Zsigó Jenő: a cigányok nem dolgoznak, nem laknak és nem tanulnak együtt fehér honfitársaikkal

Zsigó Jenő cigány származású magyar szociológus, népművelő, szerkesztő, a Cigány Ház – Romano Kher igazgatója, a Roma Parlament alapítója és elnöke.

…a politikai hatalom képviselői módszeresen kiszorították a cigányokat

A szociológus sokszor hangsúlyozta, a politikai hatalom képviselői módszeresen kiszorították a cigányokat, koncként odadobták a faji előítéletes többség akaratának. Egyik interjújában ehhez még hozzátette, maguk a cigányok is részt vesznek saját maguk elnyomásának fenntartásában. Miközben a romaügy irányítása a többségi politikai elit kezéből is kikerült, a manipulációkkal fölhergelt tömeg önállóvá vált, a politikusok által tálcán fölkínált cigányokkal bármit megtehet.

Manapság, mikor a cigányok elleni gyűlölködés szításában a kormányfő az élen jár,

különösen fontos lehet, hogy a szakember, aki közelről ismeri a cigányság helyzetét, mit gondol arról, ami Magyarországon történik. Zsigó Jenő a közelmúltban a Pesti Hírlapnak adott interjút. Ebből szemlézzük azokat a részeket, amelyek talán segítenek megértetni mindazt, ami a cigányság körül napjainkban történik. Véleménye szerint ami most van, az nem kampány, sokkal inkább végjáték. A szegregálás, a cigány tanulók elkülönített oktatása cigány osztályokban, cigány iskolákban mindig jelen volt:

„A rendszerváltás utáni években a cigánymagyar lakosság tömeges elkülönítése is megtörtént. A cigány munkavállalók tömegei kikerültek a fehérekkel közös munkahelyekről, gyerekeik a fehér gyerekekkel közös oktatásból és lezajlott egy tömeges méretű lakhatási szegregációs folyamat is. A cigányok nem dolgoznak, nem laknak és nem tanulnak együtt fehér honfitársaikkal.”

A miniszterelnök felmérte….

Valószínűnek tartja, a miniszterelnök felmérte, hogy a bírósági döntés megnyitja az utat az ilyen és hasonló kérdések előtt. Ezért támadja meg az ítéletet, ezért dönt úgy, hogy a kormány nem fizeti ki a kártérítést a sértetteknek, és kéri hozzá a lakosság gyűlöletre mozdítható részének legitimálását:

” A patai helyzet fordulópontot jelenthet a romák és az ország életében a „cseppben a tenger” mintájára. A tét jelentős, választani kell. Az egyik oldalon az állami felelősség teljes elutasítása, a másikon a felelősség felvállalása és a faji megkülönböztetés rendszerének felszámolása áll. A fajgyűlölet meggyökeresedett a többség mindennapjaiban. A rendszerváltás legnagyobb traumájaként azzal szembesültünk, hogy a fajgyűlölet kiváltójává és fenntartójává az állam vált.” /…../ „A cigányok idegenek, nevelhetetlenek, bűnözők, túltámogatottak, munkakerülők, élősködők.”

….szánalmas erőfeszítés

Néha olyan érzése van, látva a kormányzati szereplők kétségbeesett, szánalmas erőfeszítéseit a bírósági ítélet elszabotálására, hogy a miniszterelnök élethalál kérdéseként értékeli a romák lenyomását ebben a helyzetben:

„A rendszerváltás a cigányok többségének helyrehozhatatlan életminőség-romlást, státuszvesztést, tartós mélyszegénységet jelentett. Az elmúlt 30 évben nem volt egy kormány sem, amelyik pozitívan foglalkozott volna ezzel a társadalmi tragédiával. Egy idő után már társadalmi sorskérdésként sem említették, helyét átvette a büntető jellegű, önhibás szemlélet. A cigányok felelősek mindenért. ” /….. / ” A cigányok elszegényedése megállíthatatlan, az unió munkaerőpiacai részben bezárultak, részben elérhetetlenek a mélyszegénység állapotából. Az állami faji csapások következtében a társadalmi szolidaritás tovább csökkent a cigányok iránt.”

Egy ütközet közepén állunk

Ha a miniszterelnök eléri a célját, újabb évtizedekre rögzül a cigányok sorsa és az országé is, mert az állam nyíltan fajgyűlölővé, állampolgárai pedig bűnrészessé válnak:

„A miniszterelnök jogtalan beavatkozása szembenézésre kötelezi a társadalmat és felveti a kérdést: joga van-e az elkülönítésben érintett miniszterelnöknek állást foglalni a bírósági ítélet megkérdőjelezésében. Természetesen nincs. Kötelessége lenne viszont felszámolni az iskolai szegregációt és erősíteni az esélyek egyenlőségét, a társadalmi békét.”

Súlyos mondatok, a vég kiszámíthatatlan

Ahogy arról már a Kurír is többször írt, az utóbbi hetekben ismét felerősödtek a cigányellenes érzelmek, a többségi társadalom nagy százaléka kiveti a társadalomból a cigányokat. A cigányok lettek a bűnbakok mindenért, az erre kihegyezett fideszes propaganda naponta emeli a tétet. Félő, hogy valami váratlan, nem várt eseménytől kicsordul a pohár. Ezt pedig egy normális országban, egy felelősen gondolkodó ember sem akarhatja.

Bogdán László, a hét elején a portálnak adott interjújában olvasottak teljes összhangban vannak, amit a szociológus megfogalmaz. Cserdi polgármestere több minden más mellett ezt mondta:

„Saját magam is naponta átélem mindezt, sajnos a mai Magyarország a mindennapok gyűlöletében él. Nem könnyű úgy élni a hazámban, hogy 10 emberből 9 nem fogad el, vagy nem vesz tudomást a létezésemről. A kutatási eredmények szerint a cigányellenesség része a hétköznapoknak, beivódott a lelkekbe, a szívekbe, megmételyezi az emberi kapcsolatokat. Éppen ezért felfoghatatlan a számomra, miért kell a jelenleg regnáló politikai hatalomnak a cigányokkal hergelni az embereket.”

Ennél jobb végszót nem tudunk.

Forrás: Pesti Hírlap

Bogdán László: more, mi lesz velünk?

Ne várja meg, hogy mások mondják meg a véleményét, filézze ki személyesen, itt a teljes Orbán-beszéd!