Connect with us

Kerítésen innen

Orvosok lázadása, avagy a nagy hátraarc: lenyomták Pintéréket

Megosztás

Nem egészen egy napig volt aktuális a Pintér Sándor vezette gigatárca, amelybe bezsúfolták több más mellett az egészségügyet is, túlmozgásos látszattevékenységeként meghirdetett újítása, ami a háziorvosokra rakott volna újabb terhet.

Megosztás

Nem egészen egy napig volt aktuális a Pintér Sándor vezette gigatárca, amelybe bezsúfolták több más mellett az egészségügyet is, túlmozgásos látszattevékenységeként meghirdetett újítása, ami a háziorvosokra rakott volna újabb terhet.

„Aki nem tud arabusul ne beszéljen arabusul”, illetve ne szervezzen, aki nem tud?

A fenti idézetet -amelynek megalkotója Sebestyén István néhai debreceni református lelkész kiterjesztett üzenete, ami attól óv, hogy belebeszélj olyan dolgokba, amikhez nem értesz- ezúton ajánljuk Pintér Sándor miniszter úr és „tanácsadói” figyelmébe, ahogy azt a közhelyet is, hogy „hallgattál volna, okos maradtál volna”.

A Népszava írta meg csütörtökön, hogy a kormány egy újabb felesleges nehezítésen dolgozik az amúgy is túlterhelt háziorvosok számára:

…az elképzelések szerint Magyarországon új feladatot kapnak a háziorvosok, nem beutalóköteles szakrendeléseknél is rájuk bíznák az időpontfoglalást, az országos kollegiális vezető szerint azonban inkább csökkenteni mintsem növelni kellene a háziorvosok adminisztrációs terheit.

Társadalmi vita helyett felhördülés

A minisztérium szakmaiatlan, vasvillával összehordott rendelet-tervezete alig egy-két nap alatt csúfosan megbukott. Az iromány olyan ellenállást váltott ki nemcsak a háziorvosokból, de a betegekből is, amire nem sűrűn akad példa, az orvosok például petíciót indítottak a színvonaltalan és kártékony iromány visszavonásáért. A szakmai fellépés a vártnál is gyorsabban eredménnyel járt.

Rétvári Bence magyarázkodása

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára:

 „A rendelettervezet társadalmi egyeztetésének célja épp az, hogy akár az érintettek is elküldjék véleményüket” – fogalmazott a politikus. Rétvári Bence kijelentette: a BM nem kívánja a háziorvosok számára kötelezővé tenni az időpontfoglalást a beutaló nélküli járóbeteg-ellátásokra, ez egy lehetőség. A páciens továbbra is közvetlenül a járóbeteg-rendelő betegirányítási központjától kérhet időpontot – hangsúlyozta. Ugyanakkor a háziorvosoknak biztosítják annak lehetőségét, hogy a beteg állapotára tekintettel tudjanak közvetlenül időpontot foglalni a szakrendelőbe – szögezte le az államtitkár.(MTI)

Emlékeztetőül…

A szakrendelésekre való időpontfoglalást újraszabályozó rendelet-tervezetet szerint jövő év márciusától a nem beutaló köteles szakrendelésekre is a háziorvosok foglalhatnának időpontot a pácienseiknek, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy ha például a bőrgyógyászati, nőgyógyászati, urológiai, szemészeti rendelésre indulna valaki, akkor előbb fel kell keresnie a háziorvosát, aki az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) keresne számára megfelelő szakrendelést és foglalna arra időpontot.

Ezt eddig a betegek közvetlenül a szakrendelőkben – időpontot kértek vagy csak besétáltak oda – maguk oldották meg. A szakrendelők 1000 helyszínen évente 50-60 millió alkalommal fogadnak beteget, ebből 30-40 millióra a háziorvosok írnak a beutalót. A többire vagy maga a szakrendelő hívja vissza kontrollra a betegeket vagy maga a páciens érkezik beutaló nélkül.

A háziorvosok szinte mindegyike szerint,

ha a nyakukba ömlik az összes időpontfoglalás, az kezelhetetlen helyzetet teremt a rendelőikben.

Most évente 70 millió alkalommal találkozik a mintegy 5800 háziorvos a páciensekkel. Ha erre még ráterhelődik az időpontfoglalási rendszer forgalma, akár harmadával is nőhet mindez, hiszen ha a bejelentkezéshez feltétlen orvosra lesz szükség , akkor kell majd az esetleges időpont módosításokhoz is.

A portál ezeket a kérdéseket tette fel a Belügyminisztérium sajtóosztályának:

  • mi indokolja, hogy a beutaló nélkül látogatható szakrendelésekre a háziorvos jegyezze elő a beteget?
  • Van-e arra javaslatuk, hogy mi a teendő akkor, ha a betegnek az első előjegyzett időpontja módosításra szorul?
  • Újra fel kell keresnie a háziorvosát vagy maga is módosíthatja valamilyen módon a saját időpontját?
  • Mi az a szakmai érték, amit a háziorvos hozzá tud tenni azzal, hogy ő maga jegyzi elő a beteget a nem beutaló köteles szakellátásokra?
  • Van-e arról becslésük, számításuk, hogy naponta körülbelül hány olyan páciens jelenhet meg a háziorvosi rendeléseken, akik csak a szakrendelés előjegyzési időpont miatt kereshetik fel az orvost?
  • A szakrendeléseknek mekkora részét kell az online-betegfogadási rendszerben közzétenni?
  • Szándékoznak-e kötelező arányt előírni a járóbeteg- ellátóknak? 

Válasz a cikk megjelenéséig nem érkezett.

Szerző