Kerítésen innen
Hitte volna? 136 igen, 36 nem – elfogadta az országgyűlés az alaptörvény tizedik módosítását, jön az új veszélyhelyzet!
A kormány veszélyhelyzetet hirdethet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is – döntött az alaptörvény tizedik módosításával kedden az Országgyűlés.
A kormány veszélyhelyzetet hirdethet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is – döntött az alaptörvény tizedik módosításával kedden az Országgyűlés.
A képviselők 136 igen, 36 nem szavazattal fogadták el a kétharmados támogatást igénylő módosítást
A parlament ugyancsak elfogadta – 136 igen, 45 nem szavazattal – az alaptörvény-módosítással összefüggésben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Fontos változás az alaptörvényben, hogy az orosz-ukrán háborúra hivatkozva
2023. július 1-je helyett már idén november 1-jén hatályba léptetik a különleges jogrend új szabályait.
Ezeket az alkotmány kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása tartalmazta, ez alapján a különleges jogrendnek csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet. A most elfogadott tizedik módosítást Varga Judit igazságügyi miniszter kezdeményezte, és a javaslat indoklása szerint minden esetben meg kell valósulnia háborús cselekményeknek ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni.
A fegyveres konfliktus fogalma alá sorolnak minden fegyveres összetűzést, például a polgárháborús konfliktust is. Humanitárius katasztrófának pedig háborús helyzetből, fegyveres konfliktusból vagy más okokból – például elemi csapás, természeti katasztrófa miatt – kialakuló, az emberi életet tömegesen veszélyeztető súlyos élethelyzet számít.
Indoklás
különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos – különösen humanitárius, gazdasági – hatása Magyarországon, illetve ezen súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális. A katasztrófavédelmi törvényben rögzítették, hogy
a kormány a szomszédos országban fennálló háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetben az élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonság, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.
A kormány ezt a jogkörét a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan a háborús helyzet magyarországi következményeinek megelőzése, kezelése, felszámolása céljából gyakorolhatja. A törvényjavaslat indoklása szerint a szabályozással kapcsolatos garanciális szabály, hogy
a kormány által hozott veszélyhelyzeti intézkedéseket – erre irányuló indítvány esetén – az Alkotmánybíróság köteles felülvizsgálni.
Szerző
1 Comments
Leave a Reply
Leave a Reply
Friss
- Lázár János: nem lesz Pride az Andrássyn, a Puskásban, és a lovak érdekében remélem a Kincsem Parkban sem
- Magyar politikai gyilkosságok 1900-tól Jeszenszky Géza és felesége megtámadásáig
- Bruck Gábor: örülj, ha nincs igazad – különösen, ha Magyar Péterről van szó
- Nagy Márton kétszer 1 milliárd eurós -8.000 milliárd forintos- beruházást jelentett be: új repülőtér és gyorsvasút
- Budapest-Pride betiltva: ‘a belvárosi útvonalon nem garantálható, hogy 18 éven aluliak ne találkozhassanak a gyülekezési törvénnyel ellentétes magatartással’
- Jeszenszky Zsolt teóriája szerint a Sátán okolható az édesapja elleni merényletért és van ötlete, hogy ki(k) azok
- Esélylatolgatás – Mi várhat a Dobrev-féle Demokratikus Koalícióra
- Megkezdődött a vagyonkimentés – Osztaléklista: kik, mennyit, honnan
- Személyiségelemzés Mészáros Lőrincről a levele (?) alapján
- Hosszú-hétvégi horoszkóp + programajánló előrelátóknak
Pingback: A jövőben a "polgári engedetlen" pedagógusokat azonalli hatállyal ki lehet rúgni - Városi Kurír