Kultúra
Postás bácsi levelei 5.) – Hátborzongató találkozás
Szerkesztőségünk elfogta Postás Bácsi leveleit. Az üzenetek Malvinkának szólnak, aki a jelek szerint nagy türelemmel, de fogyatkozó reménnyel várja, hogy a köz szolgája végre elhozza neki egy régi barátnő, Adélka levelét. De miért késlekedik az a fránya kézbesítő?…
Drága Malvin!
Mindenekelőtt megnyugtatom Magácskát: jómagam és a mögöttem álló hatalmas kézbesítő-apparátus továbbra is nagy erőkkel dolgozik azon, hogy Adélka rég várt illatos levélcséje történelmileg belátható időn belül az Ön tsínos postaládikójába kerüljön. Ma azonban ismét történt valami, ami kissé elterelte a figyelmemet,
A kertek alatt kézbesítettem, csalitról csalitra, zsombékról zsombékra haladtam. Egy kedves villához érkeztem, verandás régi ház, kissé kopott oszlopokkal, ódon karosszékekkel, a villa előtt dús kerttel. A postaláda futónövények alatt rejtőzött, de a rejtvény miatt arcizmom se rezdült, addig matattam, amíg a képtelen helyen rábukkantam. Már indultam volna tovább, amikor észrevettem a ház gazdáját a veranda túlső végén. – Szép jó napot kívánok! – kiáltottam be harsány hangon, hiszen az mégsem járja, hogy a postás bácsi szó nélkül továbbálljon. Semmi válasz. A lakó meg se moccant. – Üdvözlöm! – próbálkoztam még egyszer. Semmi. Hm, hm.
A lakó nem moccant. Vajon miért?
Jobban odanéztem: a lakó megmerevedve ül. a feje kopasz, a színe sen valami pirospozsgás. De máris túl sok időt töltöttem itt. Nem várhatök az idők végezetéig egy barátságos válaszra. Nincs mit tenni, továbbindulok, de a rejtély nem hagy nyugodni.
A megoldás később, törzsasztalomnál, a Hörpintőben nyilallt belém: az ódon villa verandáján egy gipszszobrot láttam, vele próbáltam szóba elegyedni, Így már elnézhető, hogy nem köszönget vissza a postásnak nyakra-főre. Mozdulatlansága és furcsa színe is megmagyarázható. Volna persze krimibe illó magyarázat is a lakó merev mozdulatlanságára – de ezt elhessegetem…
Inkább iszom most egyet drága Malvinka és Adélka egészségére!
Kéztsókkal
a Postás bácsi
Postás bácsi levelei 3.) – Kezicsókolom! Ugye nem veszi sértésnek?
Postás bácsi levelei – 2.) Amikor a nevetéstől lehetetlen dolgozni
