Orbán pezsgőspohárral a kezében tereferélt a „történelem magyar oldalán”, ahol mindig állni méltóztatik

Orbán Viktor mozgalmas napot zárt, miután lerakta a lantot, átcsámpázott a Karmelita kolostor másik helységébe, hogy fogadja a Diaszpóra Tanács tagjait. A catering a fotók tanulsága szerint kifejezetten visszafogott volt, némi pogácsa és pezsgő volt a menü.

Hálásan köszöni….

Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta a Diaszpóra Tanács tagjait, akiknek köszönetet mondott azért, hogy az általuk vezetett szervezetek az elmúlt időszakban is világszerte eredményesen és bátran kiálltak Magyarország mellett a nemzetközi vitákban – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke csütörtökön.

Orbán Viktor szerint a legutóbbi Diaszpóra Tanács ülés óta sem lett könnyebb a világ magyarságának helyzete, akkor világjárvány dúlt, most pedig háború van.

Nem könnyű talpon maradni és ésszerű politikát folytatni, szorongatnak bennünket Brüsszelből is, és közben egy gazdasági visszaesés bontakozik ki a szemeink előtt

– mondta. A legvalószínűbb szerinte az, hogy

az Európai Unióban csak a Közép-Európai országok tudnak kimaradni a recesszióból, ez a célja Magyarországnak is, erre van reális esély, ha a kormány sikeresen végigviszi a válságkezelő munkát.

Most figyeljen!

A nemzetközi politikában most több szövetségesünk, több barátunk van, mint volt

– fejtette ki Orbán Viktor az olaszországi, az izraeli és a félidős amerikai választások eredményeire utalva. (Csak halkan tesszük hozzá, hogy a csehek bojkottálták a V4-es házelnökök közelgő pozsonyi találkozóját a magyarok oroszbarát politikája miatt. Sajtóértesülések szerint a találkozót elutasította Markéta Pekarová Adamová, a cseh képviselőház elnöke és Miloš Vystrčil, a cseh szenátus elnöke is. Mindkettőjüket a magyar kormány orosz agresszióhoz való hozzáállása zavarja, valamint a „nem kollegiális” magyar energiapolitika. Emellett arról lehetett hallani, hogy a lengyelek sem vettek volna részt találkozón. Csütörtök délután reagált a hírekre Kövér László, aki az országgyűlés közleménye szerint sajnálattal veszi tudomásul a V4-es pozsonyi házelnöki találkozó elhalasztását. „Az elmúlt 30 évben a négy ország regionális együttműködése révén, az ideológiai különbségeket is áthidalva sikerült együtt képviselni közös érdekeinket. A cseh parlament elnökeinek hazánkra vonatkozó megjegyzései igaztalanok és tiszteletlenek, nem felelnek meg a tényeknek, és kétségbe vonják a magyar kormány azon jogát, hogy politikáját a magyar nemzeti érdekek mentén alakítsa” – tette hozzá még a közlemény szerint Kövér.)

A cseh után a lengyel védelmi miniszter sem jön a budapesti V4-es találkozóra! - Alakul a V1?

„Világnemzet vagyunk…”

Mi egy világnemzet vagyunk, minden hang fontos a nemzetközi csatazajban, amely ellensúlyozza azt a sok megalapozatlan negatív vélekedést, amelyet politikai ellenfeleink terjesztenek hazánkról

– mondta a fogadáson Orbán Viktor. Leszögezte:

mi a történelem magyar oldalán állunk; ott is maradunk, kiállunk az érdekeink mellett, így végezzük el a nemzetépítő munkát, amihez továbbra is kérjük és köszönjük a Diaszpóra Tanács értékes hozzájárulását.

Hogy mindez mennyibe fáj nekünk, arról nem ejtett szót.

Emlékeznek?

Magyarországnak továbbra is bevándorlásellenes politikára van szüksége, „magyart csak magyarral lehet pótolni” – jelentette ki 3 éve Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a budapesti Várkert Bazárban, a Magyar Diaszpóra Tanács IX. plenáris ülésén az MTI tudósítása szerint. A kormányfő úgy fogalmazott: egy fogyatkozó népességű ország nem ringathatja magát abba az illúzióba, hogy meg tudja oldani a népességfogyást saját erőfeszítés nélkül.

Orbán: „magyart csak magyarral lehet pótolni" – Csak az nemzzen, akinek papírja van róla?

Semjén Zsolt ugyanakkor a tőle megszokott magabiztossággal beszélt zöldeket, de nem csak úgy ám, hanem némi antiszemitizmussal is megspékelve. Arról, hogy a miniszterelnök-helyettes valóban antiszemita-e meg van a véleményünk, de erről most nem szólnánk.

“Izrael is kiáll minden állampolgára mellett, és minden zsidó pontosan tudhatja, hogy van egy ország, ahová hazamehet: Izrael.”

Ami mögötte van:
1. A miniszterelnökhelyettes meggyőződése, hogy az ő nemzetpolitikájukat bírálók a liberális összeesküvés részesei, s mint ilyenek, nyilván zsidók vagy zsidóbérencek. (Ezért szoktak a “biboldó, bibsi” mintájára libsikről beszélni.) Azt találta tehát a majd őket leginkább megsemmisítő érvnek, hogy a magyar kormány csak Izrael példáját követi. Na, erre varrjatok gombot, libsik! Nektek már a zsidó állam se jó?
2. Ezek szerint minden zsidó igazi hazája Izrael. Nem itthon van itthon, hanem oda mehet haza. Ezt szokták a Semjénnél kevésbé finom lelkek így megfogalmazni: “Zsidók, menjetek haza!”

-vélte akkor Lendvai Ildikó.

Semjén Zsolt megint összevissza beszélt, és ez még a jobbik lehetőség

Mi fán terem a Diaszpóra Tanács?

Az MTI-hez eljuttatott és a résztvevők által a Parlamentben tartott ülésen jóváhagyott dokumentum szerint 2011. novemberében a kormány elkötelezett, hogy az új alaptörvényben az egységes nemzetre megfogalmazott felelősségviselést a diaszpóra tekintetében is megvalósítsa. Az alapító okirat tartalmazza, hogy a diaszpórában élő magyarságnak – húsz évvel a rendszerváltoztatás után – végre kellő figyelmet kell kapnia a nemzetpolitikában.

A Magyar Diaszpóra Tanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra magyarságának önálló képviseletét.

A felek üdvözlik a Nemzeti Regiszter létrehozását, amellyel a kormány meg kíván szólítani minden magyart, éljen bárhol a világon. Megegyeznek továbbá abban, hogy hozzájárulnak a regiszter népszerűsítéséhez, sikeres működéséhez.

Rögzítették azt is, hogy tudomásul veszik azt a sajnálatos, de elkerülhetetlen jelenséget, hogy a diaszpórában élő másod-, illetve többedgenerációs leszármazottak közül vannak, akik már nem beszélik a magyar nyelvet. Egyetértenek abban, hogy a magyar nemzet nem mondhat le róluk sem. Megegyeznek abban a dokumentum szerint, hogy az egységes magyar nemzetnek kiemelt figyelmet kell fordítania a magyarul már nem beszélő, diaszpórában élő nemzettársaira.

A tanács és Magyar Állandó Értekezlet – egymással szoros együttműködésben – a közös gondolkodást, valamint a magyar nemzet jelenét és jövőjét meghatározó döntésekhez való hozzájárulást szolgálják – olvasható.

Orbán: le kell zárni a posztkommunista korszakot!

A miniszterelnök szerint a diktatúra vége nem azt jelentette, hogy azonnal, a választás másnapjának reggelén létrejött egy totálisan új, demokratikus struktúra, hanem azt, hogy elkezdődött a posztkommunizmus. Orbán Viktor erről a Magyar Diaszpóra Tanács alakuló ülésén beszélt az Országházban, kitérve arra is, hogy a gazdasági növekedés érdekében számít minden magyarra, mert

„14-15 millió magyar sokkal többre képes, mint 10 millió”.

Kifejtette: a posztkommunizmus – amely nemcsak életérzés, hanem egy struktúra is – fő jellemzője egy új alkotmánynak, az alkotmányos intézmények szilárdságának a hiánya, a nem kommunista múltból jövő pártok szervezeti gyengesége, valamint az, hogy a régi világból örökölt kapcsolati rendszerek felülírják a piaci verseny szabályait, így pedig a piac működését a verseny helyett monopóliumok és kartellek szabályozzák.

Szerinte míg például Csehországban ezt 5-6 év alatt, Lengyelországban pedig körülbelül egy évtized alatt sikerült lezárni, addig Magyarország azon államok közé tartozik, amely a legutolsók között tud e posztkommunizmusnak véget vetni. Ezért van az – folytatta -, hogy a tavalyi választáson a Fidesz-elkötelezettek mellett nagyon sok olyan szavazójuk is volt, aki életében nem gondolta volna, hogy a Fideszre fog voksolni. Magyarországon ugyanis szerinte az a közvélekedés alakult ki, hogy a posztkommunizmust be kell fejezni, amihez jelentős parlamenti többségre van szükség. Így az általa vezetett kormány úgy fogja fel a munkát, hogy a posztkommunista korszakot le kell zárni, ez a történelmi küldetése.

Ezért volt ilyen „sűrű, izgalmas” az elmúlt egy-másfél év

– mondta. A kormányfő szerint például a munka törvénykönyvének, a közoktatás rendszerének vagy az alkotmánynak az átalakításával kapcsolatos viták sem esetleges konfliktusok, nem „véletlenül fellobbanó bozóttüzek”, hanem a posztkommunista korszakot lezáró kormányzati és parlamenti politika következményei.

A nemzetpolitikáról szólva Orbán Viktor kifejtette:

véleménye szerint az elmúlt húsz évben sikeresnek indult, de végül hamvába halt, torzó maradt a világban szétszórva élő magyarok összefogására tett kísérlet többsége. Ezért tavaly kormányra kerülve úgy döntöttek – folytatta -, hogy a be nem vált elképzelések helyett megpróbálnak esélyt nyújtó, új kísérleteket indítani. Ennek jegyében újraindították a Magyar Állandó Értekezletet, új nemzetpolitikai intézményrendszert alakítottak ki, most pedig megalakul a Magyar Diaszpóra Tanács – sorolta.

A magyar nemzet nagy történelmi tettei a magyarság szelleméből eredeztethetőek

– fogalmazott beszédében, hozzátéve, hogy

a XX. század történelme mint egy hatalmas kalapács „szétzúzta” az országot, „sok kis részre törte szét a nemzetet, és a szilánkjai ennek a hazának messzire hullottak egymástól”.

És bár az embert be lehet börtönözni, csonkítani, de a szellemét nem – idézte a magyar irodalom visszatérő motívumát a miniszterelnök, megjegyezve, hogy

„közel száz éve küzdünk azért, hogy a magyarság szelleme (…) valamiképpen újraegyesítse a világban szétszórt nemzetünket”. A diaszpóratanács megalakulása újabb fontos győzelem ebben a küzdelemben

– jelentette ki.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az erős és sikeres magyar nemzet nem csupán eszmei, érzelmi alapon fontos,

az ugyanis gazdasági érdek is, a magyarság szelleme gazdasági erőforrást is jelent. Kiemelte: nem olyan idők járnak, amikor erőforrásokat szabad veszni hagyni, ezért

„mi, magyarok minél többen toljuk a szekeret, annál biztosabban kijutunk a gödörből, ahová hosszú évek felelőtlen döntései sodorták a nemzetünket”;

a cél az, hogy

„minden magyart a fedélzetre hívjunk”.

Szerinte annál hamarabb és annál erősebb lesz a gazdasági növekedés is, minél inkább nemzeti ügye lesz ez a nemzet egészének.

„14-15 millió magyar sokkal többre képes, mint 10 millió. Ki mástól remélhet határokon kívülről erőt a nemzet, mint azoktól a magyaroktól, akiket a történelem vihara a XX. században messze repített a hazájuktól, de akik mindig is megőrizték hűségüket, ragaszkodásukat, szeretetüket Magyarország iránt?”

– fejtette ki a kormányfő, aki szavait azzal zárta, hogy a globalizáció egészével nem szabad hadakozni, mert számtalan kellemetlen kísérőjelensége mellett sok olyan lehetőséggel is jár, amellyel ma

„sikeresebben tudjuk egyesíteni a magyar szellemet”. (Forrás: MTI)