Kerítésen túl
EU-tisztújítás: Ursula von der Leyen létkérdésnek nevezte a klímaváltozás elleni küzdelmet
Ursula von der Leyen szerdán új kezdetet ígért az Európai Unió számára, amelynek érdekében az új összetételű biztosi testület jóváhagyására kérte az Európai Parlamentet (EP).
Nagy változások lesznek
Az Európai Bizottság megválasztott elnöke a strasbourgi plenáris ülésén bemutatta a programját, illetve csapata tagjait. A képviselők ezt követően, délben fognak szavazni a jóváhagyásról.
Beszédében Ursula von der Leyen aláhúzta, hogy nagy változások lesznek a következő öt évben, de ez a helyes út, még ha nem is mindig lesz könnyű. „Készen állunk, lássunk munkához” – mondta, hozzátéve, hogy az elmúlt években az „itt és most-ra”, a különböző válságok kezelésére, és eközben az egység megőrzésére kellett fókuszálni, de az EU mindig is akkor teljesített legjobban, amikor bátran cselekedett. Erre példaként hozta fel a közös piacot és valutát, a keleti bővítést.
Arra is felhívta a figyelmet,
hogy kis híján sikerült elérni a nemi kiegyensúlyozottságot az új biztosi testületben.
Létkérdésnek nevezte a klímaváltozás elleni küzdelmet, amelyben szerinte Európának kötelessége vezető szerepet vállalni, és erre képes is.
Kiemelte, nincs egyetlen elvesztegethető perc sem, a kontinens karbonsemlegességének eléréshez pedig az ipari, széntermelő, nagy szén-dioxid-kibocsátású régiók gazdaságának támogatására van szükség. Továbbá elmondta, hogy mandátuma első száz napjában átfogó tervezettel fognak előállni a zöld átmenetről.
A migrációs kihívás nem tűnik el
A megválasztott elnök kijelentette, a migráció kihívása nem fog eltűnni a közeljövőben, ezért olyan tartós, közös, humánus és hatékony megoldásokat kell találni, amelyek elfogadhatóak minden fél számára.
Biztosítani kell az itt maradók integrációját, ahogy a jogosulatlan kérelmezők visszaküldését is. Meg kell törni az embercsempész-hálózatok üzleti modelljét, meg kell egyezni a dublini menekültügyi rendszer reformjáról, illetve erősíteni kell a külső határok védelmét, és támogatni kell a migrációs származási és tranzitállamokat – közölte.
„Európa mindig menedéket fog nyújtani azok számára, akik nemzetközi védelemre szorulnak”
– mondta.
Nem szabad megalkudni a jogállamiság ügyében
Kiemelte, hogy nem szabad megalkudni a közösség alapját képező jogállamiság ügyében, a brüsszeli testület nem fog vonakodni a szükséges intézkedések megtételétől annak védelme érdekében, ugyanakkor minden tagállamnak azonos elbánásban kell részesülnie.
Érintette az Egyesült Királyság kiválását is, és kijelentette, ő mindig a brit tagság támogatója lesz.
Emellett beszélt az EU nemzetközi szerepének megerősítéséről, a multilateralizmus védelméről, a gazdasági és monetáris unió kiteljesítéséről, a digitalizációról, a tisztességes és szabad kereskedelemről, az innovációról és az iparpolitika jövőjéről is.
„Éljen soká Európa!”
– zárta angolul, franciául és németül elmondott beszédét.
A vitában a három legnagyobb frakció, a néppárti, a szociáldemokrata és a liberális-centrista képviselőcsoport vezetője támogatásáról biztosította Ursula von der Leyent.
A zöldek nevében Ska Keller társelnök azt közölte, hogy tartózkodni fognak a voksoláson, minthogy elégtelennek tartják a tervezett éghajlatvédelmi programot.
A radikális bal-, illetve jobboldali képviselők várhatóan egyaránt a testület ellen fognak szavazni.
A szakemberek szerint szinte biztosan meglesz a többség a jóváhagyás mellett.
Megszavazta az Európai Parlament az új összetételű Európai Bizottságot
Megszavazta az Európai Parlament (EP) szerdán az új összetételű, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, amelyben a magyar Várhelyi Olivér a bővítési és szomszédságpolitikai tárcáért lesz felelős.
A strasbourgi plenáris ülésen 707 képviselő adta le a voksát. A jóváhagyás mellett 461-en, ellene 157-en szavaztak, 89-en pedig tartózkodtak. A szabályok alapján a leadott szavazatok egyszerű többségére volt szükség.
A Jean-Claude Juncker vezette biztosi testületet 423:209 arányban hagyták jóvá öt évvel ezelőtt. Elődje, José Manuel Barroso esetében ez 488:137, illetve 478:84, Romano Prodi esetében 510:51 volt.
Az új Európai Bizottság hivatalba lépése valószínűleg december elseje lesz
Végül az EU-tagországok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács nevezi majd ki minősített többséggel a bizottságot, de ez jórészt pusztán formalitásnak számít.
Az új Európai Bizottság eredetileg már november elsején hivatalba lépett volna, azonban ezt el kellett halasztani. A cél most december elseje, ami annak ellenére is biztosra vehető, hogy a kiválásra készülő Egyesült Királyság kormánya nem nevezte meg a jelöltjét, noha ez jogi kötelessége lett volna.
A halasztás azért vált szükségessé, mert az EP illetékes szakbizottságai különböző okokból elutasították az első francia, magyar és román jelöltet.
A csúszás miatt Jean-Claude Juncker elnök és a biztosi testület jelenlegi tagjai maradtak a posztjukon ügyvivőként.
(Forrás: MTI)
Szerző
