Banánköztársaság
Gábor György: az államnak nem feladata, hogy fellépjen egyes egyházfőkkel szemben, igaz, az sem, hogy fellépjen egyes egyházfők mellett
Az Európai Unió szankciókat tervez bevezetni többek között Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje ellen – írta a Guardian. Kirill, a Kreml régóta szolgáló szövetségese, aki áldását adta az ukrajnai háborúra, szerepel a portál által is látott dokumentumtervezetben. Kirill egyike annak a több tucat embernek, akiket a tagállamok által megvitatott új listák alapján beutazási tilalom és vagyonbefagyasztás fenyegetne az EU-ban, csatlakozva a szankciós listán már szereplő több mint 1000 befolyásos oroszhoz.
Az Európai Unió szankciókat tervez bevezetni többek között Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje ellen – írta a Guardian. Kirill, a Kreml régóta szolgáló szövetségese, aki áldását adta az ukrajnai háborúra, szerepel a portál által is látott dokumentumtervezetben. Kirill egyike annak a több tucat embernek, akiket a tagállamok által megvitatott új listák alapján beutazási tilalom és vagyonbefagyasztás fenyegetne az EU-ban, csatlakozva a szankciós listán már szereplő több mint 1000 befolyásos oroszhoz. Az új neveket még jóvá kell hagynia az EU 27 tagállamának.
„Sajnálom, de most mégis Orbánnak kell igazat adnom….” – írta Gábor György vallásfilozófus bejegyzésében
„Alig hiszem, hogy sokan lennének, akik nálam határozottabban utasítanák el Kirillnek, Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának hitelességét, s nálam hangosabban vallanák az 1946-ban született, s Mihajlov fedőnéven komoly KGB-s ügynöki karriert befutott, a későbbiekben – kihasználva a cigaretta vámmentes importját – cigaretta- és dohánycsempészésből egyes becslések szerint 4 milliárd dolláros vagyonra szert tevő, Fidel Castróval meghitt baráti és elvtársi viszonyt ápoló, az amerikai imperializmus megdöntésében benne szövetségesére lelő, majd Putyin elnök hűséges barátjaként annak legközvetlenebb ideológiai harcostársává váló, a Krím annektálását és az Ukrajna elleni inváziót lelkesen támogató egyházfő túlzás nélkül állítható életveszélyes kártékonyságát.
Sajnálom, de most mégis Orbánnak kell igazat adnom, szemben az Európai Bizottsággal, amely szankciós listára kívánja helyezni Kirillt.
Ne helyezzék szankciós listára!
Nem kell hozzá jóstehetség – s ez hiteles források szerint már most mérhető – sok hívő fog elfordulni tőle, sokan konfrontálódnak majd az általa vezetett egyházzal, s ez így van rendjén.
Az államnak nem feladata, hogy fellépjen egyes egyházfőkkel szemben, igaz, az sem, hogy fellépjen egyes egyházfők mellett.
Kirillt lehet keményen bírálni, kíméletlenül leleplezni, bemutatni a dicsőnek aligha nevezhető múltját, KGB-s karrierjét, egyszerű kétkezi cigarettacsempész aktivitását és így tovább, ám az EU-nak nem kellene őt szankcionálni, legfeljebb akkor, ha bizonyítottan emberiség ellenes bűncselekményt hajtana végre. Ebben a kérdésben tehát Orbánnak van igaza.
Viszont, ha ezt ilyen jól tudja a magyar kormányfő, s ilyen érzékenyen reagál állam és egyház szétválasztásának, a szeparáció megsértésének fenyegető gyakorlatára, üdvözítő lenne, ha ezt az érzékenységét megtartaná abban az országban is, amelynek a végrehajtó hatalmát irányító állami szervnek, azaz a kormánynak ő maga a vezetője.
Ugyanis ebben az országban az ő kezdeményezésére jött létre az az egyházi törvénynek nevezett galádság,
amely a mindenkori politikai hatalom alá szervezte be az egyházakat, ezzel lehetőséget teremtve, hogy a hatalom saját kedvére, képére és legfőképp a kormányfő privát gyűlöletére alapozva visszamenőleges hatállyal szüntesse meg egyes egyházak státuszát, hogy a legrandább kommunista időkre emlékeztető módon üldözőbe vegye és ellehetetlenítse a neki nem tetsző vagy nem szimpatikus egyházakat és azok vezetőit, fittyet hányjon az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletére és így tovább.
S ugyanez a miniszterelnök a szeparáció szellemiségéhez hűen végre befejezhetné a számára oly kedves egyházaknak és vezetőiknek a köz pénzéből és javaiból megvalósuló cinikus és gátlástalan támogatását, az állam és személyesen a kormányfő preferenciáinak tisztességtelen érvényesítését, meghálálva például a neki kedves egyházak és felekezetek politikai szolgálatait, hogy Krisztus egyházának egyes vezetőit a köz pénzéből luxuspüspökökké, s más felekezeteket luxusfelekezetekké magasztosíthassa.”
Háttér – Vlagyimir Mihajlovics Gungyajev, vagy ismertebb nevén Kirill pátriárka
Egyháza eltartására elég vagyont gyűjtött össze, pályafutását valószínűleg még a szovjet titkosszolgálatnál, a KGB-nél kezdte, most pedig teljes mellszélességgel kiáll az Ukrajna ellen indított orosz agresszió mellett – ő Vlagyimir Mihajlovics Gungyajev, vagy ismertebb nevén Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje. A 75 éves egyházfő sohasem fukarkodott a Vlagyimir Putyin államfőt dicsérő szavaktól, volt, amikor a Kreml urának országlását
„isteni csodának”
nevezte, most pedig szinte naponta szállítja az újabb érveket az ukrajnai háború igazságosságának az alátámasztására. Az orosz háború kitörésének első napjaiban azt mondta, a Moszkvában csak „különleges katonai műveletnek” nevezhető offenzíva a jó és a gonosz összecsapása:
a Nyugat rá akarta erőszakolni az Ukrajnától elszakadni akaró keleti területekre a maga értékrendjét, s miután a szakadárok nem engedélyezték a melegfelvonulást – Kirill szerint ez lenne a jele annak, hogy az adott terület behódolt a gonosznak – a Luhanszki és Donyecki Népköztársaság ellenséggé vált a Nyugat szemében.
Sokat elárul Kirillről a Ferenc pápához fűződő viszonya is
A katolikus egyházfő több alkalommal is azt kérte a moszkvai főpaptól, hogy szólaljon fel a háború ellen, ám eddig mindig elutasításra talált. Legutóbbi beszélgetésük során a pápa elmondása szerint Kirill a mondandója felét arra pazarolta, hogy gyakorlatilag felolvasta az inváziót igazolni kívánó hivatalos magyarázkodást. Ferenc ezzel szemben azt hangsúlyozta, feladatuk nem az, hogy a politikusok nyelvén szóljanak, hanem az, hogy közvetítsék Jézus igéjét. A pápa a kudarcokat látva lemondta a Kirillel tervezett újabb személyes találkozást, és a Corriere della Sera című lapnak adott nyilatkozatában azt mondta, az ortodox egyház vezetője nem viselkedhet Putyin ministránsaként. Az orosz ortodox egyház azonnal bírálta Ferencet, és azt állította, a pápa
„helytelenül adta vissza a beszélgetés tartalmát”.
A közleményben ugyanakkor nem említették, miben tévedett Ferenc, csak azt hangsúlyozták, a katolikus egyházfő szavai nem járulnak hozzá a két egyház közötti párbeszéd folytatásához. (forrás)
Szerző
