszer gyáva ahhoz, hogy megvitassunk ilyen társadalmi kérdéseket népszavazás útján”

– mondta a Nemzeti Választási Iroda Alkotmány utcai épülete előtt tartott sajtótájékoztatón Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezető-helyettese csütörtök délután, miután a Nemzeti Választási Bizottság elutasította az eutanáziáról szóló két népszavazási kérdést. A Momentum politikusa arról beszélt: a kormány évente sok tízmilliárd forintot költ el semmitmondó nemzeti konzultációkra és propagandára, de nem kíváncsi a magyarok véleményére ebben a meghatározó társadalmi kérdésben. Azt is mondta, hogy a küzdelmet nem adják fel az NVB döntése után, hiszen már egy olyan párbeszéd indult el, amely régóta nem volt ebben az országban.

„Ez nem egy pártpolitikai kérdés és bíztunk benne, hogy egyetlenegyszer a kormány is így fogja látni, de sajnos nem így történt”

– fogalmazott Bedő.

Csírájában?

Jóváhagyás esetén, ha a kezdeményezők az ügyben 100 ezer aláírást gyűjtenek össze, akkor a népszavazás kiírásáról az Országgyűlés dönt, és a referendum eredményének sincs jogi kötőereje. 200 ezer aláírás összegyűjtése esetén viszont kötelező kiírni a népszavazást, és amennyiben érvényes és eredményes, az eredmény kötelező jogi érvényű.

Kapcsolódó

Szerző