Kiemelt hírek
Fidesz 3K: kurvák, kokain, korrupció
A keresztény szabadság megélésének szép példáival találkozhattunk a héten. A minielnök illiberalizmusának mélységeivel ismerkedhetett a sajtótlanított lakosság, hála érte a lólengés egykori olimpiai bajnokának, akit most már nem lehet emberek közé engedni, mert annak súlyos politikai kockázatai lennének. Rab László szürreál összefoglalója a 41-es hétről.
Minél jobban védte a maffia
(Kósa a keblére ölelte, a Gulyás nevű papagáj az ország által végigkukkolt dugást a pompás családapa magánügyének titulálta, Novák Katalin azt tudta róla nyalatkozni: nem példaértékű), annál inkább beégett a nagy agyar népboldogító bőre alá.
A hét közepén aztán már úgy futkároztak, mint pók a falon. A Magyar Nemzet véletlenül egy jövő heti, Borkai lemondását követelő cikkét tette ki az oldalára, a munkatársat azóta száműzték Szibériába, és a szöveggel azt csinálták, amit szoktak: törölték. Hasonlóképp jártak el a lólengőbajnok azon bejelentésével is, hogy rendkívüli ajtótájékoztatón áll a nyilvánosság elé – nem ért aztán rá, máshová szólította a szükség.
Krumpli, csikó, ló
A minielnök nyilvános programjait is módosítani kellett. Jó érzékkel töröltette először is a nyilvános megjelenéseket, mert a nép reggelente az újságok helyett pornóoldalak tanulmányozásával kezdte a napot, és ettől teljesen felajzottan vett volna részt Orbán Viktor krumpli- és száraztésztaosztással dúsított választási szeánszain. Ki lett adva, hogy kerülni kell a hajózással, a lótartással kapcsolatos hivatalos programjait is („A ló néz, a csikó lát…”), de nem szabad a környezetében azokat az eddig tipikusan illiberálisnak számító kifejezéseket sem használni, hogy didi. Egy forrásunk szerint betiltották Ady Endre azon köteteit, amelyekben a Harc a Nagyúrral című vers szerepel, ennek oka szintén a választások előtti bizonytalan helyzet volt. Azt a sort, mely így hangzott, „Az én jachtomra vár a tenger…”, átíratták arra, hogy „Mi nem akarunk kevert társadalmat.”
Elvonási tünetek
Minél közelebb jutottunk a választáshoz, a mini annál több várost fenyegetett meg. Ezt Miskolcon és Gödöllőn is úgy értelmezték, hogy ha nem a Fideszre szavaznak, elküldik hozzájuk Győrből Borkait a jachtjával, és ősi Fidesz-szokás szerint mindenki meg lesz b…va. Ennél tisztább, világosabb választási programot még nem írtak a rendszerváltás óta. A hét végén azt is kihirdették, hogy aki ellenzékeskedni fog, csökkenteni fogják a kokainadagját. Erre számos városunkban kitört a pánik, és több helyi fideszes főnök már csak abban reménykedhetett, hogy talán valamivel korábban leállítják vasárnap a választási rendszert, mint délelőtt 11 óra. Követeljük a 2010-es és a 2014-es eredmények hibátlan megismétlését, hangzott el, üzenjük a központnak a Lendvay utcába, hogy küldjenek ki csík kólát felszívó kurva polgártársakat, akik garantálni tudják a választások tisztaságát.
Az ország minden tájáról érkező,
a kokainadagokat visszakövetelő leveleket elküldték a helyi pártbizottságokról a Fidesz Központi Delírium és Narkózis Programjának (KDNP), mire Orbán Viktor azt üzente közvetlen kollégái közül elsőként Rogán Antalnak, hogy készüljön fel.
Ezután terjedt el a városban a következő pletyka: 2019. október 13-án Rogán Antal helikopterén elrepült Magyarországról, arisztokraták elkobozott kincseivel együtt. Egy ilyen aranylánc a repülőből leesett a Vérmezőre, és ezt egy Patz Károly József nevű személy meg is találta…
… reggel kicsit kótyagosan ébredtem. Mintha felszívtam volna éjjel én magam is egy csík kólát.
Kravátli
A mi kutyánk kölyke alaposan elnáspángolta a mi kutyánkat (by Nyirán Ferenc), de a Duna-menti futballkultúrában egyáltalán nem történt semmi meglepő, a magyar válogatott bármikor ki tud kapni 3:0-ra, egy ország, mely annyit költ sportra, mint mi (meg is éri, lásd Borkai úr ruganyos mozgását a választásokat feldobó felvételeken), megengedheti magának. Ezt csináljuk lassan ötven éve, elindulunk valamely selejtezőn, de aztán olyan félamatőr csapatok is meg tudnak bennünket tréfálni, mint a Feröer-szigetek. Naná, hogy különös sikernek lehetett elkönyvelni ennek fényében a mini által oly bölcsen lekutyánkkölykezett Horvátországot.
A legszebb az, hogy ilyenkor mindig jön a számolgatás
Ha Wales megveri a szlovákokat, a szlovákok pontot vesztenek Azerbajdzsánban, azután pedig Azerbajdzsán több mint hét góllal legyőzi a horvátokat, mire a horvátok mindenkinek megtiltják, hogy labdarúgással foglalkozzon, nos, akkor még megmarad az esélyünk rá, hogy a mini kilátogathasson az új Puskás Stadionba, amikor Agyarország elindul… hova is? Megsúgom: a kijárat felé. Azt az utat már úgy ismerjük, mint a tenyerünket.
Mi történjen vasárnap?
Hát ne az, ami történni fog, a csalásokkal, a láncszavazásokkal, ennek az istenverte panoptikus papírválasztásnak az összes háborodásával, a plakáttépkedéssel, a kamu szórólapokkal, a villanykarókra dróttal fölkötözött, a mohácsi vész idejéből itt felejtett választási papundeklikkel, a sok-sok felkiáltójellel, amelyet az A5-ös papírkára nyomtak, a számtalan ígérettel, melynek lényege, hogy legyünk zöldebbek, okosabbak, szebbek és jobbak, mint amilyenek eddig tudtunk lenni. Jön a mini hülye levele, hogy ne akarjunk bevándorlóországot (akarja a hóhér, figyelj, cicamica, sok mindent akartam már az életben, csak bevándorlóországot nem, mi kéne ahhoz, hogy ne b…gass tovább a teljesen fölösleges állatságaiddal?), jön majd az új lopó, aki eddig még nem lopott, hogy most már szeretne inkább ő lopni, szíveskedjek ehhez a nagyságos valagamat felemelni, húzzak ikszelni, hogy végre ő is felszívhasson egy csík kólát Fekete Pákó didijéről, és annyi almáspitét ehessen Borkainé konyhájában, amennyit nem szégyell. (Ez is benne volt a névtelen blogban, megbúvik agyam hátsó szegletében, akárcsak Borkai a Fidesz fanszőrzete alatt.)
Legyen az, hogy nézünk bele a kamerába a választások után,
nagyjából azzal a bárgyú tekintettel, amivel Borkai meg a rászedett sztárügyvéd nézdegélt ott a hajón az Add ide a didi zsongása közben. És próbáljuk megfejteni, hogy mi lett velünk. Már megint.
