Banánköztársaság
Európai Unió nevű befőtt a spájzban
Sajnos igaz, így jártunk! Az európai eszme mehet a spájzba, jobb időkre várva. Schumann és a többi alapító atya sem örülne neki, de a tény akkor is tény marad. Bízzunk benne, hogy a nagy terv egy kevés szalicillal a tetején eláll, ameddig újra divatba jön.
Bedobták a csalit
Az európai parlamenti választások előtt úgy tűnt, elege lett végre az Orbán-kormányból és a hozzájuk hasonlókból az Uniónak és minden fronton ellentámadásba megy át. A magyar demokraták örömmel figyelték az eseményeket: a néppárti (majdnem) kizárást, az egyik bizottsági elnök-aspiráns – akkor még „csúcsjelölt”, mára tudjuk öngyilkos – kijelentését arról, hogy nem kíván a fideszes szavazatokkal pozícióba kerülni. Hosszan sorolnánk még annak jeleit, hogy Schumannék álma végre kezd megvalósulni, és az eddig csak nevében Európai Unió végre elhagyja a pusztán közös piaci létet, és gazdasági közösség mellet politikaivá is válik. Mondanom sem kell, nem így történt.
Az acélszilárdságú asszony puhasága
A választás lezajlott, mindenki megkönnyebbült, a szélsőjobb teljes áttörése elmaradt. Azt meg – úgy tűnik – meghagyják a jövő zenéjének, hogy mit kezdjenek a kétségkívül térnyerésükkel, azzal, hogy az Európai Unió eszméjére leginkább veszélyes szélsőségeseknek jóval több mandátum jutott, mint eddig, hogy Orbán – akár bevallják akár nem – visszanyerte ideológiai vezető szerepét a szélsőjobbon és hogy a V4-ek erősebbek, mint valaha.
Európa néhány hétig biztonságban érezte magát, mondván most jött el a mi időnk, hiszen Ursula Von der Leyen a mi emberünk, Ő majd rendet tesz. Aztán – mint általában – jött az ébredés.
Ma már :
- szó sincs Orbán pártja kizárásáról a Néppártból,
- a 7 cikkely réme sem olyan fenyegető,
- Európa talán legszolgalelkűbb egykori minisztere, Trócsányi László, Orbán minden kívánságának végrehajtója, a fékek és ellensúlyok rendszere leépítésének lovagja, fontos biztosi területet kap,
- az elmúlt két hónapban annyi pénzt hívhattak le az ország kifosztói az európai közös kasszából, hogy lassan -és ez nem kis dolog- már maguk is sokallják,
- egyszóval megy a habzsi-döbzsi.
Mindeközben….
A jó magyar demokraták azzal álltatják az országot, hogy egyre gyengül Orbán és köre, de ne higgyünk nekik! Az Európai Unió vezetői nem tanultak semmit az elmúlt évekből, pedig egy régi mondás szerint, aki nem tanul a múltjából, az kénytelen lesz újraélni azt. A mi esetünkben nyugodtan hozzátehetjük, hogy sokszorosan, mert ne feledjük, hiszen a történelem már sokszor bebizonyította, hogy a degenerált hatalommániások, ha egyszer megízlelik a mások fölötti uralom ízét, egyre többet és többet akarnak.
Így van ezzel a sokak által már tévesen leírt Salvini, és a hatalma zenitjén álló Orbán is, aki most azzal a pozícióval, amit megszerzett Trócsányinak, maga mögé állította az Európai Unió kapuját régen döngető balkáni államokat, amelyek zöme – mint jól tudjuk – nem éppen a demokrácia fellegvára.
Az előttük álló öt esztendő sokkal nehezebb lesz, mint vártuk, a demokrácia, no meg az európai eszme addig is reméljük türelmesen megül a spájzban a polcon, és nem romlik meg.
Szerző
