Magyar György: választási Fidesz-piszkatúra

Akarja-e a Fidesz, hogy társadalmi szervezetek jelölhessenek bárkit önkormányzati képviselőnek, esetleg polgármesternek? Nem kell hozzá sok fantázia, hogy ezt nem szeretnék. A NER semmit nem kíván kevésbé, mint a közéletben való társadalmi részvételt. Ez Orbán rendszerében súlyos zavaró körülmény.

A Fidesz megint belepiszkálna a választási törvényekbe,

amin már meg sem lepődünk. Az ürügy a „dollárbaloldal”, ami a kormányoldalon legalább annyira fontos hívó szó lehet, mint a Brüsszellel szembeni „szabadságharc”, illetve a Soros vagy a „migráncsok”, újabban meg a háborús szankciók okozta infláció ügye. Szigorítani kívánják ezért a kampányok és a választási jelölő szervezetek finanszírozását szabályozó törvényeket, s a változások kiterjednének a jövő évi önkormányzati választásokra is. A NER a hivatalba lépése után megalkotta a saját választási törvényeit, és az derült ki, hogy a rendszer egyre aránytalanabbá vált: a parlament és a települési önkormányzatok esetében is jelentősen mérsékelték a képviselők számát, ugyanakkor a listán elnyerhető helyek rovására mindenütt növelték az egyéni mandátumok szerepét.

Így lett 2022-ben a nem egészen ötven százalékból országgyűlési létharmad, és szorultak ki ellenzéki helyhatósági jelöltek az önkormányzatokból.

Ami hatalomtechnikai megfontolásokból érthető, ám kevésbé méltányolható körülmény

Minél aránytalanabb ugyanis egy választási rendszer – és az egyéni képviselői helyek súlyának növelése egyértelműen ebbe az irányba mutat –, annál kevésbé képes kifejezni a tényleges választói akaratot. Ráadásul a kampányfinanszírozás szabályait sem sikerült rendbe tenni, mert máig tisztázatlan: mi lehet a szerepe a mindenkori kormánynak. Gondoljunk csak arra, hogy civil jogvédők – a K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország – által készített elemzés szerint

2022 márciusában, tehát a parlamenti választás hajrájában csupán a plakátpiacon listaáron több mint hárommilliárd forintot költött a Fidesz, a kormány, valamint a CÖF egyértelműen a választási győzelmet szolgáló plakátkampányokra. Az ellenzéknek erre a célra 390 millió forint jutott.

Törvényesen az egész választási kampányban, tehát 2022. február 12. és április 3. között összesen 1,177 milliárdot lehetett költenie egy-egy pártnak – már ha minden egyéni körzetben állított jelöltet – valamennyi kampányeszközre. Ehhez képest a Fidesz tavaly márciusban csak a közterületi hirdetésekre majdnem 1,5 milliárd forintot fordított, amit a kormány megtolt még bő egymilliárddal, a CÖF pedig 632 millióval.

Azután lenne itt még megoldandó feladat

Tiszta sor, hogy párt csak magyar magánszemélytől fogadhat el támogatást, de mit kezdjünk azzal, amikor a kormány – közérdekű tájékoztatás címén – beleszáll a kampányba?

Az Alkotmánybíróság azt például megengedett lakossági tájékoztatásnak minősítette, amikor a kabinet a koronavírussal összefüggő, az ellenzéknek tulajdonított törekvéssel ellentétes kormányzati álláspontot terjesztett a polgárok között. Ebből következően a kabinet nem sértett törvényt akkor, amikor a választási kampány idején a kormányzó párt üzenetével egyező tartalmakat tett közzé közterületi hirdetési felületeken, és ezt lakossági tájékoztató tevekénységnek álcázta. Arról nem is beszélve, hogy kifejezetten propagandatevékenységre évi százmilliós nagyságrendet költenek.

Mindezek után el lehet gondolkodni azon, mire figyelmeztet az új kormányzati javaslat

Például arra, hogy a pártok támogatására vonatkozó, a jogi személyektől – például cégektől, külföldi szervezetektől – származó adományok elfogadásának tilalmát kiterjesztenék az önkormányzati választásokon indulni kívánó civil szerveződésekre is. De mi van akkor,

• ha bármely, jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezet járul hozzá egy kisváros civilek alkotta választási szövetség kampánykiadásaihoz?
• Ha csatlakozik a szövetséghez, az rendben van, ha csak „kívülről” ad támogatást, az már tiltott kampányfinanszírozás lesz?

Ugyanakkor morfondírozzunk azon is,

akarja-e a Fidesz, hogy társadalmi szervezetek jelölhessenek bárkit önkormányzati képviselőnek, esetleg polgármesternek? Nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy ezt nem szeretnék.

A NER semmit nem kíván kevésbé, mint a közéletben való társadalmi részvételt. Ez Orbán rendszerében súlyos zavaró körülmény.

Meglehet, hogy a hatályos törvények módosítása majd arra is kiterjed, hogy a helyhatósági választáson is csak pártok és független jelöltek indulhatnak? Akkor „kilőhetnék” azt a veszélyt is, hogy politikai szerveződések valamiféle civil ernyőszervezetet hozzanak létre, ami egybekovácsolhatná a helyi közösségeket. Akkor ezek sem indulhatnának.

A Fidesz fantáziájának nincsenek határai.

Forrás

Kapcsolódó

Hogy lesz az EU pénzéből kampányfinanszírozás? - hungarikum