„Minden nagyon szép, minden nagyon jó”?

Amikor „pártunk és kormányunk” arról győzköd bennünket, hogy „minden nagyon szép, minden nagyon jó” és nekünk az a dolgunk, hogy ezt elhiggyük és mindennel meg legyünk elégedve, én már csak legyintek és egyetlen szavukat sem hiszem el. Ám amikor szembesülök a valósággal, elkeseredem és napokig háborgok.

Talán, ha kiírom magamból, könnyebb lesz…

Elhatároztam, hogy spórolok, mert az a nyugdíj, amit kézhez kapok, édeskevés. Rájöttem, hogy az egyik mobilomra már nincs szükség. Munkahelyi csoportos előfizetéses készülék, amelyen a kollégáimat hívhattam. Most már csak hever az asztalon, nem használom. Viszont minden hónapban kapom a számlát, és azt a négyezer forintot, amit fizetek, meg is spórolhatnám.

Elmentem hát a szolgáltató egyik irodájába, hogy lemondjam az előfizetést. Az időjárás azonban gátja volt az ügyintézésnek. A tény, hogy november második felében az esős napok után már megint őszi meleg van, kikészít, mert igen érzékeny vagyok az időjárás-változásra. Szédelgek, mintha „valaki ülne a fejem tetején” és mindent elfelejtek. Most is ez történt. Nem vittem magammal egy számlalevelet, amelyben – más adatok mellett – szerepel a telefonszám is – amire természetesen nem emlékeztem.

Az ügyintéző fiatalember

nagyon készséges, segítőkész volt. Így együttes erővel mindent kinyomoztunk. Aztán magyarázni kezdett a számláról, számokról. Mondtam, legyen szíves egy kicsit egyszerűbben, mert ha számokról van szó, rögtön kiderül, hogy nem értem, mert lila bölcsész vagyok. Mire a fiatalember: – Én is lila bölcsész vagyok.

Értetlenkedésemre elmondta, hogy pedagógia szakon végzett. Megkérdeztem, hogy akkor két munkahelye van-e. – Nem – felelte –, csak itt dolgozom, mert 300 ezer forint a fizetésem. Talán egyszer még módom lesz a végzettségemnek megfelelő munkahelyen lenni, annyiért, amennyiből meg tudok élni.

Nem tudtam mit mondani. (Ami tény: nemcsak én spórolok, spórol a kabinet is, csak nem ott, ahol kellene.) A fiatalemberrel szavak nélkül is értettük egymást. Ellentétben a kormánnyal, amely a szavakból sem ért. Minden oktatásról, pedagógusokról elhangzó mondat süket fülekre talál. Már a hallókészülék sem segít. Egyre inkább  látszik, hogy csak egy sokezres utcai kórus segíthet. Talán…

Frissítve! „A hatalom szándéka szerint – főleg a közalkalmazotti területen – a sztrájkjog a feltétlen engedelmességet és a 130 ezer forintos fizetés melletti koplalás jogát jelenti, ha hagyjuk"