Tisztelt Magyar Péter! Én írok önnek.. a Marika..

A facebook Marika nénije nyitott szemmel követi a hazai közélet és „hála” a regnálónak, nap, mint nap gerjeszt a tollára való fonákságot, amit a csak rá jellemző iróniával oszt meg olvasóival. Pénteki írásában a „Magyar Péter-jelenséget” vesézi ki.

Már hetek óta olvasom a különböző nyilatkozatait, de még mindig nem jövök rá, hol is itt az a nagy atombomba, melynek ígéretével a parlament felé szállt a képzeletbeli zeppelinjével. Az meg külön elborzaszt, hogy olyan hévvel hivatkoznak az ön mondataira, mint a Jézus szaván csüngő nép, mely sietve adta hírűl az üdvözülés eljövetelét.

Valami itt bűzlik. No nem Dániában, hisz mocsok van itt is épp elég

Mert miközben mocskosabbnál mocskosabb disznók röfögnek a parlamenti vályú felett, ön, mint egy sértődött dzsentri, hírtelen előkerült az addigi homályból. Mindezt akkora lendülettel tette, mint aki ki akarja bővíteni a Fatimai jelenések titkait, egy újabb jövendöléssel. Leginkább a feltünése időpontja lepett meg.

Pont akkor csapott a lecsósfazékba, amikor a legnagyobb erkölcsi válság fenyegette a pártot, és a hőn szeretett trittyentrotty tábornok eddig megingathatatlannak tűnő trónját?

Két hete felcsillant a remény hogy ez a butításra ítélt magyar nép, nem éri be a Ludas Mátyás eljövetelének reményével, és százezren csatlakoztak fizikálisan is egy olyan ügy mellé, amely ügy minden királyság kapujáról, leverné a lakatot.

Na persze tudjuk, a Katica az új Soros, és már lassan arról is ő tehet, ha a nap nem ugyanabban az ívben teszi meg a reggeli égbe menetelét

Mert hát, ezek igazi úriemberek. Tökös magyar gyerekek. Na nem sajnálom a Katicát sem, hisz ennyi pénzért engem is vádolhatnának, miközben húszezresekkel pucolom otthon az ablakot. A jó Balog püspök meg egyenesen maga a sunyiság és a hatalommánia megtestesítője. Ócska, nulla emberek. Ennyi.

Szóval úgy érzem hogy a forrongó indulatokkal küzdő magyarok, kaptak egy újabb mesemondót, aki a már említett Ludas Mátyás képében lépett ki az internet világából, egyenest azt Ikea szőnyegre, hogy reményektől ittasan szuszikálljanak át egy újabb éjszakát.

Nem lázadni kell. Elég ha várnak. Mert poén az nincs. Ugyanazokat a lózungokat hallgatjuk lassan egy hónapja. Persze milyen a magyar ember? A nagy büdös igazságok kimondásakor újra és újra a levegőbe csap. És aztán: kuss. Nem történik semmi. Természetesen nem várok hasonló habitust öntől, mint a szó szerint elsorvasztott Alekszej Navalnijtól, akinek emlékezetekor ismét megmutatta a magyar kormánynak csúfolt maffia, hogy vérbeli bunkó prosztók gyülekezete. Vajon ki a mocskosabb? Az elmebeteg intézményigazgató aki védtelen, kiszolgáltatott gyermekeket rontott meg, vagy az amúgy ” normális ” Endre bácsi, aki minden józanságával és erkölcsi tudatával falazott neki?

És ön?

Valóban egy hazáját szerető, önmaga tetteitől is megundorodó Júdás lenne? De vajon mi a harminc ezüst sorsa? Megkapta? Esetleg valóban ön az új proféta, aki az igazsággal jutalmazza meg a sötétbe burkolt magyar népet? Na persze tudom, nemrég beidézte az Integritás Hatóság. Hát igen. Aztán hogy mi történt az ajtó mögött, ki tudja? Hallom pártot is alapít. Halleluja! Hát úgy kell egy új párt ennek az országnak mint nyílt sebnek a döglégy tapicskolása. A már meglévők hatékonyságát is bizonyította a vasárnapi gigatüntetés, ami már majdnem akkora tömeg volt, mint falusi búcsún a körhintára várók száma a nyolcvanas évek derekán. Hát minden pénzt megérnek. De vajon kikre számít ön? A Fideszben csalódott szavazókra? Persze megértem. Hát nehogy már befogja őket egy ellenzéki lepkevadász!

Ez az egész olyan, mint egy harmadrangú szovjet propagandafilm forgatókönyve. Teszem hozzá: sajnos….

De mielőtt még jobban megbántanám, javaslom dobja már le azt az atombombát, és igazolja a hitelességét. Ne véljem felfedezni az üres lózungok sorai közt, József Attila, Altató című versét. Itt, ahol vásári mutatványosok lettek a kultúra követei, sajnos hiszékennyé váltak az emberek. Kompótot nyalogatva várják a Zorrót, egy puha mamusz, és egy még puhább fotel társaságában.

Nem titkolom gyanúm szerint önt, mint népi hőst ruházták fel taktikai szempontokat követve, hogy azt mondja, amit a nép hallani akar. Nagyjából ennyi.

Kérem, tépje le azt az álarcot. Mert ha gyanúm szerint ön röfögő, gátlástalan gazembereket ” véd”, és a remény látszatával kábítja az embereket, az felér a hazaárulással.

Amennyiben tévedtem, én leszek az első, aki megkövetem.

Tisztelettel: özvegy Bartos Tivadarné.. Marika..

Forrás

„Indultak már nagy dolgok egy kis garázsból” - kommentelték Magyar Péter "új erő"-ötletét - Frissítve!