Blogbazár
Jávor Benedek: Breaking! Tovább dagad az uniós pénzek elvonása miatt kipattant botrány
Publikálom azt a kormány által letagadott, fake news-nak, nem létezőnek minősített kormányzati prezentációt, amelyben a kormány felvázolta az Európai Bizottság számára a következő hét év uniós támogatásainak szerkezetére vonatkozó elképzeléseit – írta Jávor Benedek közösségi oldalán.
A javaslat megerősíti aggodalmainkat:
a három operatív programos struktúra a kormány döntésétől teszi függővé, hogy mely települések, mely régiók jutnak majd uniós pénzekhez. A rendszer ráadásul nem csupán Budapestet sújthatja: a mélyebb elemzés rávilágít, hogy tökéletesen alkalmas arra, hogy erre, adott esetben az Európai Bizottság által jóváhagyott keretre hivatkozva fosszák meg a támogatásoktól az ellenzéki vezetésű nagyvárosokat vidéken is! Annyit pedig megtanulhattunk:
ha a Fidesz megteremt magának egy lehetőséget valahol a politika deformálására, azt a lehetőséget ki is fogja használni.
„ordas hazugság”, vagy mégsem…?
A Népszava dokumentumokra hivatkozva tegnap írta meg, hogy a kormány által előterjesztett uniós pénzfelhasználási struktúra megnyitja az utat az előtt, hogy eltérítsék az uniós forrásokat a fővárostól. A kormány reakcióként intenzív mellébeszélésbe kezdett.
A kormany.hu szerint
„a kormány semmiféle döntést nem hozott a következő uniós pénzügyi ciklus forrásainak felhasználásáról”,
Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár egyenesen „ordas hazugságnak”, „fake news”-nak nevezte, hogy bármilyen ilyen irányú döntés, anyag, előterjesztés született volna.
Ezzel szemben tényszerűen létezik egy kormányelőterjesztés
a 2020 utáni uniós források felhasználásának kereteiről, olyannyira, ma már erre a tegnap még letagadott, ake news, nem létező, légből kapott anyagra hivatkozva próbálják meg cáfolni a Népszava értesüléseit és a főváros aggodalmait.
Hogy a vita világos tények mentén folyjék, ezúton akkor nyilvánosságra hozom a nekem is birtokomba került prezentációt, amit a kormány – szemben az origo.hu mai állításával – december 10-én be is mutatott az Európai Bizottságnak.
Ebből világossá válik nem csupán az,
amit a Népszava megírt, hogy a fejlesztési célterületek messze elkerülik Budapestet, még akkor is, ha a három operatív programon belüli ún. „integrált területi eszköz” megemlíti Budapestet. Ugyanis semmiféle jelzés nincs, hogy oda mennyi forrást szánnának, ez a három javasolt operatív programon belül teljes egészben a kormány szándékán múlna, ami megerősíti a korábbi aggodalmainkat, hogy rendszerszintű, kiszámítható, és biztos források helyett a kormány jóindulatán múlik majd, hogy végül mennyi pénz érkezik a fővárosba. De a helyzet valójában ennél sokkal súlyosabb. Az anyag 9. diájában szerepel egy „fejlesztési területekre” vonatkozó térkép.
fottás: Jávor Benedek blogja
Nehéz ezen a térképen bármilyen logikát felfedezni.
Kiindulhatnánk abból, hogy a fejlesztés a legszegényebb térségekre koncentrál. De ahogy ennek a diának a másik térképe mutatja, a fejlesztési területek egyáltalán nincsenek átfedésben a leghátrányosabb helyzetű régiókkal. Kiesik belőle Nógrád döntő többsége, Heves, Baranya, a Dél-Alföld szinte egésze, Somogy, amelyek pedig az előterjesztés saját térképe szerint is fejlesztésre szoruló területek.
Forrás: Jávor Benedek blogja
Lefed ugyanakkor néhány igen fejlett régiót,
Sopron és a Balaton környékét, belelóg Fejérbe, Komárom-Esztergom megyébe. Ez tehát nem koherends magyarázat. Jó, akkor biztos a turisztikai fejlesztések (az előterjesztés prioritásai alapján) a cél. De ebből megint kimarad Budapest, Magyarország legfontosabb turisztika célpontja, de Pécs (Európa 2010-es kulturális fővárosa), Eger, Szeged is. A Közép-Duna Menti Kiemelt Térség mögött pedig végképp semmilyen szakmai koncepció nem azonosítható.
Pedig van logika a történetben, és kezdjük rögtön az utolsó tétellel
A Közép-Duna Menti Kiemelt Térség közepén helyezkedik el a paksi bővítés, és a kormány ezzel a trükkel próbál uniós forrásokat az egyébként nem támogatható beruházás környékére irányítani, mintegy közvetve becsatornázni uniós pénzeket a projekt járulékos beruházásaiba.Tokaj-Hegyalján hagyományos Orbán-érdekeltségek vannak, a Balaton környékét az elmúlt években szisztematikusan felvásárolta a tág család: Tiborcz István és Mészáros Lőrinc.
Itt lényegében az Orbán-családra célozzák az uniós forrásokat. Debrecen és környékének fejlesztése ugye kimondva Budapest ellensúlyának kialakításáról szól. Egyedül Sopron lóg ki a turisztikai fejlesztések közül egy kicsit, bár nyilván itt is erős a Fidesz, de ez még egy sor vidéki városra igaz. Megkockáztathatjuk, hogy ebben az Orbán-közeli Család következő nagyobb térfoglalási célterületét láthatjuk, amit jól ki fognak tömni uniós pénzzel a jövőben, amiből a szokásos fideszes tempóval nyomott fertőrákosi beruházás már ízelítőt adott.
A többi fejlesztési terület kialakításában is van logika,
amire rögtön rájövünk, ha megnézzük az önkormányzati választáson az ellenzék által megnyert megyei jogú városokat, és aztán rárajzoljuk őket a fejlesztési régiók térképére.
Forrás: Jávor Benedek blogja
Az egyetlen Miskolc kivételével
valamennyi ellenzéki megyei jogú város (és a független polgármester által irányított, nem fideszes többségű Békéscsaba is) kívül esik a teljesen önkényesnek látszó fejlesztési régiókon. A szisztéma több lépcsőben szűri ki az ellenzéki városokat. Az első szűrő a legfejletlenebb kistérségekre való célzás (ami önmagában egyébként támogatható cél lenne, ha a fejlesztési források az elmúlt 10 évben ténylegesen ezen térségek felzárkózását, nem pedig az Orbán Viktor Baráti Kör gazdagodását szolgálta volna).
Ebből a nagyvárosok automatikusan kimaradnak, a jellemzően magasabb helyi fejlettségi mutatók miatt. Erre húzza aztán rá a kormány a fejlesztési térségeket, amelyek gondosan elkerülik az ellenzéki nagyvárosokat, jónéhány fideszes megyeszékhely viszont beleesik (Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, Szekszárd). De turisztikai régiókba bele tartozik például a Tatabánya elvesztésével a Fidesz stratégáinak szemében minden bizonnyal felértékelődő Esztergom, és a kétesélyes győri választás előtt szintén alternatívaként fejleszthető Sopron is. Végül a kisvárosok, mint szolgáltatásnyújtók önálló pillérré tétele elérhetővé teszi az uniós fejlesztések számára az ebből a rendszerből kimaradó fideszes kisvárosokat.
Természetesen ez a rendszer önmagában még nem jelent forráselvonást
Az majd csak a gyakorlatban derül ki, hogy hogyan is terülnek szét a források az ország településein.
Az azonban bizonyos, hogy a kidolgozott rendszer tökéletesen alkalmas arra, hogy kiszorítsák az ellenzéki vezetésű nagyvárosokat az uniós fejlesztésekből. És annyit 2010 óta már megtanulhattunk, hogy ha a Fidesz megteremt magának egy lehetőséget a politikai tér deformálására, azt a ziccert soha nem hagyják ki. Nem lehetünk naivak, az most öngyilkosság lenne.
Szerző
