Kerítésen innen
Pitti Zoltán: „műemlékileg védett marad” a Fidesz által évek óta működtetett perverz újraelosztási rendszer
A kormányzat gazdaságpolitikájából hiányzik a távlatosság, szinte kizárólag a napi, számos esetben rövid távú célok elérésére koncentrálnak, és a költségvetési források felhasználását is ennek rendelik alá – nyilatkozta a Népszavának Pitti Zoltán, az Adó- és Pénzügyi Hivatal egykori elnöke, a Corvinus Egyetem kutatóprofesszora.
Adók, amik maradnak és a többiek…..
A közgazdász szerint a 2021-es költségvetési javaslat, alapvetően egy válságkezelő költségvetés, visszafogott bevételi, még visszafogottabb kiadási előirányzatokkal:
„..megmaradnak a kisadók, a kiskereskedelmet sújtó külön adók, és az önkormányzatokat 2024-ig fogja terhelni a megnégyszereződött szolidaritási adó, évente 160 milliárd forinttal. Emellett véglegesen központi adóvá válik a gépjárműadó is. Ugyanakkor továbbra is túlsúlyban lesznek a presztízsberuházások, amelyek kivitelezési üteme azonban még módosulhat. Viszont a jövő évi költségvetési törvényjavaslatból hiányoznak a szociális ellátórendszer működőképességét javító megoldások. Másként fogalmazva, „műemlékileg védett marad” az évek óta működtetett perverz újraelosztási rendszer.”
Gazdasági csökkenés, vagy növekedés….?
A professzor kiemelte, az Európai Unió Újjáépítési Alapjától remélhető pótlólagos források némileg enyhíthetik ugyan, de nem ellensúlyozzák a költségvetési kieséseket. Összességében úgy véli, hogy nagy elővigyázatossággal kell kezelni minden 2020. évi prognózist:
„Az első és talán legbizonytalanabb a magyar gazdasági növekedés ütemének megállapítása. A hazai hivatalos vélemények a plusz 3 és a mínusz 5 százalék között mozognak, az előbbi a jegybank, utóbbi szélső értéket a Pénzügyminisztérium közölte. Az Európai Bizottság ugyanakkor mínusz 7 százalékkal számol, míg a legfrissebb OECD előrejelzés mínusz 8 százalékos teljesítménycsökkenést vár. Az egymásnak ellentmondó prognózisok mögött a globális folyamatok szerepének eltérő súlyú kezelése, a válságkezelő intézkedések mértékének és hatékonyságának a különböző minősítése áll.”
Külső forrás….?
Kitért arra, hogy a bevételek és a kiadások közötti különbségeket az egyes költségvetési fejezetek közötti, illetve fejezeteken belüli átcsoportosításokkal, valamint a tartalékok mobilizálásával kezdte a kormány:
„Egyfelől az év egészére vonatkozó bevételi számítások, valamint másrészt a többletigények azt jelzik, hogy az eddig alkalmazott lépések az év második felében nem folytathatók, sőt, előbb-utóbb a presztízs beruházások kivitelezési ütemét is mérsékelni kell. Az sem zárható ki, hogy a költségvetés biztonságának erősítése érdekében külső forrásokat – elsődlegesen az Európai Unió Újjáépítési Alapját – is igénybe kell venni.”
Újabb einstandok?
Szóba került, hogy a válság időszakában megnőnek az állammal szembeni igények. Kiemelte, hogy a piaci szereplők mellett, mely területek jelentkezhetnek plusz forrásokért:
„A lista hosszú, de az egyik ilyen terület az egészségügyi ágazat lehet, ahol – a korábban felhalmozott kórházi adósságállomány végleges rendezésén túl – pótlólagos forrásokat kell nyújtani a vírusválság többletköltségeihez: Például gondoskodni kell arról is, hogy a megemelkedett igénybevétel miatt elhasználódott eszközöket pótolják, de döntést kellene hozni a már-már feledésbe merült szuperkórház ügyében is. S akkor még nem beszéltünk egy második fertőzöttségi hullám következményeiről. Emellett a kényszerűségből alkalmazott „távoktatás” egy ideig feledtette ugyan velünk az oktatási intézmények működési gondjait, ám az oktatás szeptemberi beindulásával a hiányosságok hirtelen fognak nyakunkba szakadni.”
„Kétsebesség”, ha tetszik, ha nem
Úgy véli, az euróövezeti csatlakozáshoz szükséges feltételek teljesítése nem elsődlegesen szakmai, hanem politikai szándék kérdése:
„Mérlegelni kellene azt, hogy az Európai Unió, kimondva, vagy kimondatlanul, ma már kétsebességes, és az első körben – eltekintve most a vírusválság megosztó következményeitől – az euróövezeti tagországok vannak. Erre a körre a 2021-2027. évekre külön közösségi program, külön költségvetés, külön statisztikai számbavétel készül, s az euróövezeten kívüli országok – markánsan fogalmazva – a maradékelv alapján részesülhetnek a közösségi forrásokból. Most az új uniós gazdasági ciklus közösségi programja melletti elkötelezettségen túl, a magyar kormánynak ki kellene mondania az euróövezeti tagsághoz történő csatlakozási szándékát is ebben az időszakban, és prioritást kellene adnia a csatlakozási feltételek megteremtésének. Meggyőződésem, hogy ez egyfelől nem nemzeti áldozatvállalás, hanem nemzeti érdek, más nézőpontból viszont – átvitt és konkrét értelemben – csak így maradhatunk hitelképesek. ”
Friss
- (Nagyon)kisnyugdíjasunknál elszakadt a cérna
- Kormány-segítség levélben ahhoz, hogy minél könnyebben kótyavetyélje el, amit nyugdíjas korára gyűjtött
- Lattmann Tamás: megint őrjöngve terjed a kamu idiotizmus – ha esetleg valaki tudni is akarja, miről beszél…
- Juszt László: bikfanyelvről magyarra fordított salátatörvény
- Csányi Sándor a Puskás Múzeum megnyitóján: eddig Puskás volt a legismertebb magyar, manapság Orbán az…
- Lakásgaléria, kiállítás… Amigó
- Magyar György: karambolhoz vezet, ha szembe megyünk az uniós forgalommal
- Rácz András: amikor a tézisfüzet készült, Orbán Balázs éppen könyvbemutatóra utazott a Felvidékre
- Szijjártó: hivatalosan is old boy lettem – Hidd el Péter, nem ez a gond veled…..
- Srácok ott Budapest vezetésében, nem kéne a helyezkedés helyett végre a városlakókkal foglalkozni?