Bírósági hatalomátvétel a „Stop Soros!” árnyékában

A kormány egyetlen szempontja az igazságügyi rendszer átalakításával az, hogy létrehozza a Kúria hozzá teljesen lojális párját.

A kormánynak elfogadhatatlanok a Kúria jogállamisági döntései

Mivel a Kúria bizonyos ítélkezési tendenciái a jogállamisághoz kötődnek – ami a kormány számára elfogadhatatlan –, ez az egyik fő indoka annak, hogy az alaptörvény módosításával a hatalom létre kívánja hozni a Közigazgatási Felsőbíróságot – mondta a Népszavának Fleck Zoltán.

A bírósági rendszert a kormány a saját képére formálja

Az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetője szerint ennek a célnak tökéletesen megfelel az igazságügyi miniszter által kedden beadott módosítás, amely pusztán felsorolásszerűen tartalmazza az új felsőbíróságot, valamint definiálja a közigazgatási, illetve a rendes bíróságokat.

„A közigazgatási bíróságok döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben. A közigazgatási bíróságok legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.” Fleck arra a kérdésre válaszolt ezzel, elegendő-e a módosítás szövege arra, hogy a bírósági rendszert a kormány a saját képére formálja.

Handó az Orbán család barátja – tehát marad

Mint mondta, ugyan könnyen elképzelhető, hogy egy fél év múlva, vagy később ismét hozzányúlnak az alaptörvényhez és egy teljesen más bírósági szervezeti rendszert alakítanak ki, de szerinte a mostani módosítás arra utal: a közeljövőben nem kívánnak változtatni a szervezeti rendszeren, például a bírósági igazgatás csúcsszerve továbbra is az Országos Bírósági Hivatal (OBH) marad, s vezetőjének személye sem változik. Csak nem gondolja, tette fel a kérdést Handó Tündére utalva, hogy az Orbán család barátját eltávolítanák az OBH elnöki posztjáról?

A közigazgatási bíráskodás konkrétumai – így az is, hogy igazgatásilag az OBH alá kerülnek-e közigazgatási bíróságok – a szintén változtatásra váró bírósági szervezeti törvényből derülnek majd ki. Fleck megjegyezte azonban, ahogyan a Kúria, illetve annak elnöke független igazgatásilag az OBH-tól, ugyanez lesz igaz a Közigazgatási Felsőbíróságra is. Az új felsőbíróság – ahogy a módosítás szövege is mutatja – az ítélkezési irányokat fogja meghatározni a közigazgatási bíróságok számára. Márpedig a közigazgatási bíróságokhoz kerül majd az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvita, az adó- és építéshatósági ügyektől egészen a választási-, adatkérési-, vagy sajtóperekig.

Háromfejűvé válhat a magyar igazságszolgáltatási rendszer

Ezekben az ügyekben ma a Kúria határozza meg az ítélkezés irányelveit, s miután a kormány elégedetlen a működésével, szüksége van egy hozzá lojális felsőbíróságra. A Közigazgatási Felsőbíróság élére esélyes, kiszivárgott nevek is arra utalnak Fleck Zoltán szerint, hogy a kormány egyetlen szempontja a lojalitás volt, amikor az új szerv létrehozásáról döntött. Patyi András NVB-elnök, a Közszolgálati Egyetem rektora, Varga Zs. András alkotmánybíró, volt legfőbb ügyész-helyettes jöhet szóba a pletykák alapján, mondta Fleck. A Népszava még Répássy Árpád, a Miskolci Törvényszék elnöke – Répássy Róbert volt fideszes képviselő unokatestvérének – nevét hallotta emlegetni.

Fleck szerint a Közigazgatási Felsőbírósággal háromfejűvé válhat a magyar igazságszolgáltatási rendszer, hiszen a Kúria mellett az Alkotmánybíróság is a joggyakorlat meghatározásának fóruma, s kérdés, hogy a hatáskörök miként oszlanak majd meg a három szervezet között.

Az alaptörvény módosításának másik, bíróságokra vonatkozó része előírná, hogy a bíráknak a törvények alkalmazásakor, a „jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni”.

Ha Fleck Zoltán most bíró lenne, azonnal lemondana

Fleck Zoltán szerint ez a bíró mérlegelési szabadságának súlyos korlátozását jelenti és egyértelműen ideológiai, politikai célokat szolgál. Például a magyar és a nemzetközi jog ütközésekor – ami manapság gyakorta előfordul és konkrét perekhez is vezet a strasbourgi vagy a luxembourgi bíróság előtt – egy hazai bíró kénytelen a hazai jog primátusa alapján dönteni.

Fleck úgy véli, a következő lépés egy „rendes kelet-európai diktatúrában” az lehet, amikor az alaptörvény mondja ki a nemzeti jog elsőbbségét a nemzetközivel szemben. A tanszékvezető szerint ez premodern elképzelés, bár a Fidesz eddig is mindent megtett, hogy megszabja a bírák számára az ítélkezési irányokat. Hozzátette: személy szerint sajnálja a bírákat, és ha ő maga bíró lenne, most azonnal lemondana.

(Forrás: Népszava)