6.000 közmillióért székház a hatéve csak online ülésező testületnek? – Semjén szerint kell és pont….

A „kell” nagy úr 2023 Magyarországán, főleg, ha Semjén Zsolt miniszterelnök úgy gondolja. Hogy ez az elengedhetetlen kiadás 6.000 közmilliót emészt fel? A közszolga észjárása szerint nincs ezzel semmi probléma, lehet tovább sétálni….. Akik rájuk ikszeltek abban a bizonyos fülkében, biztos, hogy erre adták a felhatalmazásukat?

Kell, mert eddig nem volt….

Két hónapja számoltunk be arról, hogy az utolsó simításokat végzik a kívül-belül felújított Róheim-villán, ahol 1918-ban Tisza István volt miniszterelnököt meggyilkolták és most ez lesz a Corvin-lánc kitüntetést adományozó testület otthona. Nagy sürgés-forgás nem várható, mivel utoljára 2019-ben üléseztek és új kitüntetett sem volt 2018 óta. A székházban lesz zene- és szivarszoba, tízmilliós zongora, sok bútor, és 72 műtárgyat is vesznek.

Felvetődik a kérdés….

Mi szüksége van egy állami kitüntetés odaítélésére létrejött, napi operatív munkát nem végző, gyakorlatilag csak szökőévente találkozó, amúgy home office-ból kommunikáló 12 fős testületnek egy 2200 négyzetméteres irodaházra?

„Miért kell 6 milliárdért új székház az évek óta nem ülésező Corvin-lánc Testületnek?”

– érdeklődött írásbeli kérdésében a DK-s Vadai Ágnes is a miniszterelnöktől, aki helyett hű vazallusa Semjén Zsolt, a kormányfő helyettese válaszolt:

a testület eddig nem rendelkezett önálló székházzal, 2023 januárjától azonban a teljeskörűen felújított Róheim-villa az otthona

– írta Semjén, azonban arról egy szót sem ejtett, hogy mégis mi szükség a beruházásra.

Semjén afelől viszont biztosította Vadai Ágnest, hogy

„a felújítás a közbeszerzési eljárások szigorú és teljes körű betartásával történt”,

a pénzügyi beszámolók pedig

„pontos képet adnak a munkálatok költségeiről”.

Hozzátette:

„a Róheim-villa megújítása az eredeti, tervezett költségvetés keretein belül, túllépés nélkül készült el”.

6.000 közmillióért veszünk székházat a Corvin-lánc kitüntetést adományozó testületnek, ami 2019 óta nem ülésezett

Ne pironkodjon, ha nem tudja…..

Egyáltalán mi az a Corvin-lánc kitüntetés és kik alkotják az ezt odaítélő testületet, amié a székház? Az utoljára 1943-ban Lehár Ferenc zeneszerzőnek, karmesternek odaítélt Corvin-lánc kitüntetést 1953-ban meg is szüntették, majd az első Orbán-kormány idején, 48 évvel később alapították újra. A külsőségeiben az előddel megegyező, (Magyar) Corvin-láncot 2001-ben újra 12 díjazott kapta meg. Elsőként – amerikai otthonában, Várhegyi Attila államtitkártól – Teller Ede Nobel-díjas atomfizikus. A 2002-es kormányváltás után menesztették a Corvin-lánc Irodát vezető Schmidt Máriát, és a szocialista kormányok „eltemették” a díjat. A kitüntetést az Orbán-kormány aztán 2011-ben másodszor is újjáélesztette. A Corvin-lánc az állam tulajdonaként egyik díjazottról a másikra száll – bár a láncon függő, Mátyás király arcképével díszített érem hátoldalára rávésik a viselői nevét.

Ritkán látják csak egymást

Ahogy a Horthy-korszakban is maguk a díjazottak alkottak “rendet”, úgy a jelenlegi 12 Corvin-lánc tulajdonos is külön testületet alkot: a Corvin-lánc Testület köztestületnek számít és joga van az egyikük halálával megüresedő hely betöltésére javaslatot tenni a díjat adományozó kormányfőnek. Bár a 2011-es módosítás óta 15-en is viselhetnék a Corvin-láncot, továbbra is csak 12-en vannak. A díjazottak közül kerül ki a Corvin-lánc Testület elnöke és helyettese:

előbbi Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke, utóbbi Marton Éva operaénekes.

A Testület hivatali feladatait titkárság látja el, a főtitkár Klinghammer István akadémikus, aki a Corvin-lánc Irodát miniszterelnöki megbízottként vezeti. A titkárságnak sokáig 1-2 alkalmazottja volt, ez nemrég 4-re nőtt, ahogy a fizetésük is szépen emelkedett, összesen 9,9 millió forint volt az idei harmadik negyedévben. A titkárságnak és magának a testületnek ugyanakkor a jelek szerint nem sok dolga akad, mivel a törvény szerint ugyan évente minimum egy közgyűlést össze kell hívni, de ezeken jobbára az alapszabályt módosítgatják és más adminisztratív döntéseket hoznak, jelentősnek mondható határozat, új díjazottakról döntés például 2018 óta nem volt – abban az évben hét kitüntetett volt. Olykor évi két közgyűlést is tartanak – a honlapjuk szerint így volt 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban is –, de személyesen utoljára 2019. május 10-én jöttek össze a tagok, vagyis 3,5 éve. Azóta csak

“ülés tartása nélküli határozathozatal keretében”

volt közgyűlés – tavaly és idén 1-1 –, ami az Alapszabályból kiolvashatóan úgy működik, hogy szétküldik a döntési javaslatot és mindenki válaszküldeményben szavaz.