Kerítésen innen
Tudta? A kormány „stratégiai ágazatként kezeli a kultúra területét”, ezért 50 millióval megdobta a határon túli magyar színházakat
Csak úgy…: három fővárosi színház, a Katona, az Örkény és a Radnóti támogatásával közösségi gyűjtést indított az Alapítvány a Magyar Színházakért, hogy megsegíthessék az utóbbi időben kivéreztetett -kerítésen belüli- független színjátszást. 15 milliót tudtak összeszedni, amit 15 színház, társulat és színházi neveléssel foglalkozó szervezet között osztottak el.
Ezek után….
Ötven milliós keretösszeggel hirdetett pályázatot a határon túli professzionális magyar színházaknak és tánctársulatoknak a Kulturális és Innovációs Minisztérium, írja a hvg.hu. A minisztérium szerint a kormány stratégiai ágazatként kezeli a kultúra területét, és az
„értékközvetítő, nemzeti identitást erősítő”
szervezetek munkáját szeretné támogatni. A pályázattal az elmúlt két évben összesen 27 magyar színházat és 10 táncegyüttest támogattak.
Az idei támogatás produkciók létrehozására, szakmai működésre, fenntartásra és fejlesztésre mehet majd a színházaknál. A táncművészeti szervezetek pedig szakmai együttműködés és a határon túli magyar néptáncegyüttesek találkozójára kérhetnek pénzt.
Két hónap eltelt azóta, hogy Csák János miniszter átadta a stafétát Hankó Balázsnak, aki azóta sem árulta el, hogy pontosan mit is gondol a kultúráról. Mármint azon túl, hogy a
„kultúra identitásunkat, nemzetünket, magyarságunkat adja. Ez a múltunk, amire erősen támaszkodhatunk”.
Csak úgy…
Emlékeznek? „Van mire büszkének lenni: mi vagyunk a legjelentősebb magyar színház – nemzetközileg is. Ott vagyunk Európa színházi térképén” – mondta Vidnyánszky Attila vezérigazgató június 19-én, a Nemzeti Színház évadzáró társulati ülésén. Az alábbiak fényében annyit mondhatunk, hogy üsse fel az igazgató-közszolga az értelmező szótárt a „büszkeség” címszónál.
27.140 forint: ennyi minisztériumi támogatás jutott a Nemzeti Színház minden egyes nézőjére, vagyis legyen az kultúra-közvetítő céllal ingyen biztosított vagy nyomott árú, háromezer forintos jegy, az állam huszonhétezer-egyszáznegyven forintot tett hozzá, hétszáz forinttal többet, mint a megelőző évben. A 2,9 milliárddal támogatott repertoár 129 milliós jegybevételt hozott – a Nemzeti Színház 2023-as beszámolója szerint a közönsége harmada nem fizet a megtekintett előadásért.
-számolt be a Revizor.
Ehhez az kellett, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) 2.685.619.789 forint működési alaptámogatást nyújtson és a színháznak tavaly 98.722 nézője legyen, ezek hányadosa az egy főre jutó átlag, a huszonhétezres összeg.
Ellenben….
- A nemzet színháza 181 fős társulattal működik, hasonló méretű, szintén nemzeti színház például a Pécsi Nemzeti Színház, mely 1,6 milliárd forinttal kevesebb támogatást kapott. Fizető nézőinek száma így is 23 ezerrel volt több, és a jegybevétele több mint kétszerese lett tavaly a Nemzetiének.
- Egy majdnem fele akkora társulat harmadennyi támogatást, 988 milliót kap és 84 ezer fizető nézőt hoz, ők pedig a színháznak 358,9 millió forint jegybevételt: ez az Örkény, aminek a fizető közönsége tehát negyedével több, jegybevétele pedig két és félszer annyi, mint a Nemzetié.
Nem is teheti meg, hogy ne teljesítsen jól, mert fővárosi fenntartásúként el kell érnie legalább 75 százalékos kihasználtságot, míg a Nemzetinek a beszámolójában is felsorolt „Eredmény-követelményei” között nem szerepel semmilyen, a közönségre vonatkozó irány- vagy arányszám, melyet teljesítenie kellene ahhoz, hogy megkaphassa a működési támogatását az államtól.
- A Vígszínház: a 268 munkatársával és 2,1 milliárdos támogatásával roppant sikeres üzleti mérleget és eredményt publikálhatott a tavalyi adóévről is. Egy nagyságrenddel jobb eredményt hozott mindegyik eddig vizsgált intézménynél: 1,6 milliárdos jegybevételt fizetett a 331 ezer tavalyi nézője: teljesen külön ligát alkot.
Szerző
