Kerítésen innen
Valóság-hekkelés, tér- és idő hajlítás, avagy kis magyar revizionizmus
Hatályon kívül helyezné Trianon ratifikációját a Mi Hazánk. A javaslatot Apáti Istvánnal és Dúró Dórával közösen jegyző Fülöp Erik.
Elképesztő valótlanságok
A három képviselő azzal érvelt, hogy a közel százéves törvény olyan „elképesztő valótanságokat” tartalmaz, hogy a javasolt lépést minden politikai pártnak és független képviselőnek támogatnia kell. Példaként említette, hogy a törvényben Sopron és további kilenc környező település Ausztria részeként szerepel, valamint a jogszabály olyan korlátozásokat tartalmaz, amelyek alapján Magyarország gyakorlatilag nem tarthatna fenn önálló hadsereget.
„Elsősorban az erkölcsi, morális hitelességünknek megfelelve kezdeményeznünk kell a trianoni békeszerződés felülvizsgálatát”
– mondta Fülöp Erik. Kérdésre válaszolva erkölcsi kötelességnek nevezte a Trianon okozta igazságtalanságok eltörlését, hozzátéve, e lépés megtétele után további politikai lépésre nyílik lehetőség. Ezek között említette a határon kívülre szakadt magyarok autonómiatörekvéseit és az esetleges kártérítést, egy másik kérdésre válaszolva ugyanakkor nagyon kényes kérdésnek nevezte az esetleges határmódosítást.
Száz év
akár a magyar történelemben, akár a világtörténelemben nem jelenthet örökkévalóságot – fogalmazott, megjegyezve, jelenleg
„nem biztos, hogy van erre lehetőség”,
esély, és nem is ez kezdeményezésük elsődleges célja.
Bármikor adódhat olyan helyzet Magyarország előtt, amikor ezekkel a lehetőségekkel élni kellene
A fentiekből elégvilágosan kiderül, hogy kezdeményezésüket maguk a beterjesztők is inkább érzik egy médiahekknek, mint megvalósítható javaslatnak.
