Gyanús szorgalommal gyűjt be mindenkiről adatokat az állam

Az e-ügyintézés adatai mellett ügyvédi titkok is bekerülhetnek a január óta működő kormányzati adattrezorba.

Minden adat rekonstruálható

Fekete műanyag dobozokban gyűlnek már az állami adattrezorba szánt adatok. Ez év elejétől minden olyan elektronikus adat ide kerül, ami az államigazgatási eljárások, önkormányzati ügyintézés, pereskedések vagy bármilyen közszolgáltatás igénybevétele során keletkezik. A gigantikus mennyiségű információról készült digitális másolatokat az állami informatikai óriás, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) gyűjti össze és tárolja katasztrófabiztos adatbankban. Ezek után jöhet természeti csapás, tűzvész vagy háború, minden adat rekonstruálható lesz.

A digitális forradalom januárban győzött az államigazgatásban, így már csaknem minden területen felváltotta a papíralapú ügyintézést az elektronikus. Vannak persze olyan ügyek, amelyek a természetüknél fogva megkövetelik a személyes megjelenést. Ilyen például a házasságkötés.

A kormányzati szlogenek szerint a szolgáltatás van a középpontban, és kényelmesebb, ügyfélközpontú az ügyintézés – ezzel indokolta korábban a kabinet az amerikai, német és izraeli példára létrehozott központi adatbank szükségességét is. A program gazdája a Belügyminisztérium, ám az adattrezor-archiválásokért és a rendszer üzemeltetéséért a NISZ a felelős. Utóbbi kizárólag arra jogosult, hogy az alapanyagot az adatkezelőktől átvegye és megőrizze, de „belenézni” nincs joga. Január óta katasztrófatűrő, fizikailag és informatikailag is védett, a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában álló telephelyekre kerülnek az elektronikus adatok. Ez a központi adatbázis – ahol az összes magyar állampolgár és cég hivatalos adata és ügye titkosított formában megtalálható – az ígéretek szerint teljesen biztonságos tárolást garantál. Bár az adatok bevitele folyamatos, a kivételük csak különleges esetekben, szigorúan ellenőrzött módon történhet – hangsúlyozzák az illetékesek.

„Alaptörvény-ellenes, nem rendelkezik olyan világos céllal, ami az adatbiztonságot a hatályos szabályozásnál jobban szolgálná, teljes mértékben nélkülözi a jogállami garanciákat, láthatóan átgondolatlan és elavult technikákban gondolkozik”

– fogalmazta meg aggályait Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke tavaly novemberben, aki szerint komoly adatvédelmi aggályokat is felvet, hogy az adatok közé például ügyvédi titkok is bekerülnek. A kormányzati adattrezor többek között kötelezően kezelendő személyes és különleges adatokat is gyűjt, méghozzá úgy, hogy

„rendkívül megkönnyíti mind az adatbányászatot, mind az adatok összekapcsolását és a profilozást”

Nem a szakmaiság volt az elsődleges cél

– írta Bánáti, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának, Felkai Lászlónak címzett levelében. Hozzáteszi: ahhoz képest, hogy ez milyen fontos kérdés, a kormány az aggályokat elintézte azzal, hogy „az őrzésért felelős szerv nem ismerheti meg az adatokat”. Ezen túlmenően semmiféle garancia nincs – sem jogi, sem szervezeti, sem technikai – arra, hogy az adatokkal senki sem fog visszaélni. Ráadásul ilyen súlyú kérdést nem is lehetne kormányrendeletben elintézni.

A jó szándékot megkérdőjelezi az a sebesség is, ahogy az egész ügyet intézték: november elején jelent meg az első cikk a hvg.hu-n a rejtélyes kormányzati gigaberuházás tervéről, a hevesen támadott javaslatból pedig még az év vége előtt jogszabály lett: december 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben, s január 1-jétől hatályos. De nyilván nem is a szakmaiság volt az elsődleges cél. A kormánynak legalábbis nem ez az első aggályos adatgyűjtő terve.

Egy salátatörvényben dobta be például annak a hatalmas megfigyelőrendszernek az ötletét, amely alapján pontosan rekonstruálható lehet az is, ki jár politikai gyűlésre, tüntetésre, ki hol bankol, milyen busszal jár; merre és mekkora sebességgel autózik, melyik orvosnál kezelteti magát. Ezek alapján, az eddigieknél egyszerűbb lenne bárki életét rekonstruálni. Mindezt úgy lehet elérni, hogy számtalan – rendőrségi, köztéri vagy buszokon elhelyezett – kamera kép- és hangfelvétele fut be egyetlen központi szolgáltatóhoz. Így a bűnüldöző szerveknek nem kell egyenként bekérniük az adatokat az azokat kezelő különböző szervezetektől. Elég egy általános kérelem, és máris kezdődhet – a tervek szerint meglehetősen ellenőrizetlenül – a totális megfigyelés.

Az egyénre is lebontható, érzékeny adatok – különösen a választások idején – kincset érnek. Az egyre durvuló kampányban már eddig is felbukkantak igen érzékeny adatok, információk. Legutóbb például arról, hogy Gyurcsány Ferenc hol vezeti a számláit. De az is jól jelzi az adatok biztonsági réseit, hogy a törvényekkel körülbástyázott nyomozati információk is előbb jutnak ki a kormányzati sajtóhoz, mint a címzettekhez.

(Forrás: HVG)