Kerítésen innen
2025-ben 3836 milliárd forintot kell a kormánynak kamatokra kifizetni – Mire jut ennyivel kevesebb?
Csak, hogy „fogyaszthatóbb” legyen a 3.836 milliárd: 3.836.000.000.000.- forint, ennyit nem fordít a magyar kormány egészségügyre, oktatásra és a többi, a lakosság számára fontos beruházásokra. Hatalmas pénzeső hullik ezekben a napokban is a Prémium Magyar Állampapír tulajdonosokra. Az állam a különböző kötvények után havonta több százmilliárd forintot fizet így ki a hiány finanszírozásra, s az év során az összes állami kiadás 9,8 százalékát viszik el ezek a kamatkiadások. Olyan értelemben kidobott pénzről van szó, hogy nem növeli a jólétet és jelentős része külföldre távozik – értékelnek a Népszava cikkében.
+ az Orbán-ígéretek..
Az állam kamatkiadásai a covid-járvány után szálltak el drasztikusan: a 2010-es években nagyságrendileg évi 1100 milliárd forint ment az államadósság finanszírozására, még 2019-ben is ekkora volt az összeg. Ezzel szemben tavaly már 3613 milliárd forintot kellett,
idén pedig minden rekordot megdöntve várhatóan 3836 milliárd forintot kell kifizetni a kamatokra
– ez a pénz (vagy legalábbis a 2800 milliárd forintos különbözet) nagyon hiányzik a költségvetés más területeiről.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Amit ma elkölthetsz….
A kamatkiadások 2020 után kezdek gyorsan emelkedni, amikor a kormány rendkívül laza költségvetési politikát folytatott, mert a költekezéssel akarta felpörgetni a gazdaságot a 2022-es választásokra, ami végül sikerült is.
Az eredmény kettős: a növekedés 2022 után lefulladt, viszont az államadósság a 2019 végi 31.155 milliárd forintról 59.875 milliárdra emelkedett 2024 végére
– olvasható a lapban.
Vagyis öt év alatt az államadósság 92 százalékkal, 28 ezer milliárd forinttal nőtt. A hatalmas eladósodás az egyik oka, hogy az utóbbi években elszálltak a kamatkiadások, a másik ok a finanszírozási források drágulása.
Nagy Márton, a csodapasas….
Mindezek miatt az elmúlt évtizedhez képest évi plusz 2600–2800 milliárd forintot kell kamatkiadásra fordítani, idén a várható GDP 3,2 százalékát. Ehhez képest a családi pótlékra az állam 306 milliárd forintot költ, vagyis a régen esedékes emelés – duplázás – bőven kigazdálkodható lenne, ha sikerülne a következő években érdemben csökkenteni a kamatkiadásokat. Az államháztartás egyik legnagyobb kiadását a nyugdíjak teszik ki: az idén a tervek szerint 6550 milliárd forintot költenek rá,
ha a kamatkiadásokból lassan felszabaduló pénz egy részét a nyugdíjak emelésére fordítanák, az jelentős előrelépést jelentene.
Lehetne például differenciálni a nyugdíjak között, oly módon, hogy az alacsony járadékokat megemelik. Annak a forrásigénye is kevesebb lenne, mint évi ezer milliárd forint.
Az egészségügyi kiadások GDP-arányosan 4,4 százalékra rúgnak Magyarországon – ez az egész Európiai Unió legalacsonyabb értéke. A Tisza Párt kevés konkrét választási ígéreteinek egyike, hogy az egészségügyre fordított kiadásokat évi 500 milliárd forinttal növelik. Ez az ígéret könnyedén finanszírozható lenne a kamatkiadások fokozatos csökkenésével. A GDP idén 90.000 milliárd forint lesz, vagyis az évi 500 milliárdos növelés a GDP-arányos egészségügyi kiadások 0,5–0,6 százalékos emelkedését jelentené. A 2025-ös költségvetés tervei szerint az egészségügyre fordított kiadások idén meghaladhatják a 4700 milliárd forintot, vagyis a kamatkiadásokból felszabaduló források egy részének átirányításával már érdemi javulást lehetne elérni.
Szerző
