Kerítésen túl
Macedónia újra levéve a stelázsi-polcról: Orbán egy éve 1 milliárd eurós hitelt adott, most mire készül?
2024 augusztusában hatalmas hitelt nyújtott a magyar vezetés Észak-Macedónia új kormányának. A szkopjei kormányfő Hrisztijan Mickoszki meghatottan beszélt akkor arról, hogy az 1 milliárd eurós -400.000 millió forintos- magyar hitel kisegíti őket a gazdasági csődből, s lehetőséget ad a gazdaság beindításához. Mostanra kiderült, hogy a magyar hitel második félmilliárdos adagja 2025. januárban lesz esedékes, amikor Észak-Macedóniának egy korábban felvett kölcsönt kell törlesztenie.
Új magyar játék: kölcsönből kölcsön
Akkor senki sem cáfolta, hogy az orbáni támogatás egyértelműen politikai aktus, amellyel a magyar miniszterelnök megpróbálja a maga európai mozgásterét, befolyását és súlyát növelni.
A dolog értékét némileg csökkenti, hogy
feltehetően hitelből hiteleznek Orbánék.
Elég, ha a nemrég felvett egymilliárdos kínai kölcsönre gondolunk. Orbánék több évtizede szoros, szinte szövetségesi kapcsolatban vannak Mickoszki VMRO-DPMN pártjával, amelynek élén korábban kormányfőként Nikola Gruevszki állt. Gruevszki 2016-ban megbukott a választásokon, két évre rá elítélték különböző visszaélések miatt, s a börtön elől Magyarországra szökött 2018. november 11-én. A szökést a magyar hatóságok szervezték meg, s Gruevszki menedékjogot kapott nálunk.
„…és eljött ez nap….”
Észak-Macedónia a magyar biztonság szempontjából is fontos ország, mivel az illegális migráció útvonalán helyezkedik el
– közölte pénteken Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Ohridban, a magyar-északmacedón közös kormányülés után tartott sajtótájékoztatón.
„…barátságod, kedves ország….”
A magyar kormányfő a kétoldalú együttműködésről szólva felidézte azt a magyar segítséget, amelyet Észak-Macedónia kapott nyáron az itt tomboló erdőtüzek megfékezésében. Mindez viszonzása annak a segítségnek, amelyet a magyarok kaptak Észak-Macedóniától, különösen 2015-2016-ban, a migrációellenes küzdelemben.
Fotó: O. V. facebook oldala
„Ha Önök nem védik meg a határaikat, nekünk kell ezt a küzdelmet lefolytatnunk a szerb-magyar határon”
– fogalmazott, minden szükséges segítségre ígéretet téve az észak-macedón kormánynak.
fotó: O. V. facebook oldala
az elmúlt időszakban 2400 magyar rendőr szolgált Észak-Macedónia déli határán, 17 ezer jogellenes határátlépést megakadályozva. Ez magyarázza azt is, hogy Magyarország készen áll a pénzügyi együttműködésre, és úgy tekint az Észak-Macedóniának nyújtott hitelre – amennyiben erre Szkopjénak szüksége van -, mint egyfajta beruházásra Magyarország biztonságába
– közölte, felajánlva a gazdasági együttműködést is. (MTI)
Orbáni álom….. de mennyibe fáj ez nekünk?
Az orbáni világkép része a vízió, miszerint Magyarországnak valamilyen középhatalmi szerepe lehet a térségben.
A Visegrádi Együttműködés gyakorlatilag történelemmé lett. Marad ezek után a Balkán még EU-n kívüli része mint a magyar birodalmi gondolat terepe. Az elmúlt években a magyar miniszterelnök elég következetesen próbált befolyási övezetet építeni a térségben. A szerb Vucic-rendszerrel összeköti őket a közös hintapolitika. Egyszerre akarják élvezni az EU előnyeit és piaci lehetőségeit, miközben intim viszonyokat építenek Oroszországgal és Kínával. Orbán beszállt a boszniai Szerb Köztársaság politikai és pénzügyi finanszírozásába. Ez főleg orosz érdek, amennyiben fenntartja a politikai feszültséget Bosznia-Hercegovina két része között. Orbán a Banja Luka-i vezetés támogatásával a boszniai reménytelenséget pénzeli.
Az egymilliárd euróért cserébe Hrisztijan Mickoszki kormánya gáláns gesztust tett
Szinte elintézettnek látszik, hogy engedélyezik egy harmadik mobilszolgáltató felállítását, s ezt az üzletet a Jászai Gellérthez kötött 4iG cég kapja meg. Az illetékes miniszter már meg is állapodott a magyar cégvezetővel az együttműködésről, a mobilszolgáltatás kiírása még várat magára. (Észak-Macedóniában a német Telekom és az osztrák telefontársasághoz tartozó A1 üzemeltet mobiltelefon-vállalatot.) Más magyar cégek megjelenéséről még nem írtak, de könnyen előfordulhat, hogy az autópálya-építésekre és más infrastruktúra-fejlesztésekre is bejelentkezhetnek NER-cégek.
A magyar miniszterelnök nyilván azt képzeli, hogy önálló geopolitikai aktorként tevékenykedik a Balkánon, amikor védőszárnyai alá von más jobboldali, nacionalista szereplőket.
Orbán Nyugat-ellenes ideológia-vezérelt gerillaharcosként látja magát, miközben egyszerűen proxy. Kínai gazdasági és orosz politikai érdekek ügynöke. A kínaiak felhasználják arra, hogy piacot szerezzenek, az oroszok pedig általános Nyugat-ellenes stratégiájuk alvállalkozójává tették. Ljupcso Popovszki szkopjei elemző egy Budapest-Belgrád-Szkopje konzervatív, nacionalista tengely létrehozásában látja Orbán fő célját. Elképzelhető, hogy vannak ilyen meggondolásai is, s úgy képzeli, hogy a balkáni bővítéssel az EU-ba kerülő államok az ő jobboldali-szuverenista frontját erősítik majd – írtuk egy éve, a kölcsönszerződés aláírásakor. (Forrás)
Szerző
