Szanyi kapitány újratöltve

Szanyi Tibor, az MSZP EP képviselője. A szókimondásáról híres politikussal a választási esélyekről, a demokratikus ellenzék együttműködéséről, Orbán európai megítéléséről beszélgetett munkatársunk.

Választások helyett voksolás

bl: Nyolc év Orbán-kormányzás után milyen állapotban van az ország?

Szanyi Tibor: Kezdjük talán azzal, hogy választás helyett én szívesebben használom az ‘országgyűlési voksolás’ kifejezést, mert Orbánék megszüntették a parlamentarizmust, illetve szanaszét csalják az egész, választásnak mondott folyamatot. Az ország hivatalos makrostatisztikai adatai is tele vannak hazugságokkal, mert elfedik a szörnyű szakadékokat. 6 millió magyar ember a megélhetési minimum szintjén vagy az alatt él, durván három millió tekintheti magát így-úgy elfogadható egzisztenciájú polgárnak, és létezik egy néhány tízezer fős gazdag, illetve kőgazdag réteg, akik közül pár ezren lehetnek a tényleg sikeresek, a többiek a hatalom kegyeltjeiként lopták össze azt, amijük van. Ezek persze „csak” az anyagiak. Az igazán szörnyű a nemzet testi és lelki összeomlása, lásd egészségügy, oktatás, kultúra… Ha pedig tízmillió emberrel akarna számolni, annyi nincs, mert rengetegen elmentek világgá.

bl: Még mindig gyakran halljuk vezető fideszes politikusoktól, a 2010 -előtti nyolc évre történő visszamutogatást.

Sz.T.:Én sem voltam feltétlenül elájulva annak a nyolc évnek a kormányzásaitól, főleg, mert jobbára csak névleg voltak szocialisták. De az tény, a magyar történelemnek soha nem volt olyan egybefüggő nyolc éve, amikor ennyit fejlődött volna. És ez annak ellenére is igaz, hogy a nyolc évből kettőt megtépázott a világválság. Döntően az európai pénzek tolták a haladást. Számomra az volt a legfontosabb, hogy záródtak a társadalmi és anyagi szakadékok, szóval a fideszesek csak a maguk tolvajlását akarják ezzel a – hazugságokkal teli – visszamutogatással leplezni.

Az ország uniós pénzekből épül

bl: Kis túlzással, a stadionokon kívül mindent Brüsszel fizet. A szocialista párt EP képviselőjeként mit gondol arról, hogy 2-3 ezer milliárd forintra teszik szakértők azt az összeget. amely az uniós forrásokból „magánosítva lett”? Igazak lehetnek a számok?

(Pápai Gábor karikatúrája)

Sz.T.: Itt csak arra hagyatkozhatunk, amit a szemünkkel látunk. A külső kapaszkodó pedig az, hogy a magyar emberek adóforintjaiból befizetünk évi 1 milliárd euró, azaz durván 300 milliárd forint tagdíjat, s támogatásként visszakapjuk ennek a négyszeresét, vagyis 4 milliárd eurót, azaz 1.200 milliárd forintot. Ha nyolc évre számítjuk, akkor közel 10 ezer milliárd forintról beszélünk, s ez kevés kivétellel mind a Fidesz holdudvarába került. Valamit azért ‘viszontlát’ a nép, például az Orbán veje részéről örökbe hagyott városi sötétségeket.

bl: Mit tehet az unió a korrupció ellen? A közpénzek eltüntetése miatt miért nem lép fel Orbánnal szemben Brüsszel?

Sz.T.: Ami késik, nem múlik. Sajnos azonban a hatékony fellépés nagy csapdája, hogy az EU bizalmi alapon működik, vagyis ha az adott tagország ellenőrző hatóságai igazolják a „helyes” felhasználást, akkor az EU-nak jelenleg nincs több eszköze. Nemrég pont ezért hoztuk létre az Európai Ügyészséget, amitől Orbánék jajveszékelve menekülnek. A következő lépés az lesz, hogy amely tagállamok nem vesznek részt az Európai Ügyészség működtetésében, azok nem fognak európai pénzeket kapni.

bl: Tiborcz-ügyben mit vár a magyar ügyészségtől? Képes-e az unió akaratát egy ilyen esetben – a közpénzek eltüntetése miatt – a Fidesz-kormánnyal szemben érvényesíteni?

Sz.T.: Az a reális várakozásom, hogy a korrupt főügyészség ezt is le fogja igazolni. Egy kormányváltás persze ezt az egész rettenetet is megváltoztathatja, bár a tényleges felderítést követően, az EU felé sajnos visszafizetések is keletkeznek, amire aligha lesz teljes fedezet a tolvajok vagyona, amelynek egy részét ugyanis felélték, eltüntették, kimenekítették, szétszórták stb. Ennél fogva, duplán szív a nép, mert ugye a neki jelenleg meg nem térülő tagdíjat már említettem, de a visszafizetésekért is a mindenkori kormány szavatol, tehát a magyar központi költségvetés fogja bánni.

Soros?

bl: EP képviselőként hogyan látja a magyar miniszterelnök unióbeli megítélését ?

Sz.T.: A többség szemében nagyon rossz, neki csak a húsz százaléknyi szélsőjobbos, helyenként fasiszta képviselők szoktak tapsolni az Európai Parlamentben.

bl: A Fidesz választási kampánya Soros Györgyről szól.

Sz.T.: Soros György – sokakkal egyetemben – az elmúlt évtizedekben az EU intézményei meghívására többször is megszólalhatott különböző fórumokon, de nyomát nem látom annak, hogy bármelyik javaslatának lett volna konkrét foganatja. A migráció kérdésében egyébként soha nem mondott olyasmiket, amiket Orbánék ráfognak. Amit viszont tényszerűen javasolt, hogy az EU szinte minden pénzét a migrációs nyomás ellensúlyozására használja fel – például gigantikus afrikai és közel-keleti fejlesztésekre –, azzal meg szinte senki nem ért egyet. Én sem.

bl: Evezzünk ismét itthoni vizekre. Két és fél hónap van a választásokig. Ön szerint a demokratikus ellenzéki oldalon várható olyan megállapodás, amely növeli a Fidesz leváltásának esélyét?

Sz.T.: Következetesen abban reménykedem, hogy mindenkinek időben megjön az esze. Akinek netán mégsem, azt pedig a Fidesz csatlóslistájára kell írni.

bl: Lát arra esélyt, hogy a választók leváltsák Orbánt? Milyen munkát kell addig a pártoknak elvégeznie?

Sz:T.: Orbánt az orbáni ‘választási’ rendszerben aligha lehet leváltani, de meg kell próbálni! Ha összejönne elégséges szavazat, azt is alighanem szétcsalnák. Ám a reményünk hajtson minket! Az elszántság csodákra is képes.

bl: Milyen napra ébredünk április 9-én?

Sz.T.: Olyanra, amilyen április 8.-ból következik.

Pulai András: az ország lakosainak többsége elzavarná Orbánt