Van mit megbeszélnünk a két előválasztási forduló között

Véget ért az ellenzéki előválasztás első fordulója. Néhány nagyon izgalmas eseménytől eltekintve úgy zajlott le, ahogy az várható volt. A neheze azonban még csak most jön, hiszen a pártoknak dönteniük kell, és ők már alighanem döntöttek is az ügyben, hogy legyenek-e visszalépések egymás javára, vagy vigyék végig vegytisztán a formula legdemokratikusabb ígéretét: a „döntsön a választó-t”.

Nem vérre megy, vagy mégis?

Az előválasztás elsőfordulójának vitái alighanem unalomba fulladtak volna, ha nincs a például a „Zugló-gate”, amit egy huszáros húzással éppen az egyik miniszterelnök-jelölti vitán dobott már-már kicsontozva az asztalra Karácsony Gergely, amikor előzetes egyeztetés nélkül bejelentette, hogy ő nem tudja és nem is akarja tovább támogatni az MSZP-s Tóth Csabát, aki körül egyre jobban csapkodtak a korrupciós vádak, amelyekkel ellenfele, a Momentum és a Kétfarkú Kutya Párt által támogatott független Hadházy Ákos árasztotta el a médián keresztül a választókat. Na akkor szemmelláthatóan ledöbbentek a többiek, egyetlen pillanatra megált az idő a stúdióban és szinte hallatszott, ahogy csikorogva dolgoznak az agyak fogaskerekei, amelyek észlelték az odavetett homokszemeket (képzavar befejezve). Ne menjünk bele az unalomig ismételt egyéb adatokba, térjünk inkább a lényegre.

Az érem két oldala

Mit is ígértek, amikor felajánlották az ellenzéki közösségnek, hogy az összefogás eredményként a választó dönthet, ki legyen (az összes választó körzetben) a kormánypárti jelölt kihívója. Az előválasztás első köre után, most mind a 106 körzetben kialakult a végeredmény, kissé dagályosan fogalmazva a népakarat, ahogy a miniszterelnök-jelölti versenyfutásban is.

Az előválasztás  második fordulójában az ígéret szerint a három legjobb eredményt elért miniszterelnök-jelölt megy tovább, de vajon tovább megy-e, vagy valaki, egy alku következtében visszalép. Az egyetlen, aki ezt a választás meghekkelésének még a látszatát is kerülve tehetné meg, az a kihirdetett „körgyőztes” lehetne, de akárki is lesz az, nem valószínű, hogy így dönt. A második, harmadik helyről visszalépő már azt kockáztatja, hogy hekkeléssel vádolják, hiszen döntésével szembe menne a választók akaratával, és az olyan fideszes-tempó.

Ugyanakkor van helyzet amikor még az arcvesztés veszélyét is vállalni kell egy magasabb cél, jelen esetben a kormányváltás érdekében. Akceptálható gondolatmenet az, hogy Dobrev Klára neve nem gyűjthet annyi szavazót, amennyi Orbán leváltásához kell, még akkor sem, ha a ránehezedő árnyék -mondjuk ki- azé a Gyurcsány Ferencé, aki egy hatalmas bukás után hihetetlen munkával sikeresen rakta össze az ország mára vezető ellenzéki pártját. Lehet, hogy a nagyobb cél érdekében elfogadható, ha Dobrev valamelyik ellenfele javára visszalép, hiszen -állítják ennek a forgatókönyvnek a támogatói- a kiábrándult Fidesz szavazók semmiképpen sem szavaznának Dobrevre. Persze lehet hogy így van, és lehet, hogy nem.

Úgyhogy az elkövetkező napokban ismét nagy szükség van a rendszerváltó pártok vezetőinek és tanácsadóiknak nagyon pontos, hideg fejjel kiérlelt  helyzetértékelésére, mert ez valamennyiünk közös érdeke.

Írja a Respublika.hu.

Kapcsolódó

Legyen szavad, maradj szabad! – Itt az előválasztás videóklipje: „Élni hívlak!”